Vastag számok, vékony elemzések

Szerintem óvatos becslés mellett is kijelenthető, hogy 2018-ban Erdélyben a magyarországi parlamenti választásokon leadott szavazatok száma könnyűszerrel meghaladhatja a 200 ezret.
Hirdetés

„Nagyon annak sem látom értelmét, hogy a magyarországi parlamenti választáson leadott erdélyi magyar szavazatok tükrében bárki is a magyar–magyar politikai viszonyok elemzésébe bocsátkozzon, értve ezalatt, mondjuk, a Fidesz–RMDSZ-viszony vagy az RMDSZ és a néppárt/polgári párt viszonyának elemzését. Mert az április 6-ai választások nem erről szóltak, hanem arról, hogy az optimista, 80-100 ezres becslésekhez képest 150 ezer, határon túli magyar leadta voksát, és 195 ezer polgár regisztrált a szavazásra.

 
E számokból kell kiindulni, nem másból. És e számok nagyon masszív számok, ha belegondolunk abba, hogy az 550 ezer kettős állampolgárból levonva 90 ezer magyarországi lakcímmel is rendelkezőt (minden bizonnyal ott élőt), illetve a 100 ezer körüli kiskorút, az derül ki, hogy a 360 ezer szavazati joggal rendelkező polgár közel kétharmada regisztált, és a regisztrálók háromnegyede szavazott is. (…)
 
Én egy dolgot tartanék fontosnak kiemelni székelyföldi politikusként: nálunk az emberek nem szeretnek adósok lenni. Mindig azon vannak, hogy ha van adósságuk, van kötelezettségük, azt teljesítsék. A Román Nemzeti Bank kimutatása szerint Románia legalacsonyabb lakossági eladósodási rátával rendelkező megyéje Hargita megye. Más magyarlakta megyék is élen járnak e vonatkozásban, tehát nem székelyföldi jelenség ez, hanem erdélyi magyar jelenség. A magas regisztrációs és szavazási arány, illetve főképpen a 95,59 százalék magyarázatát én ebben a magatartásban látom. Az emberek úgy érezték, hogy komoly adósságuk van az Orbán Viktor által megszemélyesített politikai közösség felé, személyesen felé, és az április 6. előtti napokban megtették azt, amiről úgy gondolták, hogy kötelességük megtenni. (…)
 
A polgári pártnak, majd a néppártnak ideológiailag megágyazni próbáló politológusok hiába mantrázták éveken keresztül, hogy a jobboldali erdélyi magyar a jobboldali magyar pártokra (néppárt, polgári párt) szavaz, aki meg az RMDSZ-re szavaz, az baloldali. Választásról választásra megbukott ez az elmélet, de április 6-ával végérvényesen elvesztette létalapját, és nevetség tárgyává válhat a jövőben az, aki megint elkezdi ezt erőltetni. Mellékesen megjegyzem, a néppárt, illetve a polgári párt háza táján okoz majd némi fejtörést ezen ideológiai űr pótlása, de nem kell aggódni, valahogy majd megoldják.”
 
Hirdetés