Réges rég leszoktattam magam arról, hogy a nemzet, a nép, az ország lakosainak nevében szóljak kétségek nélkül, váteszileg.
„Lassan már annak is örülök, hogy meg tudom fogalmazni: mit kívánnék én.
Például a szólás bátorságát. Hogy legyen végre egy olyan kormányunk, mely oly politikusokból állana össze, édes istenkém, akik nem tekintik személyes sértésnek, ha a közszolgálati csatornákon, rádiókon valódi kérdést tesznek fel nekik. Nem is tesznek, szegeznek. Mert van éle, súlya, tartalma. Van tétje. Vagyis nem az Obersovszky-féle, hűséggel és nem szűnő hálával kibélelt ál-kérdések lennének, hogy alázatosanszeretnémmegkérdezni, havankedveválaszolhatisdenemmuszáj. Legyen végre a választott kormány kinevezett politikusának, no pláne fejének annyi bátorsága, hogy képes szembenézni a valódi, gyakorta kellemetlen kérdésekkel, ott megvédeni saját elképzeléseit, döntéseit, és nem változtatja át csuklómozdulattal a közszolgálati adók hírműsorait monológokká. Nem várja el a közgondolkodás kiherélését saját gyávasága okán.
Például a kultúra tiszteletét. Hogy ne úgy tekintsenek rá, mint egy trafikra: amit fel- és ki lehet osztani, a kirakatát lefóliázni, hogy az utcáról ne lehessen belátni, mert akkor tán feltűnik, hogy csak azok léphetnek be, akik ideológiailag (is) képesek gazsulálni. Akik azt fújják, ami a gazda fülének kedves. A többi meg boldoguljon, ahol tud: feketepiacon, aluljáróban, vagy sodorjon magának, ha már mindenáron füstölögni támadt kedve. Politikus időnként járjon el operába vagy felolvasóestre, de ne vegyen magának operát vagy írószervezetet. Ne tartson láncon udvari bolondot, aki stílust diktál, ízlést nevel, ellenőrzi, hogy a vásznon ott van-e a drága vezető mindkét füle.
Például az ellenfél tiszteletét. Hogy ne verje ki a víz, ha másféle eszmékről hall, ne bélyegezze meg azok képviselőit mint az országra leselkedő halálos ellenséget. Mert ha ő elfogadja, ami nem azonos a kézenfogó szeretettel, akkor talán a hívek sem acsarkodnak majd annyit, megértik azt a látszólag roppant egyszerű tényt: sokan vagyunk, sokféle gondolattal. Mert egy magyar az két vélemény. Két magyar az három párt, ahogy egy tréfa mondja."
Lassan már annak is örülök, hogy meg tudom fogalmazni: mit kívánnék én.
Például a szólás bátorságát. Hogy legyen végre egy olyan kormányunk, mely oly politikusokból állana össze, édes istenkém, akik nem tekintik személyes sértésnek, ha a közszolgálati csatornákon, rádiókon valódi kérdést tesznek fel nekik. Nem is tesznek, szegeznek. Mert van éle, súlya, tartalma. Van tétje. Vagyis nem az Obersovszky-féle, hűséggel és nem szűnő hálával kibélelt ál-kérdések lennének, hogy alázatosanszeretnémmegkérdezni, havankedveválaszolhatisdenemmuszáj. Legyen végre a választott kormány kinevezett politikusának, no pláne fejének annyi bátorsága, hogy képes szembenézni a valódi, gyakorta kellemetlen kérdésekkel, ott megvédeni saját elképzeléseit, döntéseit, és nem változtatja át csuklómozdulattal a közszolgálati adók hírműsorait monológokká. Nem várja el a közgondolkodás kiherélését saját gyávasága okán.
