„A most szóba hozott törvényjavaslatok mintegy alátámasztják a magyar politikus véleményét, hiszen a bűnbakkijelölés mellett ezért is szüksége van a román politikai elitnek effajta szimbolikus, meg büntetőjogi önmegerősítésekre.
A román nemzet gyalázásának bűncselekménye még csak egy kósza javaslat, de az utcanév-ügyet már megszavazta a szenátus, és a romániai parlamentet ismerve nagy valószínűséggel a képviselőház is rábólint majd erre az aberrációra. De ha jobban belegondolunk, az erdélyi magyarság a maga javára fordíthatja a leendő törvényt. Az 1918. december 1-jén elfogadott Gyulafehérvári Nyilatkozat egyik bekezdése ugyanis így szól: »Teljes nemzeti szabadság az együtt lakó népek számára. Minden népnek joga van a maga neveléséhez és kormányzásához saját anyanyelvén, saját közigazgatással, saját kebeléből választott egyének által.«
Olvasson még:
Ez olyan szép szöveg, amire magyar, román, német, cigány, stb. nyelvű zeneszerzői versenyeket lehetne szervezni, és az erre a szövegre komponált muzsikákat a december elsejei ünnepségen lehetne előadni, vagy slam poetry versenyeket lehetne szervezni, és az lenne a feladat, hogy ki tud minél frappánsabban szöveget improvizálni erre az alapgondolatra, netán minden december 1-jén a kisebbségi vezetésű városok népviseletbe öltözött küldöttsége nagy csinnadrattával Gyulafehérvárra mehetne, és elvinné ezt a követelést az ott grasszáló magas rangú román politikusoknak, stb., stb.
A román állam minden áron az itteni kisebbségek, és főleg a magyarok fejébe akarja verni ezt az egyesülésdit. Nagyon megérett már az idő arra, hogy az erdélyi magyarok ne csak elszenvedői legyenek ennek a nevetséges nacionalista propagandának, hanem kezdeményezőkké váljanak, és ne csak december 1-jén, de nap mint nap követeljék a román államtól annak az ígéretének a betartását, amelyet az ország legfontosabb önlegitimáló aktusában, a Gyulafehérvári Nyilatkozatban tett minden Romániába került nemzeti közösség számára. Amíg ezt az ígéretét nem teljesíti, addig Románia – az itt élő kisebbségek számára legalábbis – folyamatos legitimációs mulasztásban van, sőt, legitimációs válságban szenved.”