„A tavaszi eredmények után most volt egy halvány remény, hogy a nagyvárosokban és Budapesten talán lesz esélye másnak, és mégsem lesz narancsszínű az egész térkép.
Nem részletezzük itt, hogyan és milyen összetevők együttműködése nyomán lett a liberális (Kossuth, Széchenyi, Deák) a magyar nyelvben negatív jelentésű, a bal- (balfácán, balek, balf…) a rossz, és miért csak a kommunisták felelnek mindenért – de hát ez van. Ebben kell berendezkedni, alámerülni vagy túlélni. A többségnek mindig igaza van. A siker mindent igazol.
A rendszer maga nem új, egy bizonyos életkor felett a polgár már átélte ugyanezeket, s emlékezetből tudja, milyen hosszadalmas folyamat az egypártrendszer lebomlása, az emberek öntudatra ébredése, a hazugságok tarthatatlanná válása.
Az egypártrendszernek ugyanúgy megvannak a belső törvényei, fejlődési szakaszai, mozgatórugói és fennmaradását segítő mechanizmusai, mint a demokráciának vagy a feudalizmusnak. Most egy konszolidációs időszakban vagyunk. Finomra hangolódik a rendszer. Az önkormányzati választások várhatóan fölényes Fidesz győzelmet hoznak mindenhol, mert értelmes ember tudja, hogy ellenzéki város vagy falu nem tud gyarapodni ebben a rendszerben, akkor már célszerűbb a narancsos jelöltet pozícióba segíteni, ha érdekeltek vagyunk a településünk sikerében.”