Például a kultúra tiszteletét. Hogy ne úgy tekintsenek rá, mint egy trafikra: amit fel- és ki lehet osztani, a kirakatát lefóliázni, hogy az utcáról ne lehessen belátni, mert akkor tán feltűnik, hogy csak azok léphetnek be, akik ideológiailag (is) képesek gazsulálni. Akik azt fújják, ami a gazda fülének kedves. A többi meg boldoguljon, ahol tud: feketepiacon, aluljáróban, vagy sodorjon magának, ha már mindenáron füstölögni támadt kedve. Politikus időnként járjon el operába vagy felolvasóestre, de ne vegyen magának operát vagy írószervezetet. Ne tartson láncon udvari bolondot, aki stílust diktál, ízlést nevel, ellenőrzi, hogy a vásznon ott van-e a drága vezető mindkét füle.
Például az ellenfél tiszteletét. Hogy ne verje ki a víz, ha másféle eszmékről hall, ne bélyegezze meg azok képviselőit mint az országra leselkedő halálos ellenséget. Mert ha ő elfogadja, ami nem azonos a kézenfogó szeretettel, akkor talán a hívek sem acsarkodnak majd annyit, megértik azt a látszólag roppant egyszerű tényt: sokan vagyunk, sokféle gondolattal. Mert egy magyar az két vélemény. Két magyar az három párt, ahogy egy tréfa mondja.
- See more at: http://www.maszol.ro/index.php/velemeny/26292-papp-sandor-zsigmond-a-sok-szent-kozott#sthash.NfCJpjjd.dpuf
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.
A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Meghalt a roncsautóprogram, de túlélte. Justin Timberlake a feleségével, Jessica Biel-lel érkezett az Electric Castle-re.
Egy 15 éves fiú életét vesztette abban a balesetben, melynek során vonat sodort el egy autót a gyimesközéploki Antalokpataka településen, szerdán délelőtt.
Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.
Két ember meghalt egy közlekedési balesetben péntek reggel Vrancea megyében.
Merre tart a vihar? Hol volt szivárvány? Hol kattog a kanálistető? Honnan árad a bűz?
Merre tart a vihar? Hol volt szivárvány? Hol kattog a kanálistető? Honnan árad a bűz?
Az influenszerkedésnek akkora hatása van, hogy társadalmi léptékben is mérhető párhuzamos, informális hatalom-kiépülésnek lehetünk szemtanúi.
Az influenszerkedésnek akkora hatása van, hogy társadalmi léptékben is mérhető párhuzamos, informális hatalom-kiépülésnek lehetünk szemtanúi.
Van ez a tervezett második deficitcsökkentő csomag, amiben a különleges nyugdíjak problémáját is megoldják állítólag. Na ja. Hogyne. Persze. Naná…
Van ez a tervezett második deficitcsökkentő csomag, amiben a különleges nyugdíjak problémáját is megoldják állítólag. Na ja. Hogyne. Persze. Naná…
Befejezhetetlen írás a Pénzpazarlásra Harminc Éve Rácsodálkozó Döntéshozók Országára rácsodálkozásról.
Befejezhetetlen írás a Pénzpazarlásra Harminc Éve Rácsodálkozó Döntéshozók Országára rácsodálkozásról.
A birminghami műfajteremtő metállegendák hagyatéka az egyetemes kultúra része marad. Azoknak is, akik a vasfüggöny mögül lesték őket, és azoknak is, akik az angol vasöntödékből.
A birminghami műfajteremtő metállegendák hagyatéka az egyetemes kultúra része marad. Azoknak is, akik a vasfüggöny mögül lesték őket, és azoknak is, akik az angol vasöntödékből.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Az embernek kedve lenne, nem emigrálni, dehogy, máshol se kolbászabb a kerítés, csak a reklámokban… inkább elbújni szégyenében, hogy ez a román(iai) rendszer ennyire képes.
Az embernek kedve lenne, nem emigrálni, dehogy, máshol se kolbászabb a kerítés, csak a reklámokban… inkább elbújni szégyenében, hogy ez a román(iai) rendszer ennyire képes.
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.