„A közel háromszáz halottal járó katasztrófa után már csak az áldozatok iránti végtisztesség is azt diktálná, ha a világ egy picit elcsendesedne, és higgadtan, a kölcsönös vádaskodásokat mellőzve próbálná közös erővel felderíteni a történtek okait, az elkövetők kilétét.

Ezzel szemben az elmúlt napokban mást sem lehetett hallani az ellenérdekelt felek részéről, mint hogy egymásnak ellentmondó „bizonyítékokat” vagdostak egymás fejéhez. Amerika és a nyugat-európai nagyhatalmak, valamint az esetben közvetlenül érintett Ukrajna egyhangúlag a Moszkva által támogatott oroszbarát szeparatistákat vádolja a Boeing–777-es lelövésével, miközben a szakadárok és Oroszország Kijevre, sőt nyugati partnereire mutogat.

Hallva a fülsüketítő hangzavart, látva a gép becsapódása helyszínének felkutatását övező káoszt, már most borítékolni lehet, hogy a gépmadár katasztrófájának (lelövésének) pontos körülményeire, az elkövetők kilétére sohasem derül fény.

Az elszakadni kívánó, sőt több kis köztársaságot máris egyoldalúan kikiáltó ukrajnai szeparatistákkal vívott küzdelme során Kijevnek kapóra jött a bűncselekmény, hiszen ezáltal legitimálhatja a nemzetközi közvélemény előtt a szakadárok elleni keményebb fellépését.

Az Egyesült Államok szintén azt érzi, hogy még nagyobb erővel léphet fel a szeparatisták fölötti kontrollját egyre inkább elvesztett Oroszországgal és Vlagyimir Putyin elnökkel szemben, amelyet és akit immár nyíltan az ukrajnai szakadárok legfőbb támaszaként állít be. Közben pedig Európát ütközőzónaként használja fel az egyre válságosabbá váló hidegháborúban.”