„Nem magával a kormányzás aktusával van a gond, hanem a mindegy mikor, kivel és milyen áron elvével. Ugyanis megkérdőjelezhető, hogy a legutóbbi parlamenti választásokon az RMDSZ kapott-e arra felhatalmazást, hogy összefonódjon egy korrupt, levitézlett és hiteltelen alakulattal?
Persze, tudjuk: ha kormányon vagyunk, dől a pénz a székely megyékbe, épülnek a sportcsarnokok, aszfalt kerül az utakra, lelkendeznek az RMDSZ-közeli vállalkozók.
De az foglalkoztatja-e az SZKT-ülésen kezet lendítőket, hogy az elmúlt negyedszázadban javult-e az erdélyi, székelyföldi magyarság életminősége, s az itt élők miként tekintenek tervezhetetlennek látszó jövőjükre? Mit gondolnak életükről, esélyeikről azok, akik az elmúlt húsz, huszonöt évben csupáncsak dolgoztak tisztességgel, bíztak a szebb holnapban, s esetenként még szavaztak is?”