„Mi a Földnek azon boldogabbik felén élünk, ahol (a döntő többség számára) nem gond naponta akár ötszörösét elfogyasztani az ajánlásokban is gyakran emlegetett »legalább napi két liter folyadék«-nak. Csak akkor döbbennünk rá, mit jelent a jó ivóvíz, ha – természeti katasztrófa vagy hasonló okok miatt – hirtelen nélküle maradunk.

Ha mifelénk, egyelőre, úgy tűnik is, hogy bőven van belőle, nagyon óvatosan és felelősséggel kellene bánni vele. A könnyen beszennyezhető ivóvízzel, az esőzésekből származó, árvizeket okozó fölös csapadékkal, az időszakos csapadékhiánnyal, ami tönkreteheti a mezőgazdasági termést. Fejlett országok példája igazolja, hogy az ember, ha mindent nem is, de sok mindent tehet körültekintő vízgazdálkodással.

Egyebek között a vízenergia – az egyik megújuló zöldenergia – okos kihasználása az egyik cél. Románia nem tartozik e tekintetben a hatalmas tartalékokkal rendelkező országok közé, ám, mint a most befejeződött országos vízgazdálkodási értekezlet megállapította: pillanatnyilag csak mintegy felerészben aknázzuk ki ezt a potenciált, a Szamos vízgyűjtő medencéjében, például, csupán harminc százalék körüli a kihasználtság.”