// 2026. március 16., hétfő // Henrietta

Párhuzamos világok

// HIRDETÉS

A politikum gonosz. A civil szféra jó. Na, ki nyer?

Az eső elállt, a nap beindult, a tusványosi szabadegyetemmel együtt. Egy órakor kezdődött az akció a MISZSZ sátorban.

A politikus és más emberfajták,

ez volt a beszélgetés címe. Demeter Szilárd moderátor elárulta, hogy a munkacím eredetileg kicsit meredekebb volt: Mocsok politikusok. De hát ennyi politikus jelenlétében mégsem lehetett ilyen címet adni a csevelynek. Habár a beszélgetés ideje alatt politikus a környéken nem volt.

Az egyik meghívott, Demeter András vállalkozó se ért el a beszélgetésre. Maradt tehát a másik két meghívott: Lakó-Péterfi Tünde civil aktivista, blogger (a „hetvenötezer egybanis”-történet főszereplője), illetve Bakk Dávid Tímea, a Transindex szerkesztője. Vagyis csak olyanok ültek a beszélő asztalnál, akik nem politikusok. A másik fél hiányzott.

Demeter Szilárd azonnal meredeken indított. Igaz-e a feltételezés, hogy minden politikus lop, csal és hazudik. A válaszokból az derült ki, hogy bizony vannak politikusok, akik lopnak. De olyanok is, akiknek túl nagy a hüvelykujjuk, így aztán nem fér be a kezük a közös fazékba.

Továbbá sajnálatos ténynek tűnik, hogy politikusaink képtelenek háttérbe szorítani a személyes érdekeiket, amikor arról a bizonyos érdekérvényesítésről van szó. Dolgoznak ugyan a közért, de inkább csak választási kampányban. És ezért talán az a tágabb értelemben vett válság a felelős, amely a kapitalizmust és a neoliberális demokráciát sújtja. És ezek szerint hiába akartunk (akárki legyen is ez a „mi”) demokratikus rendszert 1989-ben, ha egyszer pont az a rendszer hibás, amely a hatalmat korlátozza, amit a politikus megszerez azáltal, hogy demokratikus úton megválasztják.

És éppen itt kezdődne a civil szféra szerepe. Számon kérni az érdekérvényesítést, illetve kritikusan reagálni a felelőtlen politizálásra. Persze a baj az, hogy

nem igazán létezik civil társadalom.

Formálisan megvan ugyan, de sok polgár úgy érzi, elég baja van a saját megélhetésével. Mások nem értik, mi a fenét csinálnak a létező civil szervezetek. Az emberek örülnek, szurkolnak, főleg virtuálisan, de nagyjából ennyi.

Amúgy poénosan: van civil társadalom, de a tagjai nem tudnak róla. Márpedig amíg ez a dolgok állása, igencsak nehéz közelíteni egymáshoz a két párhuzamos világot: a politikusokét és a civil szféráét.

Szintézis helyett: az erdélyi magyar civil szféra létezik, vannak bajnokai, olyan emberek, akik politikainak is nevezhető tetteikkel mozgósítani tudják a tömegeket, közérdeket tudnak érvényesíteni, magyarán, politikát tudnak folytatni politikán kívüli eszközökkel. Viszont amíg ez a civil szféra nem válik sokkal szervezettebbé, ugyancsak sziszüphoszi munkának ígérkezik a politikusokra fegyverként fogható nyomásgyakorlás.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Főtér

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették
Krónika

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették

A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Főtér

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

Nicușor Dan román államfő is üzent az erdélyi magyaroknak március 15-én
Székelyhon

Nicușor Dan román államfő is üzent az erdélyi magyaroknak március 15-én

Nicușor Dan román államfő is köszöntötte a romániai magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt
Krónika

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt

A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház
Székelyhon

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS