„ Nyilván imponált, hogy a nagydíjra is esélyesek voltunk, de már fordult elő, hogy öt jelöléssel vágtunk neki a gálának, de végül egyetlen díjat sem vihettünk haza. Viszont ez benne van a pakliban, sőt mondhatnám, természetes dolog. Még nem láttam sem a kolozsváriak Viktorját, sem a kategória harmadik jelöltjét, a nagyszebeniek és a budapesti Maladype Színház koprodukciójaként született Mester és Margarita című előadását, így véleményt sem nyilváníthatok.

Amúgy én nem hiszek abban, hogy valami abszolút a legjobb. Mint ahogy abban sem hiszek, hogy egyik előadást a másikkal lehet versenyeztetni, és a kérdést objektíven megválaszolni. Az, hogy valamelyik társulatról azt állítsák, hogy az év legjobbja volt, szerintem túlzás is, és nem is hangzik jól. A seregszemlékben hiszek, de a versenyekben nem. Egyébként nem tartom sem jónak, sem természetesnek az előadások díjazását. És mindezt nem azért mondom, mert nem a Hamlet vitte el a fődíjat.”