„Érint-e más etnikumot a kirekesztés Romániában ilyen látványosan? Például a magyarságot?
Nem, amikor extrém szegénységről vagy kirekesztettségről beszélünk, akkor a romákat érthetjük ez alatt. Beszélhetünk az idősek, iskolázatlanok, betegek, lakástalanok társadalmi kirekesztettségéről, akik között természetesen románok és magyarok is vannak, de a mélyszegénységről és ilyen fokú kirekesztettségről csak a romák esetében beszélhetünk.
Európában nő a bevándorló-ellenes hangulat. Ez hogyan függ össze az anyagiakkal?
Mindig összefügg, most, a válság közepette annál inkább. A bevándorlás ellenzői tulajdonképpen a szűkös erőforrásokért való küzdelemből kívánják kizárni a »másokat«, ezért xenofóbak és rasszisták. Úgy gondolják – helytelenül –, hogy a másság elégséges alap ahhoz, hogy a materiális, szimbolikus erőforrásokat, legyen szó pénzről, munkahelyről, kapcsolatokról, maguknak tarthassák meg.
Itt egyaránt beszélünk a kelet-európaiakkal vagy az afrikai bevándorlókkal szembeni intoleranciáról. E tekintetben beszédes példa lehet a tavalyi, angliai hisztériakeltés a bolgár és román potenciális munkavállalók kapcsán, vagy a hollandiai, francia szélsőjobb megerősödése. Ezek az erők mind a bevándorlók elleni retorikával tűntek ki, amire a válság sújtotta népesség a jelek szerint egyre inkább vevő. De ez a helyzet nálunk is, Magyarországon is, ahol ez beleolvad a romaellenességbe.”