// 2026. április 3., péntek // Buda, Richárd

Párhuzamos világok

// HIRDETÉS

A politikum gonosz. A civil szféra jó. Na, ki nyer?

Az eső elállt, a nap beindult, a tusványosi szabadegyetemmel együtt. Egy órakor kezdődött az akció a MISZSZ sátorban.

A politikus és más emberfajták,

ez volt a beszélgetés címe. Demeter Szilárd moderátor elárulta, hogy a munkacím eredetileg kicsit meredekebb volt: Mocsok politikusok. De hát ennyi politikus jelenlétében mégsem lehetett ilyen címet adni a csevelynek. Habár a beszélgetés ideje alatt politikus a környéken nem volt.

Az egyik meghívott, Demeter András vállalkozó se ért el a beszélgetésre. Maradt tehát a másik két meghívott: Lakó-Péterfi Tünde civil aktivista, blogger (a „hetvenötezer egybanis”-történet főszereplője), illetve Bakk Dávid Tímea, a Transindex szerkesztője. Vagyis csak olyanok ültek a beszélő asztalnál, akik nem politikusok. A másik fél hiányzott.

Demeter Szilárd azonnal meredeken indított. Igaz-e a feltételezés, hogy minden politikus lop, csal és hazudik. A válaszokból az derült ki, hogy bizony vannak politikusok, akik lopnak. De olyanok is, akiknek túl nagy a hüvelykujjuk, így aztán nem fér be a kezük a közös fazékba.

Továbbá sajnálatos ténynek tűnik, hogy politikusaink képtelenek háttérbe szorítani a személyes érdekeiket, amikor arról a bizonyos érdekérvényesítésről van szó. Dolgoznak ugyan a közért, de inkább csak választási kampányban. És ezért talán az a tágabb értelemben vett válság a felelős, amely a kapitalizmust és a neoliberális demokráciát sújtja. És ezek szerint hiába akartunk (akárki legyen is ez a „mi”) demokratikus rendszert 1989-ben, ha egyszer pont az a rendszer hibás, amely a hatalmat korlátozza, amit a politikus megszerez azáltal, hogy demokratikus úton megválasztják.

És éppen itt kezdődne a civil szféra szerepe. Számon kérni az érdekérvényesítést, illetve kritikusan reagálni a felelőtlen politizálásra. Persze a baj az, hogy

nem igazán létezik civil társadalom.

Formálisan megvan ugyan, de sok polgár úgy érzi, elég baja van a saját megélhetésével. Mások nem értik, mi a fenét csinálnak a létező civil szervezetek. Az emberek örülnek, szurkolnak, főleg virtuálisan, de nagyjából ennyi.

Amúgy poénosan: van civil társadalom, de a tagjai nem tudnak róla. Márpedig amíg ez a dolgok állása, igencsak nehéz közelíteni egymáshoz a két párhuzamos világot: a politikusokét és a civil szféráét.

Szintézis helyett: az erdélyi magyar civil szféra létezik, vannak bajnokai, olyan emberek, akik politikainak is nevezhető tetteikkel mozgósítani tudják a tömegeket, közérdeket tudnak érvényesíteni, magyarán, politikát tudnak folytatni politikán kívüli eszközökkel. Viszont amíg ez a civil szféra nem válik sokkal szervezettebbé, ugyancsak sziszüphoszi munkának ígérkezik a politikusokra fegyverként fogható nyomásgyakorlás.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá
Főtér

És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá

Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.

Megdöbbenést keltett Romániában, hogy a magyar aranytartalék megelőzte a románt
Krónika

Megdöbbenést keltett Romániában, hogy a magyar aranytartalék megelőzte a románt

Kiemelt figyelemmel reagált a román sajtó arra a hírre, hogy Magyarország aranykészletei immár nagyobbak, mint a Bukarest által felhalmozottak.

Akkora rönköt vontatott az úttesten egy férfi, hogy a polgármester lehidalt – hírek szombaton
Főtér

Akkora rönköt vontatott az úttesten egy férfi, hogy a polgármester lehidalt – hírek szombaton

További híreink: az időnket is ellopják – 23 órás lesz a vasárnap; az üzemanyagárak pedig elszabadultak, de a gazdákat legalább megmentené egy rendelet.

Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön
Székelyhon

Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön

A vágott bárány átlagára 45 és 60 lej között mozog kilogrammonként Székelyföld piacain. Míg Gyergyószéken már 45 lejért is találni húst, Sepsiszentgyörgyön mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a vásárlóknak a 60 lejes egységár miatt.

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel
Krónika

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel

A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.

Látványos fordulat az üzemanyagpiacon: a dízel ára „benézett” tíz lej alá
Székelyhon

Látványos fordulat az üzemanyagpiacon: a dízel ára „benézett” tíz lej alá

Mintegy 40 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára szerdán, egyelőre az OMV és a Petrom-töltőállomásokon.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS