Etnikumközi iszony
Timi
2017. április 2. vasárnap, 12:58
A gyulafehérvári kiáltvány „nemes lelkű szellemisége” teljes egészében érvényesül, autonómiáról szó sem lehet – vallják a székelyföldi román civilek.

A romániai magyar pártoknak és civil szervezeteknek címzett, az interetnikus kapcsolatok normalizálására vonatkozó határozatot fogadtak el szombaton Székelyudvarhelyen a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma közgyűlésének résztvevői.

A határozatban egyebek mellett rámutatnak, hogy

„komoly gazdasági veszteségeket okoz, amely egyaránt káros a románoknak és a magyaroknak”

az, hogy Kovászna,Hargita és Maros megyéről az a kép alakult ki, hogy ez egy „potenciális konfliktuszóna”, éppen ezért időszerű, hogy egy „stabil régióvá alakuljon”.

A dokumentum szerint eljött az ideje annak, hogy a magyar közösség politikai és civil vezetői elismerjék, hogy Románia a nemzetközi szerződésekben vállalt összes kötelezettségét teljesítette a kisebbségekkel szemben.

99 évvel a nagy egyesülés után a romániai magyar közösségnek joga van ahhoz, hogy „saját kebeléből való egyének által saját nyelvén éljen a közoktatással, közigazgatással és igazságszolgáltatással” (fordítók biztosításával), hogy „az egyének számarányában képviseleti jogot kapjon a törvényhozásban és az ország kormányzásában”, és teljesült az is, hogy „teljes felekezeti szabadságot” biztosítottak az ország összes felekezetének. Tehát

a gyulafehérvári kiáltvány nemes lelkű szellemisége teljes egészében érvényesül.

Itt az ideje, hogy a területi követelésekre épülő Székelyföld kezdeményezői megértsék, hogy azt a románok soha nem fogadják el – mutat rá a határozat.

A dokumentum szerint a régióban többségben élő magyaroknak „minden lehetőségük adott ahhoz, hogy kifejezzék és megőrizzék kulturális és etnikai identitásukat”, és éppen a számbeli kisebbségben lévő románoknak van szükségük segítségre, hogy identitásukat megőrizzék.

„Tiszteljük és értékeljük székely-magyar polgártársaink örökségét, hagyományait, kultúráját és történelmét, de ugyanakkor kitartunk azon igazság mellett, hogy Kovászna, Hargita és Maros megye helyi történelme nem teljes a régióban élő románok öröksége, történelme és kultúrája nélkül”– zárul a határozat.

A székelyudvarhelyi találkozón részt vett Andrei, Kovászna és Hargita ortodox püspöke, Sebastian Cucu és Adrian-Jean Andrei, Kovászna és Hargita megye prefektusai, parlamenti képviselők, polgármesterek, ortodox papok, román kulturális egyesületek és román tannyelvű iskolák igazgatói, megyei tanácsosok, dekoncentrált intézmények vezetői, a három megye több politikusa.

A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumát, amelyhez jelenleg 36 szervezet tartozik, 2005-ben hozták létre azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a három megyében élő románság nemzeti identitásának megőrzéséhez és fejlődéséhez.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/20460
Egységes ellenzéki összefogást sürgettek a demonstráció szónokai.
Helyben nevelkedett szír vállalkozó megunta, hogy Bukarestből hozassa a pitát.
Az országba egy hét múlva látogat a dél-koreai elnök, egy hónap múlva az amerikai elnök.
Radikálisan más utat kezdene az erdélyi magyar orvosképzésben.
Románia nem tudott megszabadulni a kommunista rendszer sötét árnyaitól. Sabina Fati írása.
Az ezüstpénzek Zilahtól délkeletre kerültek felszínre.
Biztosan visszajön még Erdélybe – ígéri Fa Nándor. Magad, uram című könyvének kolozsvári bemutatóján, négynapos erdélyi barangolása után beszélgettünk a világhírű magyar szólóvitorlázóval.
Állítólag ez áll a bukaresti üzletember visszavonulásának hátterében.
Eddig csak sejtették, hogy merre húzódhatott az erődítmény, de a régészek már a vár mindennapi életére vonatkozó leleteket is találtak.
Magyarellenesség ezúttal nem valószínű.
A kényes, nemzetközi téren számos bonyodalommal fenyegető lépésről a kormány már döntött is.
Egyszer már majdnem sikerült, de az alkotmánybíróság a soviniszta ellenzéki hőbörgők javára döntött.
Németország viszont egymagában nagylelkűbb volt, mint az összes többi EU-tagállam együttvéve.
A Bizottság számára a tagországok nem annyira konkrét társadalmaknak látszanak, inkább a nagy transznacionális bizniszek terepének. Horaţiu Pepine írása.