Etnikumközi iszony
Timi
2017. április 2. vasárnap, 12:58
A gyulafehérvári kiáltvány „nemes lelkű szellemisége” teljes egészében érvényesül, autonómiáról szó sem lehet – vallják a székelyföldi román civilek.

A romániai magyar pártoknak és civil szervezeteknek címzett, az interetnikus kapcsolatok normalizálására vonatkozó határozatot fogadtak el szombaton Székelyudvarhelyen a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma közgyűlésének résztvevői.

A határozatban egyebek mellett rámutatnak, hogy

„komoly gazdasági veszteségeket okoz, amely egyaránt káros a románoknak és a magyaroknak”

az, hogy Kovászna,Hargita és Maros megyéről az a kép alakult ki, hogy ez egy „potenciális konfliktuszóna”, éppen ezért időszerű, hogy egy „stabil régióvá alakuljon”.

A dokumentum szerint eljött az ideje annak, hogy a magyar közösség politikai és civil vezetői elismerjék, hogy Románia a nemzetközi szerződésekben vállalt összes kötelezettségét teljesítette a kisebbségekkel szemben.

99 évvel a nagy egyesülés után a romániai magyar közösségnek joga van ahhoz, hogy „saját kebeléből való egyének által saját nyelvén éljen a közoktatással, közigazgatással és igazságszolgáltatással” (fordítók biztosításával), hogy „az egyének számarányában képviseleti jogot kapjon a törvényhozásban és az ország kormányzásában”, és teljesült az is, hogy „teljes felekezeti szabadságot” biztosítottak az ország összes felekezetének. Tehát

a gyulafehérvári kiáltvány nemes lelkű szellemisége teljes egészében érvényesül.

Itt az ideje, hogy a területi követelésekre épülő Székelyföld kezdeményezői megértsék, hogy azt a románok soha nem fogadják el – mutat rá a határozat.

A dokumentum szerint a régióban többségben élő magyaroknak „minden lehetőségük adott ahhoz, hogy kifejezzék és megőrizzék kulturális és etnikai identitásukat”, és éppen a számbeli kisebbségben lévő románoknak van szükségük segítségre, hogy identitásukat megőrizzék.

„Tiszteljük és értékeljük székely-magyar polgártársaink örökségét, hagyományait, kultúráját és történelmét, de ugyanakkor kitartunk azon igazság mellett, hogy Kovászna, Hargita és Maros megye helyi történelme nem teljes a régióban élő románok öröksége, történelme és kultúrája nélkül”– zárul a határozat.

A székelyudvarhelyi találkozón részt vett Andrei, Kovászna és Hargita ortodox püspöke, Sebastian Cucu és Adrian-Jean Andrei, Kovászna és Hargita megye prefektusai, parlamenti képviselők, polgármesterek, ortodox papok, román kulturális egyesületek és román tannyelvű iskolák igazgatói, megyei tanácsosok, dekoncentrált intézmények vezetői, a három megye több politikusa.

A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumát, amelyhez jelenleg 36 szervezet tartozik, 2005-ben hozták létre azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a három megyében élő románság nemzeti identitásának megőrzéséhez és fejlődéséhez.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/20460
Gazdag József felvidéki újságíró, író mesélt a dunaszerdahelyi magyar csapatról és a magyar focit beborító bundáról.
Nem a nemesi családok csereberélik az ingatlanjaikat, hanem Kolozsvár feliratozza újra a műemlékeit.
De mi van ezen túl a magyar gasztronómiában? Sömmi? Cserna-Szabó András pacalkalandjai és Rózsa Sándor véres mészárlásai a Kolozsvári Magyar Napokon.
De csak egy kör erejéig a sétatéri tavon.
A pornóra kattanók azonban mehetnek is arrébb. Zenéről van szó. Blueszenéről.
Nem vitás. Hiszen Szilárd Leó mondta, aki pedig szintén elég okos ember volt.
A város központjában hajtott kisteherautó az emberek közé, több mint egy tucat embert megölve. Hasonló támadás történt egy másik, Cambrils nevű településen is, ahol a rendőrök agyonlőtték a terroristákat. Romániai sérültek is vannak.
Úttörő fényképész visz időutazásra: a monarchiabeli Kolozsvár élete és notabilitásai elevenednek meg a Történeti Múzeum falain.
Beindultak a lacikonyhák, mérik a sört, kínálják a portékát. Buli van na.
A jó törvénykezés nem elég: a helyi közösségeknek élniük kell a meglévő jogokkal – hangzott el a nyelvi jogokról szóló kolozsvári beszélgetésen.
A Korunk egykori főszerkesztőjének hamvait a Házsongárdi temetőben helyezték végső nyugalomra.
A sajátos zenei és szövegvilággal rendelkező felvidéki együttes zenéjéra nincs recept, Szarka Gyula énekes szerint. A Ghymessel indult az idei KMN főtéri koncertkínálata.
Pontosabban kosárlabdát. És nem is akármilyet. Európa-bajnokságit.
A bunkóság büdös levegője terjeng a mioritikus hazában. Andrei Pleșu írása. És közben megint kiosztja Kelemen Hunort, egyesüléstagadás okán.