„Egyszerű ez: a szabadulásommal elérem azt, hogy betartsák a törvényt, visszatérjen a kormány a racionalitás és a legalitás medrébe. Ez az én harcom a demokráciáért, és ebben nincs semmi különleges. Otthon Székelyföldön vagy Magyarországon is mindenkinek meg kell nap mint nap harcolnia a demokráciáért és a racionalitásért – néha a szomszéd nénivel vagy a zöldséget áruló kofával disputázunk, vívunk kicsinyke harcot, máskor mással. Nekünk, párszázezres székelységnek nem valakinek a pártjára kellene álljunk, hanem valami pártján. Mint például a legalitás, racionalitás és demokrácia.

Bolívia nem enged szabadon, nemzetközi és helyi törvényeket sértve, és ez nem demokratikus, nem racionális. A politikusok, bírók, az állami szervek az erő szavát hallgatják és nem az igazságét. Egy szocialista magyar, Lukács György írt a racionalizmusról, arról, hogy ha egy állam irracionális döntéseket hoz, az antidemokratikus. Saját kiegészítésem, hogy talán a vezetője agyament – elég csak az észak-koreai Kim Dzsong Un-ra gondolni.

Hamarosan eljön a mi időnk is, székelyeké, magyarságé, ahol megmérettetik a világ előtt a racionalitásunk, ahol megmutatkozik a demokrácia- szeretetünk, és ahol (remélem) a jót és a szépet nem tövestől tépjük ki, hanem inkább megőrizzük azt.”