// 2026. február 27., péntek // Ákos, Bátor

Egy lépés előre, két lépés hátra

// HIRDETÉS

Két évvel ezelőtt pofonok csattantak el az ukrán nyelvtörvény elfogadásáért, most az elsők között törölték a hatalomra kerülő, magukat európai integráció pártinak beállító csoportok. Jobbat ígérnek.

Az ukrán parlament két évvel ezelőtt hagyta jóvá a kétnyelvűséget szavatoló nyelvtörvényt azokban a régiókban, ahol az adott nemzeti kisebbség lélekszáma meghaladja a lakosság tíz százalékát. A magyar nyelvet így Kárpátalján a nagyobb települések közül Beregszászon ismerték el hivatalosan regionális nyelvként. 

A hónapok óta tartó konfliktusban felülkerekedő, magukat nemzeti elkötelezettségűnek és európai integráció pártinak beállító csoportok a hétvégén az elsők között törölték el a jogszabályt. Szakértők szerint ennek oka is az orosz-ukrán ellentétre vezethető vissza. Szerintük a hatalomra kerülők attól félnek, hogy az orosz nyelv túl erős pozíciója veszélyezteti nyelvüket és kultúrájukat. Tudniillik, Ukrajnában a nem ukrán anyanyelvű lakosság 95 százaléka orosz anyanyelvű. 

 

Oleh Tyahnyibok, a nacionalista Szabadság párt vezetője azt mondta, a jogszabályt azért kellett eltörölni, mert 2012-ben súlyos törvénysértéssel fogadták el. Ezzel együtt ígéretet tett egy új, mindenkit kielégítő nyelvtörvény kidolgozására. 

 

A kárpátaljai magyaroknak a nyelvtörvény eltörlése semmit sem jelent, hiszen úgy ahogy a nyelvtörvény elfogadása sem hozott semmi pozitívumot számukra, úgy annak eltörlése sem fogja negatívan érinteni őket. 

Megkésett magyar reakciók

A magyar anyanyelvű kisebbségek nyelvhasználati lehetőségei miatt a Kereszténydemokrata Néppárt és a Jobbik is szót emelt, kampánytémává téve azt. Utóbbi párt képviselője, Szávay István követelte Martonyi János magyar külügyminiszter lemondását is, amiért a „jó és hasznos” nyelvtörvény betartatásáért a magyar kormány „nem tett az ég világon semmit”.

 

A Visegrádi Csoport (V4) külügyminisztereinek hétfő kora délutáni Budapesten tartott tanácskozása után Martonyi János, a közös nyilatkozat közzététele után arról beszélt, hogy a nyelvtörvény eltörlése nem jó hír, hanem a rossz irányba mutató elmozdulás, ugyanakkor az ukrán nagykövet már jelezte feléjük, hogy az ukrán parlament hamarosan a szomszédos országok számára elfogadható nyelvtörvényt fogad majd el. 

Mi a következő lépés?

Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának igazgatója a Vs.hu-nak elmondta: papíron létezett a jogszabály, de a gyakorlati alkalmazásához sem végrehajtási mechanizmus, sem anyagi forrás, sem politikai szándék nem volt. Hiába mondta például ki a nyelvtörvény, hogy a jogszabályokat le kell fordítani kisebbségi nyelvekre is, még magának a nyelvtörvénynek sem készült el a hivatalos magyar nyelvű fordítása. 

 

Hogy a nyelvtörvény eltörlése után mi lesz a következő lépés, azt még nem tudni, mert az elmúlt években rengeteg különféle ötlet felmerült már a kisebbségek nyelvhasználatával kapcsolatban. „Szvoboda azt ígérte, hogy olyan nyelvtörvényt dolgoznak ki, amivel mindenki elégedett lesz. Kevés esélyt látok arra, hogy mi, kárpátaljai magyarok is elégedettek leszünk, de várjuk meg: nincs még olyan tervezet, amelynek a szövege általánosan ismert lenne.” – mondja Csernicskó.

 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Káosz a fejekben: amikor gyerekek ölnek, késelnek, vernek és bántalmaznak

Sánta Miriám

Merengés az egyéni és közösségi felelősségvállalásról és a romániai gyermekvédelem zátonyairól.

„Ne legyen adóemelés!” De aztán mégis lett adóemelés. Amikor az RMDSZ közvetlenül farkasszemet néz a dühös választóival

Fall Sándor

A kampányban a pártok hazudnak, különben nem tudnának választást nyerni. Mit lehet tenni ez ügyben?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Egy MI-„énekesnő” berúgta az ajtót és azóta megy a kultúrhiszti a mioritikus hazában

Szántai János

A mesterséges intelligencia körül forrongó kultúrharc nem új. Az viszont tény, hogy a Lolita Cercel nevű MI-entitás az első, ami ennyire felkavarta a hazai vizeket. Ugyanis… irtó népszerű.

