A legitimációs válság jelei

Ha már szellemi, anyagi nyomor van az országban, akkor legalább nemzetellenes bűnbakok legyenek, akiket lehessen büntetni meg elnyomni.
Hirdetés

„A most szóba hozott törvényjavaslatok mintegy alátámasztják a magyar politikus véleményét, hiszen a bűnbakkijelölés mellett ezért is szüksége van a román politikai elitnek effajta szimbolikus, meg büntetőjogi önmegerősítésekre.

A román nemzet gyalázásának bűncselekménye még csak egy kósza javaslat, de az utcanév-ügyet már megszavazta a szenátus, és a romániai parlamentet ismerve nagy valószínűséggel a képviselőház is rábólint majd erre az aberrációra. De ha jobban belegondolunk, az erdélyi magyarság a maga javára fordíthatja a leendő törvényt. Az 1918. december 1-jén elfogadott Gyulafehérvári Nyilatkozat egyik bekezdése ugyanis így szól: »Teljes nemzeti szabadság az együtt lakó népek számára. Minden népnek joga van a maga neveléséhez és kormányzásához saját anyanyelvén, saját közigazgatással, saját kebeléből választott egyének által.«

Ez olyan szép szöveg, amire magyar, román, német, cigány, stb. nyelvű zeneszerzői versenyeket lehetne szervezni, és az erre a szövegre komponált muzsikákat a december elsejei ünnepségen lehetne előadni, vagy slam poetry versenyeket lehetne szervezni, és az lenne a feladat, hogy ki tud minél frappánsabban szöveget improvizálni erre az alapgondolatra, netán minden december 1-jén a kisebbségi vezetésű városok népviseletbe öltözött küldöttsége nagy csinnadrattával Gyulafehérvárra mehetne, és elvinné ezt a követelést az ott grasszáló magas rangú román politikusoknak, stb., stb.

A román állam minden áron az itteni kisebbségek, és főleg a magyarok fejébe akarja verni ezt az egyesülésdit. Nagyon megérett már az idő arra, hogy az erdélyi magyarok ne csak elszenvedői legyenek ennek a nevetséges nacionalista propagandának, hanem kezdeményezőkké váljanak, és ne csak december 1-jén, de nap mint nap követeljék a román államtól annak az ígéretének a betartását, amelyet az ország legfontosabb önlegitimáló aktusában, a Gyulafehérvári Nyilatkozatban tett minden Romániába került nemzeti közösség számára. Amíg ezt az ígéretét nem teljesíti, addig Románia – az itt élő kisebbségek számára legalábbis – folyamatos legitimációs mulasztásban van, sőt, legitimációs válságban szenved.”

Hirdetés