Erdélyi magyar euroszkepticizmus?

Az európai parlamenti  (EP) választásokat követően az erdélyi magyar politikai szcéna szereplői részéről napvilágot látott nyilatkozatok azt mutatják: a politikai ellentétek, a riválisok kiszorítása továbbra is fontosabb, mint a szembenézés a választás eredményével, és az ehhez kapcsolódó tényekkel.

Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára közleményben próbálta meg cáfolni azt, hogy az erdélyi magyarok azért küldtek csupán két képviselőt az EP-be, mert nem jött létre az összefogás a magyar pártok között.

Itt máris érdemes megjegyezni, hogy egyébként az eddigihez hasonlóan továbbra is három honatya képviseli majd az erdélyi magyar közösséget az uniós törvényhozásban, hiszen a két RMDSZ-es képviselő mellett megőrizte mandátumát a Fidesz-KDNP listáján induló Tőkés László is. Vagyis amennyiben sikerült volna több magyar választópolgárt mozgósítani, akkor négy erdélyi magyar honatya lehetne Brüsszelben.

Kovács szerint az erdélyi magyar közösség körében euroszkepticizmus van kialakulóban, másrészt pedig Romániának az eddigi 33-mal szemben már csak 32 EP-mandátum jár, így egy mandátumhoz arányaiban több voksra volt szükség.

Az erdélyi magyarok körében erősödő euroszkepticizmus értelmezéséhez szükséges lenne, érvekkel is megalapozni a kijelentést, ezek hiányában azonban nehéz érdemben minősíteni azt. Annyi minden esetre kijelenthető, hogy amennyiben létezik ilyen jelenség, akkor eddig meglehetősen kevés nyilvánosságot kapott. Természetesen bosszantó, hogy az EU vezető intézményei továbbra is meglehetősen érzéketlennek bizonyulnak a kisebbségi jogok iránt, amikor azt állítják: nem az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik a kisebbségi jogok uniós szintű rendezése, illetve az ezt szorgalmazó polgári kezdeményezés. Eddig azonban nemigen hangzottak el olyan kijelentések, hogy mindennek nyomán nem is ér semmit az EU, és nem is érdemes foglalkozni vele, sőt inkább a további küzdelem, az uniós jelenlét és az illetékes EU-s fórumok meggyőzésének fontossága kapott hangsúlyt.

Emellett a romániai magyar polgárok az uniós tagság előnyeit is minden nap érzik – például azt, hogy zavartalanul tarthatják kapcsolatot az anyaországgal, és akár oda, akár az EU más tagállamába probléma nélkül beutazhatnak.

A mandátumok eléréséhez szükséges szavazatszámra vonatkozó érv ugyan részben igaz, azonban azt a tényt mégsem változtatja meg, hogy amíg öt évvel ezelőtt, amikor sikerült megállapodni az összefogásról, 431 ezer magyar polgárt sikerült módosítani, most, amikor az RMDSZ csak magában indult, már csupán 350 ezren tartották fontosnak, hogy a tulipános listára szavazzanak.

Így látja ezt az RMDSZ-szel együttműködési megállapodást kötött Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, Biró Zsolt is, aki az összefogás hiányának tudja be, hogy az erdélyi listáról nem jutott be három képviselő.

Ezt hangoztatja az RMDSZ által elutasított koalíciós lista állítását javasló Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke, Toró T. Tibor is, és ha kevésbé is tűnik valószínűnek az az EMNP-s állítás, miszerint az RMDSZ titkos paktum nyomán mondott nemet a magyar összefogásra, hogy átjátsszon egy mandátumot koalíciós partnerének, a Szociáldemokrata Pártnak, az valóban megalapozottabbnak tűnik, hogy az összefogás hiánya, nem pedig az „euroszkepticizmus” hatott demobilizálólag az erdélyi magyar szavazókra.