„Hatalmi játszma az egész. Nem az oktatás minőségéről van itt szó, nem az a lényeg, hogy jól felkészült diákok jelentkezzenek, hanem az, hogy a magyar diákok számához képest minél több román diák, ami érv lehet a magyar tagozat további sorvasztásához. A MOGYE-ügy nem oktatási, hanem politikai ügy, és mondjon nekem bárki bármit, Azamfirei és kollégai, amit tesznek, azért tehetik meg, mert meg van nekik engedve Bukarestből. Van egy hatályos törvény, és nekik megengedik, hogy áthágják. Ez aztán az autonómia, autonómia a hatályos joggal szemben, mondhatnám, hogy királyság. Ez a helyzet jogilag, politikailag, bármilyen szempontból védhetetlen, és én azt látom, hogy ha valamiért markáns politikai döntést kell hoznia az RMDSZ-nek, akkor ez az ügy a MOGYE-ügy.
Komoly döntést komoly ügyekben kell hozni.
Számos komoly döntést felsorolhatnék itt, például azt, hogy az orvosi egyetemek, amelyek amúgy is ezer szállal kötődnek a megyei tanácsi fenntartású kórházakhoz, régiós szintű intézményekké váljanak. Egy orvosi egyetem és a hozzá kapcsolódó kórház nem egy város, nem egy megye, hanem egy egész régió egészségügyi zászlóshajója, tehát ezen intézmények fenntartását, működtetését régiós szinten kellene kezelni. A jelenlegi Központi régióban egy orvosi egyetem van, a marosvásárhelyi, amelyben van magyar nyelvű oktatás is, amelynek szerepe meghatározó az egész térségben. Jó lenne erre a kérdésre is odafigyelni, ha az államfő-választási cirkusz befejeztével a decentralizáció/regionalizáció kérdése ismét terítékre kerül.”