Pistyur Veronika ragasztja a jó példát | Fotók: Szabó Tünde
Dübörög az ötletipar
szabot
2016. március 26. szombat, 07:35
Vállalkozások sikertörténeteivel hitetik el veled, hogy meg tudod változtatni a világot. Uber- és Prezi-mesék Kolozsváron.

A jó példa ragadós – ebben hisznek egyes budapesti, főként tech profilú startupok alapítói. Ezért létrehozták három évvel ezelőtt a Bridge Budapest Egyesületet, hogy különböző alkalmakon és formában mesélje el az ő sikerük történetét. Azt, hogy lehetséges Magyarországon tisztességes eszközökkel és rengeteg munkával globálisan is sikeres vállalkozásokat építeni.

Sőt abban is hisznek a Prezi, a Ustream, az NNG vagy a LogMeIn alapítói, hogy a kockázat- és kudarckerülő, inkább kifogást és kiskapukat kereső vállalkozói attitűdöt át tudják formálni egy sikerorientált, a kísérletezést, tehetséget és teljesítményt díjazó vállalkozói kultúrává. 
 
Ez egyáltalán nem vak hit, tudtuk meg a héten a Bridge Budapest ügyvezetőjétől, Pistyur Veronikától: a dán és svéd igazgatású, de észt fejlesztésű Skype-ot 2005-ben az eBay, 2011-ben pedig a Microsoft vette meg, ez utóbbi 8,5 milliárd dollárért. Az alapítók, illetve részesedéssel már az alapításkor érdekeltté tett észt fejlesztők a pénzből nem trópusi szigetet vettek, hanem új, szintén innovatív vállalkozásokat hoztak létre, és ezekkel évek alatt átírták az észt vállalkozói kultúrát. 
 
Pistyur Veronika
 
A Bridge Budapest alapítói a vetítőn, ügyvezetője, Pistyur Veronika élőben Kolozsváron | Fotók: Szabó Tünde
 
Az észt gazdaság az egyik, ha nem a legdinamikusabban fejlődő gazdaság lett Európában, mesélte Pistyur Veronika, akit  az Uberes Szőke Gergővel együtt a Kreatív Kolozsvár csapata hívott meg, hogy lendületet, motivációt és ihletet adjon azoknak a fiatal kolozsváriaknak, akik arról gondolkodnak vagy álmodnak, hogy kreatív területen indítsanak saját vállalkozást. 
 
Azt nem mernénk megsaccolni (vagy önbteljesítően jósolni), hogy a termékötletek tömkelege vagy a motivációhiány tombol-e nálunk, mindenestre az érdeklődők teljesen megtöltötték a Minerva-ház Cs. Gyímesi Éva termét. És hogy ezek a budapesti techcég-alapítók 
 

miért nem elégednek meg a profittermelés egyszerű és szokványos céljával, 

miért vállalnak „kulturális” küldetést is? Mert úgy gondolják, hogy egy ország versenyképessége a globális piacon a kreatív és innovatív vállalkozásokon múlik. A startupra eleve olyan cégként gondolnak, amely 
  • a globális piacot célozza meg, 
  • olyan termék- vagy szolgáltatásötletre alapul, amely gyors növekedést biztosít a cégnek,
  • és hogy ez a termék jobbá teszi a világot (egyszerűbb, hatékonyabb, más megoldást ad létező problémára).
 
Ők maguk olyan országban szeretnének élni, ahol az önbizalom alapja a tudás és a teljesítmény, ahol a lokális mellett a globális sikert is elérhetőnek lehet tekinteni, és ahol lehet és érdemes álmodni. Ahol a vállalkozók egymást, illetve a szülők a gyerekeiket ösztönzik a kísérletezésre, a tanulásra és a megvalósításra, és nem lebeszélik róla. Ahol az emberek elhiszik magukról, hogy képesek befolyásolni a környezetüket és az azt alakító döntéseket, és tesznek is érte. Épp azért választotta a Bridge Budapest azt a szlogent magának, hogy We Dream. We Do (Álmodunk. Megcsináljuk).
 
