// 2026. október 31., szombat // Farkas

Egy lépés előre, két lépés hátra

// HIRDETÉS

Két évvel ezelőtt pofonok csattantak el az ukrán nyelvtörvény elfogadásáért, most az elsők között törölték a hatalomra kerülő, magukat európai integráció pártinak beállító csoportok. Jobbat ígérnek.

Az ukrán parlament két évvel ezelőtt hagyta jóvá a kétnyelvűséget szavatoló nyelvtörvényt azokban a régiókban, ahol az adott nemzeti kisebbség lélekszáma meghaladja a lakosság tíz százalékát. A magyar nyelvet így Kárpátalján a nagyobb települések közül Beregszászon ismerték el hivatalosan regionális nyelvként. 

A hónapok óta tartó konfliktusban felülkerekedő, magukat nemzeti elkötelezettségűnek és európai integráció pártinak beállító csoportok a hétvégén az elsők között törölték el a jogszabályt. Szakértők szerint ennek oka is az orosz-ukrán ellentétre vezethető vissza. Szerintük a hatalomra kerülők attól félnek, hogy az orosz nyelv túl erős pozíciója veszélyezteti nyelvüket és kultúrájukat. Tudniillik, Ukrajnában a nem ukrán anyanyelvű lakosság 95 százaléka orosz anyanyelvű. 

 

Oleh Tyahnyibok, a nacionalista Szabadság párt vezetője azt mondta, a jogszabályt azért kellett eltörölni, mert 2012-ben súlyos törvénysértéssel fogadták el. Ezzel együtt ígéretet tett egy új, mindenkit kielégítő nyelvtörvény kidolgozására. 

 

A kárpátaljai magyaroknak a nyelvtörvény eltörlése semmit sem jelent, hiszen úgy ahogy a nyelvtörvény elfogadása sem hozott semmi pozitívumot számukra, úgy annak eltörlése sem fogja negatívan érinteni őket. 

Megkésett magyar reakciók

A magyar anyanyelvű kisebbségek nyelvhasználati lehetőségei miatt a Kereszténydemokrata Néppárt és a Jobbik is szót emelt, kampánytémává téve azt. Utóbbi párt képviselője, Szávay István követelte Martonyi János magyar külügyminiszter lemondását is, amiért a „jó és hasznos” nyelvtörvény betartatásáért a magyar kormány „nem tett az ég világon semmit”.

 

A Visegrádi Csoport (V4) külügyminisztereinek hétfő kora délutáni Budapesten tartott tanácskozása után Martonyi János, a közös nyilatkozat közzététele után arról beszélt, hogy a nyelvtörvény eltörlése nem jó hír, hanem a rossz irányba mutató elmozdulás, ugyanakkor az ukrán nagykövet már jelezte feléjük, hogy az ukrán parlament hamarosan a szomszédos országok számára elfogadható nyelvtörvényt fogad majd el. 

Mi a következő lépés?

Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának igazgatója a Vs.hu-nak elmondta: papíron létezett a jogszabály, de a gyakorlati alkalmazásához sem végrehajtási mechanizmus, sem anyagi forrás, sem politikai szándék nem volt. Hiába mondta például ki a nyelvtörvény, hogy a jogszabályokat le kell fordítani kisebbségi nyelvekre is, még magának a nyelvtörvénynek sem készült el a hivatalos magyar nyelvű fordítása. 

 

Hogy a nyelvtörvény eltörlése után mi lesz a következő lépés, azt még nem tudni, mert az elmúlt években rengeteg különféle ötlet felmerült már a kisebbségek nyelvhasználatával kapcsolatban. „Szvoboda azt ígérte, hogy olyan nyelvtörvényt dolgoznak ki, amivel mindenki elégedett lesz. Kevés esélyt látok arra, hogy mi, kárpátaljai magyarok is elégedettek leszünk, de várjuk meg: nincs még olyan tervezet, amelynek a szövege általánosan ismert lenne.” – mondja Csernicskó.

 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza
Krónika

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza

Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter
Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve
Székelyhon

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli
Krónika

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli

Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek
Székelyhon

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS