Hallod-e, magyar művész! Nem kritizálsz többet, ha kortárs művész akarsz lenni. Gyönyörködtetsz! Világos?
Mindig is csodálatba oltott irigységgel néztem fel, hosszan fel, azokra a gránitból faragott kolosszusokra, akik megingathatatlan, senki és semmi által nem befolyásolható tudással rendelkeznek afelől, kik ők, mik ők, miért vannak a világon, mit is akarnak elérni ebben a büdös életben. Nekem, ezzel szemben, néha még az olyan alapvetőnek mondható dolgokkal kapcsolatban is problémám van, mint a saját identitásom. Mert mondták rám, magyar vagyok, román vagyok, erdélyi vagyok, vagy éppen ezek keveréke, valami keveréklény, mutáns. Na de. Ez a határozottan skizoid állapot időnként kapóra jön.
Például amikor olvasom az Indexen, hogy egy Szegő György nevű gránitember lett a budapesti Műcsarnok igazgatója. Ez tök jó, mondok. Egyrészt, az új seprű jól seper, így a szólás, másrészt miért ne örülnék, ha Budapesten történik valami változás a kortárs képzőművészetek fellegvárában. Jó messze van, én nem vagyok kortárs képzőművész, igazán felhőtlen lehet tehát az örömöm.
Nézem, mit is akar az új seprű, továbbra is csodálatba oltott irigységgel. Aszongya:
Ezért nem lesz több kritika a kortárs képzőművészet csarnokában. A tenzionizmus, avagy a feszkókeltő szívatás korát ezennel hivatalosan beszünteti, és megnyitja a delektacionizmus, avagy a gyönyörködtetés korának kapuit. Dobban is bennem azonnal: magyarnak lenni öröm. Magyar vagyok, és ha gyönyörködtetnek, akkor gyönyörködök. Gyönyörködöm. A gyönyör pedig az öröm egy válfaja. Zseniális ez az ember!
Aztán: valláskritika sem lesz, mert
Kicsit furcsállom, hogy ezt külön kiemeli a Csarnok Főteremőre, hiszen a Kritika, mint olyan, magába foglalja a valláskritikát is. De biztos különleges jelentőséggel bír az élet ezen szeletének tenzionizmus alóli felszabadítása. Hiszek neked, nagy ember! Amúgy is, veszedelmes dolog a vallást kritizálni. A hülye rómaiak is ezt csinálták a szenátusban, ami közintézményük volt, ugye, aztán tessék: hol a Római Birodalom? Na.
Aztán:
Mit kezdjen a Műcsarnok egy alig 25 éves jelenséggel? A gránitnak a szappanbuborék nem lehet kortársa. Igaza van! Na de, ha nem a kortárs művészet jelenik meg a kortárs művészetek csarnokában, akkor mi? Hát polgártársaim, minden magyarok: vissza a 10.000 éves festékhez, ecsethez. A Tízezer szavatol a művészet minőségéért. És megint csak jól mondja: a gránitnak a tízezer év festék a kortársa. Hosszan tartón tapsol a lelkem. Ez egy igazi vizionárius! Egy Übermensch!
Végül: a kortárs művészetek Főpásztora visszaállít egy másik kortárs hagyományt, a szalonkiállításokét. Kurátor nincs, minek az, ha van pásztor, bárki beküldheti a munkáját,
és egy zsűri majd eldönti, szalonképes-e az illető kortárs művészeti objektum, vagy sem. Megint örülhet a magyar lelkem, hiszen többnyire magyar munkák jelennek meg a szalonokban, bár időnként külföldieket is beengednek, ha megígérik, nem piszkolják össze a vécékarimát.
És ezen a ponton hirtelen megszólít az Igazgató. Engem, erdélyit, aki magyar is. Érezte, szükség van erre. Mert vannak még emberek messze, idegenbe szakadtan, akik szomjasan isszák az ilyen szavakat. Aszongya:
Istenem... hát, nem kell akkor zsűri? Nincs kéztördelés, hogy vajon elfogadják-e? Nincs verseny, lobbi, könyörgés, gyűrűcsók, hátbaszúrás? Csak ennyi kell? Határon túli magyarnak lenni? Térdre esem a Nagy Gránitszegő előtt. Ígérem, holnap nekiállok festeni!
Aztán hirtelen felébredek, és arra gondolok: a rohadt életbe, de jó hogy van még egy választásom ilyenkor. Románnak lenni. Azokhoz nem szólt a Műcsarnok Főteremőre. És, bár énekes se vagyok, dalra fakadok:
">Úgy szeretném, úgy akarom, úgy szeretném, úgy akarom...
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.
Hétfőn tüntetnek a parlament előtt a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók, a sepsiszentgyörgyi rendőrök pedig megakadályoztak egy öngyilkosságot.
A gyanú szerint az orvos pénzt kért egy műtét elvégzéséért.
“I would like to speak with Romania’s new president as soon and as extensively as possible, because we have shared issues within the European Union, and the interests of Romanians and Hungarians often align," Prime Minister Viktor Orbán told Krónika.
Több láda sör szóródott szét péntek délután Felsősófalva főútján, miután egy teherszállító jármű rakománya a földre esett. Az országutat félpályán lezárták, emiatt kisebb torlódás alakulhat ki.
Van ez a tervezett második deficitcsökkentő csomag, amiben a különleges nyugdíjak problémáját is megoldják állítólag. Na ja. Hogyne. Persze. Naná…
Van ez a tervezett második deficitcsökkentő csomag, amiben a különleges nyugdíjak problémáját is megoldják állítólag. Na ja. Hogyne. Persze. Naná…
Befejezhetetlen írás a Pénzpazarlásra Harminc Éve Rácsodálkozó Döntéshozók Országára rácsodálkozásról.
Befejezhetetlen írás a Pénzpazarlásra Harminc Éve Rácsodálkozó Döntéshozók Országára rácsodálkozásról.
A birminghami műfajteremtő metállegendák hagyatéka az egyetemes kultúra része marad. Azoknak is, akik a vasfüggöny mögül lesték őket, és azoknak is, akik az angol vasöntödékből.
A birminghami műfajteremtő metállegendák hagyatéka az egyetemes kultúra része marad. Azoknak is, akik a vasfüggöny mögül lesték őket, és azoknak is, akik az angol vasöntödékből.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Az embernek kedve lenne, nem emigrálni, dehogy, máshol se kolbászabb a kerítés, csak a reklámokban… inkább elbújni szégyenében, hogy ez a román(iai) rendszer ennyire képes.
Az embernek kedve lenne, nem emigrálni, dehogy, máshol se kolbászabb a kerítés, csak a reklámokban… inkább elbújni szégyenében, hogy ez a román(iai) rendszer ennyire képes.
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Mert a szakik szerint már csak idő kérdése, hogy mikor veszi át az irányítást…
Mert a szakik szerint már csak idő kérdése, hogy mikor veszi át az irányítást…
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.