Szégyen, hogy a kapusok szeszélyétől függ, ki és mikor látogathatja Mátyás király szülőházát

Sólyom István

Hunyadi János és Hunyadi Mátyás vagy Ioan de Hunedoara és Matia Corvinul? Az érintettek nem tudtak volna mit kezdeni ezzel a kérdéssel. Ismét összeültek a történészek az MCC kolozsvári képzési központjában.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Valós riport a nagyváradi premontrei apát elhalasztott kilakoltatásáról
Főtér

Valós riport a nagyváradi premontrei apát elhalasztott kilakoltatásáról

Fejes Rudolf Anzelm és hívei hosszú időn át farkasszemet néztek a végrehajtóval, a patthelyzetet végül a polgármesteri hivatal oldotta fel, ideiglenesen.

Mégis ki a felelős a 2022-es magyarországi választások előtti levélszavazatos diverzióért?
Krónika

Mégis ki a felelős a 2022-es magyarországi választások előtti levélszavazatos diverzióért?

Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.

Hogy kerül a dilettáns festőcsizma a múzeumi asztalra?
Főtér

Hogy kerül a dilettáns festőcsizma a múzeumi asztalra?

A kolozsvári szépművészeti múzeumban nemrég megnyílt egy kiállítás. Egy újságíró művei lepték el a falakat. Ami önmagában nem baj. A baj az, hogy az ember dilettáns. És a művészeti szakemberek beengedték.

Május eleji robbantások a parajdi sóbánya felszínén: a Salrom tisztázta a történteket
Székelyhon

Május eleji robbantások a parajdi sóbánya felszínén: a Salrom tisztázta a történteket

„Lazító robbantásokat” végzett az Országos Sóipari Társaság tavaly májusban a parajdi sóbánya felszíni sórétegében, amikor új medret próbáltak kialakítani a megnövekedett hozamú Korond-patak elterelésére. A robbanások lehetséges hatásáról érdeklődtünk.

„Vagy a régi bánya indul újra, vagy újat nyitunk”. Parajd polgármestere a katasztrófa sújtotta település jövőjéről
Krónika

„Vagy a régi bánya indul újra, vagy újat nyitunk”. Parajd polgármestere a katasztrófa sújtotta település jövőjéről

Új árvízvédelmi rendszert építtet a román kormány 332 millió lejes beruházással a Korond-patakon, amely alapvetően befolyásolhatja Parajd jövőjét. Nyágrus Lászlót, Parajd polgármesterét kérdeztük a beruházás részleteiről és az új bánya lehetőségéről.

Veszített a csapatuk, ezért elővették a Mongólia-kártyát a nagyszebeni drukkerek
Székelyhon

Veszített a csapatuk, ezért elővették a Mongólia-kártyát a nagyszebeni drukkerek

Miközben a körülményekre és a fogadtatásra panaszkodtak, azt azért fontosnak tartották megjegyezni az AFC Hermannstadt egyik szurkolótáborának tagjai, hogy a csíkszeredai drukkerek annak az országnak a nevét skandálták, akiknek „lakói Mongóliából jöttek”.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Káosz a fejekben: amikor gyerekek ölnek, késelnek, vernek és bántalmaznak

Sánta Miriám

Merengés az egyéni és közösségi felelősségvállalásról és a romániai gyermekvédelem zátonyairól.

„Ne legyen adóemelés!” De aztán mégis lett adóemelés. Amikor az RMDSZ közvetlenül farkasszemet néz a dühös választóival

Fall Sándor

A kampányban a pártok hazudnak, különben nem tudnának választást nyerni. Mit lehet tenni ez ügyben?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Egy MI-„énekesnő” berúgta az ajtót és azóta megy a kultúrhiszti a mioritikus hazában

Szántai János

A mesterséges intelligencia körül forrongó kultúrharc nem új. Az viszont tény, hogy a Lolita Cercel nevű MI-entitás az első, ami ennyire felkavarta a hazai vizeket. Ugyanis… irtó népszerű.

Szégyen, hogy a kapusok szeszélyétől függ, ki és mikor látogathatja Mátyás király szülőházát

Sólyom István

Hunyadi János és Hunyadi Mátyás vagy Ioan de Hunedoara és Matia Corvinul? Az érintettek nem tudtak volna mit kezdeni ezzel a kérdéssel. Ismét összeültek a történészek az MCC kolozsvári képzési központjában.

// HIRDETÉS