// 2026. november 7., szombat // Rezso

A vers az, amit lájkolni kell

// HIRDETÉS

Így is összegezhetjük a kolozsvári Versverseny tanulságait. Gálaest sok derűvel, borral és Markó Bélával.

A Kolozsvári Televízió Erdélyi Figyelő című műsora idén harmadik alkalommal rendezte meg az elmúlt évek legjobb erdélyi verseinek versenyét, a díjátadót a Györkös Mányi Albert Emlékházban tartották. Kérdés persze, hány lájk kell ahhoz, hogy egy jó vers nemcsak jó, hanem sikeres is legyen? Merthogy Víg Emese főszervező szerint a győztes vers jelen esetben nemcsak jó, de sikeres is, lájkolta az istenadta nép.

Tizenegy erdélyi költő tizenegy verse szállt ringbe tizenegy színész előadásában a virtuális világban, egészen pontosan a Facebookon, keresve olvasók és barátok kegyeit – s aki nem tudott dönteni, hát lájkolhatta mindegyiket, akár többször is. A jelen lévő Lövétei Lázár László szerint – aki, teljesen véletlenül, Víg Emese egyetemi kollégája is volt valaha többedmagával a versenyző poéták közül – a világválság egyik fő oka a Facebook, lájkolunk és posztolunk munka helyett, ő juszt is a földön él, rühelli is erőst a virtuáliát, mint Jónás a prófétaságot. Nem csoda, hogy nem az ő verse lett a győztes.

A több mint kétórásra nyúlt rendezvényen volt minden, mi szem-szájnak ingere, werkfilm a színészekkel a  boszorkánykonyhák titkairól, beszélgetés a színészekkel, költőkkel, a babérkoszorú kiosztása a győztesnek – Markó Bélának, akinek Csatolmány című versét élőben is meghallgathattuk Laczkó Vass Róbert és Szép András tolmácsolásában.

Sőt, az ezúttal nem szenátori minőségében jelen levő Markó Béla – aki az aradi Szabadság-szobor jubileumi ünnepsége helyett választotta a kolozsvári versgálán való részvételt – szándéka ellenére is szép politikusi beszédet rögtönzött a versírás fölötte szükséges voltáról. A rangidős Markót a legfiatalabb költő, Visky Zsolt  A halálos vers című poémája követte a sorban, harmadikként László Noémi Édes-keserű dala ért célba.

Költők, színészek és szerkesztők ismerkedtek alaposabban egymással, röpködtek a Bélák és a Gyurik, Víg Emese tegeződött széles nyilvánosság előtt, pedig pertut csak a rendezvény végén ihattak Csávossy György jóvoltából. S új költőt is avattak Albert Csilla színművésznő személyében, javasoljuk Demény-paródiáját a következő évi Versversenybe. S bár az úri közönség széles jókedvében végül nem perdült táncra, de telt kupa mellett, bort iszogatván Aphrodité és a Múzsák szép adományain elmélkedtek.

 

Akik pályáztak a Lőrincz Gyula által készített (nem mellesleg pálinkás flaskát is tartalmazó) fődíjra:

 

Demény Péter: Művelt hetéra dala, előadja Albert Csilla

Egyed Emese: Előleg, zálog, előadja Imre Éva

Fekete Vince: A szülőföld kartotékai. Egy nyelv, előadja Kali Andrea

Jánk Károly: Ma is, előadja Viola Gábor

Karácsonyi Zsolt: Peremvers, előadja Köllő Csongor

László Noémi: Édes-keserű dal, előadja Kántor Melinda

Lövétei Lázár László: Ködök, előadja Vindis Andrea

Markó Béla: Csatolmány, előadja Laczkó Vass Róbert és Szép András

Papp Attila Zsolt: A világ végén, előadja Csutak Réka

Sántha Attila: Hatodik razglednica, előadja Váta Lóránd

Visky Zsolt: A halálos vers, előadja Farkas Lóránd

 

Fotó: Sevecsek Renáta

 

A versvideókat meg lehet tekinteni az Erdélyi Figyelő Facebook-oldalán

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez
Főtér

Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez

Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna
Krónika

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna

Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
Főtér

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája

A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Székelyhon

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt
Krónika

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt

Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen
Székelyhon

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen

Székelyudvarhely központjától néhányszáz méterre kóborolt az a visszajáró medve, amelyet kedd este lőttek ki. Az alpolgármester szerint az állat tömbházak között is megfordult, és emberekkel találkozott.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS