„Miközben pártjaink és egyetlen fölkent kormányunk lázasan készül a novemberi elnökválasztásra, kormányoldalon a lekenyerezés, a zsarolás, a méltatlan előnyszerzés megannyi piszkos eszközét találva ki és etetve meg a gyanútlan országlakókkal, újabb és újabb lerágható csontokat vetnek a kenyérre éhező, de csak cirkusszal táplált tömeg közé, hadd szórakozzon kedvére, vitatkozzon és marakodjék olyan koncon, melyhez végső soron semmiféle köze nincs.
Az egyik ilyen a kötelező szavazás bevezetésének »ragyogó« ötlete, mely kemény büntetéseket helyezne kilátásba azok számára, kiknek ebben a fényes román demokráciában netán nem lenne kedvük voksolni. Hát lassan a szavazónépesség kétharmadát kellene büntetni, de ezek tetemes része jobb belátásra bírható, ha a szavazókörzetükben a voksolás napján is osztogatnak sört és miccset, netán töltött káposztát, csülköt, túrós puliszkát. Ebben az országban az istenadta nép egy része egyházi búcsúkra, csontokat csókolászni is csak úgy jár, ha utána-előtte lehull az égi manna és a földi pomána.
Szóval a szavazási részvételt is hasonlóan kellene megszervezni, csak az maradna a dilemma, miként igazolnák a voksolók választói döntésüket, hogy az egyik tábor etetői ne zabáltassák a másik tábor falánkjait. S még veszítsenek is esetleg. Mondhatnám azt is, folytassuk ott, ahol Ceaușescuval abbahagytuk: vonuljanak zárt sorokban és parancsszóra a választók, de ez kivitelezhetetlen, mert manapság már annyi kifogást találna a polgár, hogy utasításra nem lenne növelhető a szavazótábor.”