És meg is csinálták: 
  • Anka Márton a Nasdaqra bevezetett LogMeIn cégéből már ki is lépett, és új vállalkozást épít, miközben a LogMeIn több mint 800 embert foglalkoztat részben Budapesten, részben Bostonban, de más országokban is; 
  • a Prezi a legkisebb cég a Bridge Budapest alapítói és fenntartói közül, de a legismertebb: prezit világszerte 65 millió ember használ, a cégnek Budapesten és San Franciscóban van irodája, a budapestiben dolgozók 26 országból érkeztek, mivel az alapítók abban hisznek, hogy a nyitottság és a sokszínűség a kreativitás egyik alapköve;
  • Fehér Gyula annak a Ustreamnek a jogászból lett fejlesztőből lett menedzser-társalapítója, amelyet pár hete megvásárolt az IBM iparági pletykák szerint 135 millió dollárért, és ezzel a magyarországi startupszféra legnagyobb sikertörténetévé vált;
  • az egy évvel később csatlakozott Balogh Péter pedig azt az NNG céget alapította, amely a 26 százalékos világpiaci részesedést kihasító iGo autónavigációs szoftvert gyártja.
Céljaikon kívül két dolog közös bennünk, árulta el Pistyur Veronika: gyerekkorukban támogató környezet vette körül őket, és egyikük sem volt hajlandó aludni az óvodában.
 
Az óvodai és iskolai oktatást újra is gondolta két Prezi-alapító (Halácsy Péter és Somlai-Fischer Ádám) több más szülővel együtt, és olyan óvoda-iskolát – Budapest School – hozott létre, ahol nem szorítják sablonok és tantárgyak közé a gyerekeket és a tanulást. Bár ez nem a Bridge Budapest projektje, Pistyur nem úszta meg az erre kíváncsi kérdéseket sem.
 
A Bridge Budapest felnőttek számára hoz létre támogató környezetet:
  • ösztöndíjakkal – a fiatal tehetségeket elviszi egy hónapra gyakornoknak az alapítók cégeinek Szilícium-völgyi vagy ázsiai kirendeltségeihez;
  • mentorprogrammal fiatal vezetők, véleményformálók számára, akikben Magyarország vezetőinek következő nemzedékét látja;
  • Az első millióm címmel mesélteti el vállalkozókkal, miért érdemes vállalható módon céget építeni és működtetni, hogy ezzel pozitív irányba mozdítsa el a vállalkozókról elsőre beugró negatív asszociációkat, és építse a vállalkozók közötti bizalmat. 
Az egyesület mindegyik programjában a legfontosabb eszköz a történetmesélés és a tudástranszfer, mert ha a vállalkozói kultúrát akarja megváltoztatni, ahhoz egyének kell megváltoztassák a viselkedésüket, ehhez pedig 
 

tudás és rengeteg motiváció szükséges. 

Az alapítók cégeiben is központi kérdés a motiváció, azért néz ki úgy némelyik, mintha felnőttek óvodája lenne – mesélte és mutatta Pistyur. A tágas tér, a kényelmes, színes bútorok, emeletek közötti csúszda, gyümölcsfacsaró vagy TúróRudi-automata nem az alkalmazottak öncélú kényeztetését szolgálja, hanem többek között ezekkel "zsigerelik ki" belőlük a produktivitást és a kreativitást. Ötletiparban nem lehet leszegett fejű rutinrobotokkal sikert elérni, csak olyanokkal, akik egyrészt jól érzik magukat a cégben, másrészt magukénak érzik a céget.
 
A motiváció azért is rettentő fontos, mert az elején az tartja életben a cégeket. Az első stratégiai befektetők megérkezése előtt ezeknek a technológiai cégeknek az alapítói rengeteget dolgoztak gyakran pénz nélkül: felélték a megtakarításaikat, családi örökséget és baráti kölcsönöket, árulta el a közönség érdeklődésére Pistyur Veronika. 
 
Mostis Gergő, a Kreatív Kolozsvár programvezetője
 
Mostis Gergő, a Kreatív Kolozsvár programvezetője
 
A Prezi-alapító Árvai Péter például az utolsó pénzükön utazott ki az Egyesült Államokba, mert időpontot kapott a TED kurátorától, Chris Andersontól, aki rögtön lemondta a találkozót, ahogy megérkezett Árvai gépe. Árvai végül meggyőzte, és Anderson adott neki épp 18 percet, mint a TED-beszédek, a végén pedig ő lett a Prezi első szakmai befektetője.
 
Ha jó az ötlet, és a kivitelező csapat is hisz benne, akkor szinte mindig lehet pénzt találni hozzá – osztotta meg tapasztalatát Pistyur. Gyakran nem is az ötlet az elsődleges a befektető számára, hanem a csapat hite. Ez sokkal szilárdabb kell legyen, mint az ötlet, amelyet a piaci igények hatására módosítani, változtatni kell, vagy ha nem jön be a fogyasztóknak, el kell tudni engedni.
 
