Jézus-szindróma 4. Voltunk szomszédolni
Moldvai naplónk folytatódik. Ezúttal a szomszédolás rejtelmeiről esik szó - többek között.
Az egyetlen család ebben a faluban, ahol nem alkoholisták a szülők, és még nem mentek el Olaszba’ dolgozni. Két lányuk van, a nagyobb már magyar iskolába jár. Nagy eredmény ez, ha azt vesszük, hogy a többi gyereknek a külföldi vendégmunkánál nem terjed tovább az életcélja.
Nézzük a Steaua-Bârsănești meccset (ami olyan, mintha Csajágaröcsöge játszana a Fradival): a Ronaldinnyo-frizurás bârsănești legénkéknek esélyük sincs, amúgy is bunda az egész.
Beszélgettünk a cigányokról – a falubeliek nagyon büszkék arra, hogy nincs egyetlen cigány sem a faluban – , a primárról, a pópáról s az országról.
Az országot Romániának hívják,
ez mindent megmagyaráz. Nincsenek aszfaltozott utak: ha egy faszállító autó végigmegy a falun, akkor hatalmas sűrű porral telik meg a levegő, ha esik, akkor nyakig sár lesz.
A primár nem erőlteti az utak aszfaltozását – biztos van jobb dolga… Kultúrházat se láttam, sportpályát se...
A pópa azt prédikálta tavaly, hogy nem szabad elengedni a gyermekeket Magyarba’ táborozni, mert ott a tanítók eladják őket a pakisztániaknak vagy bárkinek, és a szülők soha nem látják viszont őket.
Aznap megtudtam egy-két fontos dolgot…
Mi kell több?
Persze, amikor idejöttem, akkor is tudtam, hogy van ez a speciális helyzet, ők nem hasonlíthatók sem a magyar kisebbség egészéhez, sem egy önálló kulturális értékekkel rendelkező, archaikusabb emlékeket őrző közösséghez. Valami teljesen más…
Erősen érződik az ünnepkörben és szokáskincsben az elrománosítás.
Saját elfelejtett kultúrájukat kellene visszatanítani,
de sokban különbözik a népszokás is a magyar ünnepkörtől is: karácsony előtt itt nem betlehemest tanulunk, hanem tobosárok járják a falut. Március nyolckor nem nők napja van, hanem a lányok adnak mörcisort (márciuskát) a fiúknak. Húsvétkor nem a Nyuszi hoz ajándékot, hanem kozonák van és gyertyás körmenet.
Ezzel nem is lenne baj, tiszteljük egymás kultúráját.
Sok mindent tanultam a gyerekektől. Érdekes látni a két kultúra egymásba fonódását, keveredését.
„A beszélők stigmatizáltnak érzik a magyar tájnyelvet, tökéletlennek vélt nyelvismeretük miatt szégyellnek magyarul megszólalni, a nagyobb presztízzsel rendelkező államnyelv használata kívánatosabb identifikációt jelent számukra, ezért szívesebben szólalnak meg románul” - írja Tánczos Vilmos néprajzkutató.
Gyönyörűek a népdalaik, de ők maguk (kevés kivétellel) nem éneklik, nem ismerik. A katrincákat és bernyócokat elégették vagy elkótyavetyélték a kiskunmajsai turistáknak.
A gyerekek pedig értelemszerűen miniatűr leképeződései a felnőtteknek, ami egyelőre nem sok jót sejtet.
A sorozat korábbi részei itt, itt és itt érhetők el. A címlapkép a szerző felvétele.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Egyre több vendégmunkás telepedik le Erdélyben, sokan családegyesítésben gondolkodnak
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Kiderült, mit állapított meg a rendőrség a csíkverebesi vonatbalesetről
Egy 16 és egy 17 éves fiatal vesztette életét a csütörtök délutáni csíkverebesi vonatbalesetben, mindketten Tusnád községből származtak.
„Hagyjanak békén! De miért nem csinálják már a dolgukat?”
Románia társadalma elveszítette a türelmét már a kormányalakítási képtelenség miatt. Az államtól függés azonban mélyen gyökerezik.
„Hagyjanak békén! De miért nem csinálják már a dolgukat?”
Románia társadalma elveszítette a türelmét már a kormányalakítási képtelenség miatt. Az államtól függés azonban mélyen gyökerezik.
Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A mioritikus politikus, a kivándorló románok, a bevándorló idegenek és az őshonos gyűlölet
A mioritikus politikus a multikulturalizmus lelkes híve, amíg csak hangoztatni kell a szépen zengő szólamokat. Ám amikor a valóság elkezd bevándorolni, elpárolog a lelkesedés. Ami érthető. Csak problémás.
A mioritikus politikus, a kivándorló románok, a bevándorló idegenek és az őshonos gyűlölet
A mioritikus politikus a multikulturalizmus lelkes híve, amíg csak hangoztatni kell a szépen zengő szólamokat. Ám amikor a valóság elkezd bevándorolni, elpárolog a lelkesedés. Ami érthető. Csak problémás.
Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Azt hittük, a PSD a saját érdekei miatt buktatott kormányt, pedig amerikai érdekek miatt tette
De ha csak pletyka is az egész, akkor is súlyos dolgokat mond el a demokráciának nevezett színjátékról.
Azt hittük, a PSD a saját érdekei miatt buktatott kormányt, pedig amerikai érdekek miatt tette
De ha csak pletyka is az egész, akkor is súlyos dolgokat mond el a demokráciának nevezett színjátékról.
A Fotógróf
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
A Fotógróf
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
