A nemzeti kivagyiság ismételt fellángolásának idején az ember már csak a sokak által hagyományosnak mondott józan magyar észben bízhat, és reménykedhet abban, hogy a rossz példa nem lesz ragadós; és nem lesznek majd magyar városok, magyar megyék.
„Magyarországon időnként igen furcsán viszonyulnak a nemzetiségi kérdéshez. Így például az anyaországba áttelepült (tökmagyar) erdélyiek, vagy pedig a magyarországi zsibvásárokon apró-cseprő holmikat áruló székelyek már megszokhatták, hogy ott ők a románok. (Csak igen kevesen akadnak közöttük, akik ezt még rosszabb néven veszik, mint a romániai lemagyarozást, vagy a bozgorozást, netán a banghinázást).
A »románozás« azért is érdekes, mivel a magyarországiak pontosan tudják, hogy akivel szemben állnak, az magyar, és nem egy esetben talán még szebben, helyesebben és árnyaltabban is beszéli a magyar nyelvet, mint ők.
A Magyarországon élő románokat viszont teljes mértékben magyarnak tartják – és a románok sem nagyon korrigálják mindezt; legfeljebb a választási etnobiznisz alkalmával emlékeznek vissza román származásukra.
Aztán ott vannak a cigányok. Magyarországon – főleg az ország északkeleti felében – kifejezetten utálják őket.(…)
Magyarországon a romagyűlölet odáig vezetett, hogy vannak helységek – egyelőre még csak falvak, községek – amelyeknél a település neve előtt még egy tábla díszeleg a felirattal: »Magyar falu«. Eleinte ezt sehogyan sem értettem: ugyan biza, milyen falu legyen Magyarországon, ha nem magyar? Aztán megmagyarázták. A »magyar faluban« nincs cigány.
Lám-lám, így lehet szépítően (és hivatalosan?) cigányozni. Nemrég napilapban is olvastam egy kis »enyhítő cigányozást«: »a hivatásszerűen segélyből élők«. Az eufemisztikus cigányozás tárháza kimeríthetetlen, sebtiben én is kitaláltam egy kis sziporkát: színes fémgyűjtők.
A zsidók esetében a jelenlegi kormány által Ázsia felé vonultatott Magyarország azonban lépést tart az európai retrodivattal: ma már csak az számít antiszemitának, aki túl sokat zsidóz, és a legjobb társaságban is v«nnak, akik a zsidó szó hallatán elhúzzák a szájukat. Az is igaz, hogy »Keresztény falu” feliratú táblát még nem láttam (az »árja« szót pedig lejáratták Hitlerék).
A nemzeti kivagyiság ismételt fellángolásának idején az ember már csak a sokak által hagyományosnak mondott józan magyar észben bízhat, és reménykedhet abban, hogy a rossz példa nem lesz ragadós; és nem lesznek majd magyar városok, magyar megyék. És azt sem érjük meg, hogy a magyar határok mellett ott áll a felirat: „Magyar ország”.”
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.
Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.
Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.
Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.
Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.
A digitális létezésre átállás szükségszerűvé teszi magának az államnak az átalakulását is.
A digitális létezésre átállás szükségszerűvé teszi magának az államnak az átalakulását is.
Retrofuturisztikus nyavalygások: azt akartuk, hogy a dolgok egy gombnyomásra működjenek, aztán megelégeltük és a hatékonyság nevében túlbonyolítottunk egy csomó mindent.
Retrofuturisztikus nyavalygások: azt akartuk, hogy a dolgok egy gombnyomásra működjenek, aztán megelégeltük és a hatékonyság nevében túlbonyolítottunk egy csomó mindent.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?
Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.