Új műfaj jelent meg a magyar könyvpiacon. Egyelőre csak online. Meleg témájú könyv, gyerekeknek. Cím: A hercegek és a kincs. Szerző neve: Jeffrey A. Miles. Jól kiverte a biztosítékot a potenciális nem-olvasók körében. Akit a sztori érdekel, meg egy interjú a szerzővel, kattintson bátran ide. A cikk alatti kommentek, szokás szerint, extrémek. De…
A lila és vörös ködökön túl, megpróbáltunk utánanézni néhány adatnak.
1. A kiadó. A könyvet a Handsome Prince Publishing adta ki, magyarul is. Ha megnézzük a honlapot, egy vak adatot se találunk semmiről, az elérhetőségen kívül. Annyi feltételezhető, hogy nem magyarországi. Bár ki tudja.
2. A szerző. Jeffrey A. Miles egyetemi tanár, a kaliforniai Pacific egyetem Eberhardt üzleti iskolájában tanít. Szavaiból ítélve – kicsit naivan és enyhén szólva intoleránsan ugyan –, de szeretne egy jobb világot, (a fent belinkelt interjúból idézünk): „Az lesz majd egy valóban varázslatos világ, amikor egy olyan homoszexuális tündérmese , mint „A hercegek és a kincs” mindenkinek, kivétel nélkül tetszeni fog.” (Halkan jegyezzük meg, a Hamlet sem fog tetszeni mindenkinek, soha.) Viszont arra csak homályos utalás van az interjúban, hogy a professzor-író heteroszexuális-e, avagy sem. Tessék: „Amikor kisgyerek voltam, nagyon szerettem volna, ha létezik egy ilyen könyv. Éreztem, hogy azok a mesék, amikben a herceg beleszeret a hercegnőbe, számomra valahogy nem mondanak sokat. Már nagyon kicsi koromban rájöttem, hogy én sohasem fogok feleségül venni egy hercegnőt sem.” Hogy ez miért fontos esetleg? Kiderül alább.
3. A fordító. Akárhogy igyekeztem, nem sikerült rátalálnom a magyar fordító nevére. Ezennel megkérek minden becsületes megtalálót (vagy esetleges könyvtulajdonost), jelezze, mert irtó kíváncsi vagyok rá.
És akkor most: miért lett volna fontos ezeket az adatokat helyből közölni. Amerikában, ugye, a tapasztalat szerint, elég nagy a tolerancia, ami az LGBT közösségeket illeti. Tehát lehet azt mondani, hogy ott nem problematizálódhat a kérdés, hogy miért nincs jelölve a fordító, miért nem tudható az, hogy egy szerző nemi identitása milyen is. Normális, hogy ezek az adatok, tények ott vannak. S kész.
A könyv viszont lefordult magyarra. Vagyis olyan célközönségnek szól, amely, nos, nem ennyire toleráns, egészében véve. Vagy megosztottabb. Vagy másképp gyökerezik a keresztény kultúrában. Igazából mindegy. A lényeg, hogy egy ilyen olvasmányra azonnal felkapja a fejét, és állást foglal. Mégpedig morálisan. (Mellesleg Amerikában is berúgták a morálmotorokat a konzervatív szellemű szervezetek.) A diskurzus nem arról szól, szép-e az a könyv (szerintem irtóra giccses a borító), jó-e a szöveg, hanem arról, szabad-e ilyen könyvet magyar, „értelemszerűen” heteroszexuális szülők gyerekeinek kezébe adni, vagy felolvasni nekik. (Szerintem igen, amúgy, ha egyrészt a szöveg jó, másrészt a történet érdekli a gyermeket. Tehát nem csak az a része, hogy fiúk fiúkat, lányok lányokat szeretnek, adott esetben.)
Egy ilyen helyzetben, első fecskeként igazán fontos lett volna világosan beszélni. Ez és ez a kiadó adta ki a kötetet magyarul, s miért. Itt igazából arra lennék kíváncsi, megkerestek-e magyar kiadókat az ügyben, és azok hogy viszonyultak a kiadáshoz.
Aztán a szerző nemi identitása se éppen mindegy, ha már nem a „normalitás honába” került az illető könyv. Mert ha homoszexuális, akkor arról ír, ami neki fontos és amit, úgymond, gyakorlatilag „normalizálni” akar. Ha meg nem az, akkor szintén arról ír, ami fontos neki, csak elvi alapon.
Végül pedig a fordító. Neki a pőre identitása, vagyis a neve is hiányzik. Ez végképp probléma, ugyanis azonnal jön a gyanú, hogy nem vállalja a fordítást. Lehet, a könyvben benne van, nem tudom. Mindenképp érthetetlennek tartom viszont, hogy a sok témába vágó médiaszöveg közül egy se említi a fordító nevét.
Mert: az tény, hogy a morális alapon azonnal ítélkező magyar célközönséggel nincs mit kezdeni. Biztosíték kiverve, ítélet kimondva, ennyi. De bár a kevésbé előítéletes szegmenst megtisztelhette volna a kiadó csapat annyival, hogy elmond néhány alapvető dolgot. Az áhított normalitás jegyében.