// 2024. november 26., kedd // Virág
RMDSZ

Erdélyi magyar euroszkepticizmus?

// HIRDETÉS

RMDSZ-berkekben megpróbálják cáfolni, hogy az összefogás hiánya miatt vett részt kevesebb magyar az EP-választáson, mint öt éve. Szerintük a távol maradás oka az euroszkepticizmus.

Az európai parlamenti  (EP) választásokat követően az erdélyi magyar politikai szcéna szereplői részéről napvilágot látott nyilatkozatok azt mutatják: a politikai ellentétek, a riválisok kiszorítása továbbra is fontosabb, mint a szembenézés a választás eredményével, és az ehhez kapcsolódó tényekkel.

Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára közleményben próbálta meg cáfolni azt, hogy az erdélyi magyarok azért küldtek csupán két képviselőt az EP-be, mert nem jött létre az összefogás a magyar pártok között.

Itt máris érdemes megjegyezni, hogy egyébként az eddigihez hasonlóan továbbra is három honatya képviseli majd az erdélyi magyar közösséget az uniós törvényhozásban, hiszen a két RMDSZ-es képviselő mellett megőrizte mandátumát a Fidesz-KDNP listáján induló Tőkés László is. Vagyis amennyiben sikerült volna több magyar választópolgárt mozgósítani, akkor négy erdélyi magyar honatya lehetne Brüsszelben.

Kovács szerint az erdélyi magyar közösség körében euroszkepticizmus van kialakulóban, másrészt pedig Romániának az eddigi 33-mal szemben már csak 32 EP-mandátum jár, így egy mandátumhoz arányaiban több voksra volt szükség.

Az erdélyi magyarok körében erősödő euroszkepticizmus értelmezéséhez szükséges lenne, érvekkel is megalapozni a kijelentést, ezek hiányában azonban nehéz érdemben minősíteni azt. Annyi minden esetre kijelenthető, hogy amennyiben létezik ilyen jelenség, akkor eddig meglehetősen kevés nyilvánosságot kapott. Természetesen bosszantó, hogy az EU vezető intézményei továbbra is meglehetősen érzéketlennek bizonyulnak a kisebbségi jogok iránt, amikor azt állítják: nem az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik a kisebbségi jogok uniós szintű rendezése, illetve az ezt szorgalmazó polgári kezdeményezés. Eddig azonban nemigen hangzottak el olyan kijelentések, hogy mindennek nyomán nem is ér semmit az EU, és nem is érdemes foglalkozni vele, sőt inkább a további küzdelem, az uniós jelenlét és az illetékes EU-s fórumok meggyőzésének fontossága kapott hangsúlyt.

Emellett a romániai magyar polgárok az uniós tagság előnyeit is minden nap érzik – például azt, hogy zavartalanul tarthatják kapcsolatot az anyaországgal, és akár oda, akár az EU más tagállamába probléma nélkül beutazhatnak.

A mandátumok eléréséhez szükséges szavazatszámra vonatkozó érv ugyan részben igaz, azonban azt a tényt mégsem változtatja meg, hogy amíg öt évvel ezelőtt, amikor sikerült megállapodni az összefogásról, 431 ezer magyar polgárt sikerült módosítani, most, amikor az RMDSZ csak magában indult, már csupán 350 ezren tartották fontosnak, hogy a tulipános listára szavazzanak.

Így látja ezt az RMDSZ-szel együttműködési megállapodást kötött Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, Biró Zsolt is, aki az összefogás hiányának tudja be, hogy az erdélyi listáról nem jutott be három képviselő.

Ezt hangoztatja az RMDSZ által elutasított koalíciós lista állítását javasló Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke, Toró T. Tibor is, és ha kevésbé is tűnik valószínűnek az az EMNP-s állítás, miszerint az RMDSZ titkos paktum nyomán mondott nemet a magyar összefogásra, hogy átjátsszon egy mandátumot koalíciós partnerének, a Szociáldemokrata Pártnak, az valóban megalapozottabbnak tűnik, hogy az összefogás hiánya, nem pedig az „euroszkepticizmus” hatott demobilizálólag az erdélyi magyar szavazókra.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS