„És hogy „nem mint most”. Nem mint most, hogy ott lógott volna a mobiltelefon a seggünkön. Nem mint most, hogy kocsival viszik a kölyköt az iskolába. Nem mint most, hogy húszféle iskolástáska van.
És a „hogyne-mert-mind” kezdetű mondatok. Hogyne, mert mind bambultunk a számítógépre egész nap! Hogyne, mert mind a seggünk után jártak! Hogyne, egy nyavalyát, a kulcsot a nyakunkba akasztották, és szervusz!
Valakik ezt megbeszélik:
– Jó, de akkor nem volt tele az utca pedofilekkel. Most teledestele van.
– Dehogynem, csak nem tudtuk! Mert a nyavalyának volt ideje erre.
Tízkor otthon kellett lenni, nem mint most. Nem volt az, hogy „majd telefonálunk”. Mi az, hogy tízkor!? A lányoknak már kilenckor, télen meg nyolckor!
– Nálunk nem nyolckor: hétkor!”