Bár végig azt éreztette, mennyire nagyszerű dolog vállalkozni, saját tudásból és teljesítménnyel felépíteni valamit, Pistyur azzal zárta a Bridge Budapest bemutatását, hogy nem kell mindenkinek vállalkozni. Céget felépíteni sok pénzbe, még több energiába és időbe – a szabadidőbe is – kerül, de ha van egy remek ötletünk egy problémára, mindenképp érdemes feláldozni a biztonságot, hogy kikísérletezzük hozzá a megvalósítás legjobb módját.
 
Szőke Gergő, az Uber Magyarország marketing- és kommunikációs szakembere
 
Szőke Gergő, az Uber Magyarország marketing- és kommunikációs szakembere
 
Így született meg az Uber is: az amerikai Travis Kalanick nem kapott taxit Párizsban, mivel ott egy 1937-es törvény szabályozza a taxizást, amely azóta ötezerben maximizálta a taxik számát. Ez Szőke Gergő, az Uber Magyarország marketing- és kommunikációs szakembere szerint azzal jár, hogy egy hétvégi taxizást például már a hét elején le kell foglalni. És ahol ilyen szűkre szabott a kínálat a kereslethez képest, ott az árak sem alacsonyak, főleg hogy ott a taxióra az autó és nem az utas indulási pontjától ketyeg.
 
Az Uber nem törekszik a taxis vagy a tömegközlekedés kiváltására, hanem a közösségi közlekedés új, technológia vezérelte formájaként tekint magára. 2010-ben indult San Franciscóban, 2011-ben jelent meg Európában, legelőször Párizsban, 2016-ban pedig a honlap szerint öt kontinens 400 városában utazhatunk más emberek autóiban. 26 európai ország 72 városában jelent meg eddig, és bár a londoni uberezés meghétszereződött 2015-ben, az ázsiai növekedés még így is meghaladja az európaiét, mondta Szőke. Kolozsvárról úgy regisztráltak már tízezres nagyságrendű aktivitást (applikáció letöltése, megnyitása), hogy itt a szolgáltatás még nem vehető igénybe.
 
A jármű nélküli, globális személyszállító vállalatot Szőke Gergő végig a rá mutatkozó igény hangsúlyozásával és szempontjából mutatta be, a vállalat történetéről, értékeiről, filozófiájáról nem tudtunk meg sokat. Fontosnak tartják, hogy ha inkább Ubert, mint a saját személyautónkat használjuk, csökken a szennyezés, mert csökken a használatban lévő autók száma, a használtak viszont kihasználtakká válnak, a 24-ből nem csak napi egy órát gurulnak, mint az átlag személyautók. Ha csökken az autók száma, nincs szükség annyi parkolóhelyre a városban, növekedhet a lakásra, kereskedelemre vagy rekreációra szolgáló terület.
 
Az alapigény, hogy okostelefonos applikációval bármikor gyorsan előálló és relatív olcsó fuvarhoz jussunk, a piaci elvárások és körülmények hatására rétegzetté vált: megjelent az uberPOOL, hogy egy irányba tartó emberek egyetlen autóba szálljanak, Chicagóban és New Yorkban az uberRUSH futárszolgálat, vagy a Barcelonából indult uberEATS, mivel ott eleinte az Uber-partnerautóknak tilos volt utast szállítaniuk.
 
Szőke Gergő, az Uber Magyarország marketing- és kommunikációs szakembere
 
Az utasnál és a sofőrnél is futó telefonos alkalmazás kiiktatja a készpénzfizetést és a borravalót, az utas előre látja, ki a sofőr, honnan indul az autó, mikor érkezik, a fuvar végén pedig az utas és a sofőr is kötelezően értékeli egymást, addig nem hívhat vagy kínálhat másik fuvart. A fuvarigényt az applikáció mindig a legközelebbi autós partnerhez továbbítja, hogy az utas minél kevesebbet várjon. Budapesten például átlag 5'52" a becsült várakozási idő (de Szőke szerint ez már jóval közelebb van az öt, mint a hat perchez, és igyekeznek öt perc alá szorítani), Bukarestben 6'12".
 
A díjszabás dinamikus, azaz függ attól, hogy hétköznap vagy hétvégén, esetleg ünnepekkor utazunk-e, függ az elérhető autók számától, és az sem egységes a szolgáltatáson belül, hogy különböző városokban a fuvardíjból mekkora hányad az Uberé, és mekkora a sofőré. Viszont az alkalmazásban és a honlapon is meg lehet nézni előre, nagyjából mennyibe kerül a fuvar címtől címig. Az autós partnernek jelentkezők elől nem titkolják, hogy az uberezés inkább jövedelemkiegészítésre jó, nagy előnye a rugalmas munkaidő.
 
