„Hanem eszembe jutott egy régi gondolatom, és nyílt levelet írtam az ország legnépszerűbb tévébohócának, Mircea Badeának. Bár az ország elnökével szembeni ellenszenvét osztom, és alig várom, hogy a duhaj csúcsragadozó a törvény ítélőszéke elé kerüljön, ki kell jelentenem, hogy ez a mellesleg nem tehetségtelen fiatalember maga a megtestesült politikai inkorrektség. Helytelen, hogy a műveletlenségét fitogtatva a nézők közönségességére utazik, helytelen például, hogy humorának legfőbb forrása a nevek kifacsarása, a magyar nevek hibás kiejtése láthatóan különös kéjt okoz neki, helytelen, hogy a leggyakoribb érve: nem érti a dolgot… Egyszóval felfújt hólyag, mondhatnám, szinte tökéletes bunkó. Szégyellem, hogy néha szórakoztatott, az utóbbi időben egyszerűen nem tudom nézni.

Két kérdésben fordultam hozzá. Az első politikai-közéleti. Ahányszor alkalma volt, de különösen olyankor, amikor felmerült a magyarok kormányra kerülése, az antennák sztárja azzal érvelt, hogy az RMDSZ mindkét felfüggesztéskor az államelnök oldalán állt. Ezt a valótlanságot a világhálón is ellenőrizhető módon cáfolni lehet. 2007-ben az RMDSZ mind a parlamentben, mind a választók eligazítását illetően a felfüggesztését támogatta, okkal (az államelnök alkotmányt sértett, ezt voltaképpen a talárosok is elismerték, bár hozzátették, hogy »csak egy kicsit«); utána a sebzett politikai vadállat nemtelen bosszút állt, szegény Nagy Zsolt azóta is nyögi. 2012-ben az RMDSZ a parlamentben megszavazta a felfüggesztést, a választóknak pedig azt tanácsolta, szavazzanak belátásuk szerint. Igaz, hogy volt egy nagyokos megyei vezetőnk, aki távolmaradásra buzdított, akárcsak a magyar miniszterelnök, még az is valószínűsíthető, hogy ezzel szerepet játszottak a székely szavazók tömeges távolmaradásában – de tény, hogy az RMDSZ végül is politikailag helyesen járt el.

A levelemet így folytattam (fordítom magyarra): »Nem tudom, sikerült-e legalább elgondolkoztatnom. Tudnia kell azonban, hogy e nélkül a több-kevésbé politikai érv nélkül az RMDSZ-ellenes megnyilvánulása egyszerűen nacionalizmus. Aminek lehet visszhangja az ilyen szellemű emberek körében, lehet akár választási hatása, de nem jelenthet kiindulópontot felelős politikusok számára. Meg kell szoknia, hogy a romániai magyar nemzeti közösséget illető demokratikus döntések a közérdeket (igen, a román nemzeti érdeket) szolgálhatják, és az RMDSZ kormányra kerülése esetén fogják is szolgálni. A Victor Ponta kormányfő emlegette társadalmi és etnikai békén túlmenően gondoljon arra, hogy hozzáértésükkel, tapasztalatukkal, komolyságukkal és megbízhatóságukkal a magyarok hozzájárulhatnak a kormányzás művéhez.«”