A budapesti taxisok kifogásai természetesen a közönségkérdésekben is előjöttek. Mivel a személyszállítás szabályozása mindenhol más és más, Szőke Gergő a magyarországi uberezés feltételeit sorolta: csak makulátlan erkölcsi bizonyítványú sofőröket fogadnak el autós partnerként, akik nem gyűjtöttek háromnál több büntetőpontot, és az applikációba beírják az adószámukat is. 
 
Persze ez nem az indulástól, hanem menet közben, a szabályozó hatóságokkal folyamatosan tárgyalva alakult így, bár ők a szolgáltatás elindítását az elejétől jelezték az illetékes központi és helyi hatóságoknak. Ugyan Szőke nem tagadta, hogy az Uber versenyelőnyként használja ki sok helyen a szabályozás hiányát, de azt nem fogadta el, hogy az Uber hiányossága vagy vétke volna, hogy a szabályozó hatóság nem lépett idejében, és a technológiai fejlődés lehagyta a jogi-pénzügyi kodifikációt.
 
Kreatív Kolozsvár
 
Szinte mindegyik kérdező megpróbálta megtudni, hogy Kolozsváron mikor lehet majd Uberrel utazni, figyelembe véve, hogy itt már taxit is tudunk mobilos alkalmazással rendelni. (A CleverTaxi ugyanolyan szolgáltatásokat nyújt, mint az Uber: utas és autó azonosítása és lokalizációja, érkezési idő becslése, készpénzmentes fizetés, értékelés lehetősége, stb.) 
 
Konkrét választ nem kaptunk, mert nem a szomszéd országtól függ, hogy melyik városban mikor indul el az Uber, hanem ezt alapos piackutatás előzi meg, amelyben több szempontot is figyelembe vesznek, mondta Szőke, például a lakosok, autók és taxik számát vagy a helyi vásárlóerőt.
 
A Prezi-mesével ellentétben az Uber-meséből még nem vontunk le egyértelmű tanulságokat. De arra kétségkívül megtanít, hogy ha a technológia kiiktatja a köztünk és az azonnali jövedelemszerzés között lévő állami bürokráciát, akkor viselkedjünk inkább vállalkozóként, mintsem alkalmazottként. Vagyis a mi felelősségünk lesz a vonatkozó törvények ismerete, az adó és egyéb járulékok befizetése, az érdekeink védelme. Az pedig, hogy nagyobb tudatossággal veszünk részt a gazdasági életben, semmiképp sem árt.
comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/14497
Emberi mulasztás áll a háttérben.
Kalandjaikról közvetlenül a hazaérkezés előtt számoltak be Főtérnek.
Románia teljesen elszigetelődött Európában, mert a bukaresti kormányt senki nem veszi komolyan, okkal.
Az előrejelzések alapján emberbarátabb időre nem nagyon lehet számítani egyelőre.
Huszonkét hónap alatt három miniszterelnök és több mint 70 miniszter – ezt tudja felmutatni a 2016-os parlamenti választások óta a kormánykoalíció.
A Sepsi OSK meg a Csíkszerda focicsapata kidugta a fejét a fűből? Lecsapni! Nemzetbiztonsági ügy. Ja, és Orbán Viktor pénzeli? Árulás!
Mit nyer és mit veszít Románia a Budapesttel kötött szövetséggel? Sokat nem, mondják az elemzők. Mert Romániában, ugye, nem Orbán Viktor a miniszterelnök.
Az észtek athéni sikerének is köszönhetően második lett Nemzetek Ligája-csoportjában a magyar futball-válogatott.
Több ezren mentek el a székely nagygyűlésre.
Flashmobbal reklámozták a plázában a kolozsvári néptánctalálkozót. VIDEÓval.
A képviselő kapuja és garázsajtója bánta a parlamenti fügét. De rájár a rúd a #rezist mozgalomra is.
Egy román származású holland írónő ásta elő egy névtelen levél nyomán. Mégsem égették el a zsákmányt?
Az Erdélyi Református Egyházkerület 45. püspökének gyászszertartását a Farkas utcai református templomban tartották.
Egy 39 éves vadászt támadott meg egy nagyvad a Fekete-domb térségében, ahol legendásan sok a medve.