A kreatívok együtt még kreatívabbak

Annyira megéri nekik együtt dolgozni, hogy az is megél ebből, aki összehozza őket. És még a város is jól járhat vele.

Nagyjából ez jött le a Kreatív Kolozsvár keddi estjén, amely címe szerint a Kolozsvári startup ökoszisztémát térképezte volna fel, gyakorlatilag pedig jó reklámot kaptunk két helyi co-working irodáról. Ami nem csoda, mivel az egyiknek, az Impact Hubnak a tulajdonosa-menedzsere korábban bukaresti reklámügynökségnél dolgozott: Vlad Craioveanu a termékfejlesztés és vállalkozásfejlesztés marketinges oldaláról jutott el a szociális vállalkozások fejlesztésének minden oldalára. Vagyis oda, hogy ő adjon ennek keretet.

Több hasonló gondolkodású emberrel együtt működtetett olyan vállalkozás-inkubátort, ahova főként olyanok jártak, akik nem azért akartak vállalkozni, hogy mindenáron profitot termeljenek, hanem egy valós és közös problémára szerettek volna megoldást találni úgy, hogy az a megoldás mint gazdasági tevékenység fenntartható legyen. Valahogy így lehet leírni a szociális vállalkozásokat.

Esetenként annyi ilyen ember gyűlt össze, hogy kellett hozzá egy közös tér, ekkor bérelt ki Vlad egy 40 négyzetméteres lakást Bukarestben, és rátalált az Impact Hub nemzetközi hálózatra, amely együttműködést inspiráló helyek globális hálózataként határozza meg magát. Olyanok dolgoznak ilyen helyen, akik vállalkozást szeretnének indítani, de a részletek kidolgozásában számítanak mások segítségére, vagy már működtetnek céget, de még nincs pénzük saját irodára, vagy szabadúszók, akik nem szeretnék mindig otthoni magányukban elvégezni a távmunkát.

Az Impact Hub egyszerre innovációs laboratórium, vállalkozásfejlesztő inkubátor, szociális vállalkozások közösségi tere, az erőforrások, ihletforrások és együttműködési lehetőségek olyan ökoszisztémája, amely tulajdonképpen maga is egy önfenntartó vállalkozás. Vagyis a közösség tagjai, akik oda járnak, rugalmasan meghatározott bért fizetnek, amelyért cserébe asztalt, irodai felszerelést, kávét, teát, internetet kapnak.

Vlad Craioveanu

A fenntartó egyrészt biztosítja, hogy működjön az infrastruktúra, tiszta és használható legyen a tér, másrészt működteti a közösséget is, mesélte Vlad. Olyan heti, havi, kéthavi eseményeket szervez, amelyeken a tagok vállalkozási és üzleti ismeretekre tesznek szert, vagy éppen valakinek a vállalkozását, üzleti tervét elemzik szét, vagy egyszerűen csak megismerik egymást és azt, hogy ki mivel foglalkozik, kinek milyen ötletre vagy kivitelezőre lenne szüksége. Emellett a közösségi estek tisztán a szórakozásról szólnak, ami szintén ösztönzi a tagok későbbi együttműködését. Felmérésük szerint a bukaresti közösség tagjai havonta 6 munkaórát, azaz szinte egy napot töltenek azzal, hogy bedolgoznak egymás projektjeibe.

A bukaresti panellakást gyorsan kinőtték, a fővárosi hub most egy 600 négyzetméteres teremben működik a város közepén, Vlad pedig ezen a héten nyitotta meg a kolozsvári irodát. Ez a Liberty Technology Parkban, egy nagyon ízlésesen felújított gyárépületben van az állomás mögött, vagyis kicsit messze a belváros pezsgésétől.

Az ott bérelt bő ezer négyzetmétert viszont úgy rendezték be, hogy pezsgő légkört sugározzon: Alíz Csodaországbannak nevezték el az élénk színű és játékos formájú bútorokkal kialakított teret. Van pár elkülönített iroda, egy csukható ajtajú, de átlátszó tárgyaló, a nyílt térben pedig több asztal, ahova le lehet huppani dolgozni. Konyha, terasz, könyvtár, rendezvényterem és parkolóhelyek tartoznak még a kolozsvári Impact Hub szolgáltatásaihoz.

Fotó forrása a kolozsvári Impact Hub Facebook-oldala

Tagoknak a havi bér 200 és 950 lej közötti, de tíz euróért be lehet ülni akár egyetlen napra is dolgozni - válaszolta Vlad az anyagi oldalt firtató kérdésre. Év végére szeretné, ha a költségvetés széle érné a hosszát, vagyis hogy egyensúlyba tudja hozni a kiadási és bevételi oldalt, maga a beruházás pedig több év alatt térül meg. Vlad optimista annak ellenére, hogy az eddigi mintegy 400 látogató közül csak párral kötött szerződést.

Nyitás előtt főleg külföldiek érdeklődtek a co-working lehetőség felől, egyrészt olyan cégek, amelyek kolozsvári irodát nyitnának, másrészt szabadúszók, akik úgy érzik, Kolozsvár lendületben, felszálló ágon van, és olyan a város hangulata a sok kulturális intézmény és rendezvény miatt, hogy érdemes innen végezni a bármilyen távmunkát.

Răzvan Luca

Răzvan Luca és csapata jövő hónapban fog hasonló célú co-working irodát megnyitni Kolozsváron: a Zain Studio a Deák Ferenc utca elején lévő emeletes épület felső szintjén kapott helyett. Răzvan építészetet tanult, és már a diákkorát is rendezvényszervezéssel töltötte, többek között az Építészet Napjait, majd belecsöppent az ififővárosi címet megpályázó és elnyerő csapatba. Az ififőváros évében főleg a Day 15 programjait szervezte.

Tavaly ősszel pedig megrendezték Kolozsvár első dizájnfesztiválját, a Zaint. Ott jöttek rá, hogy a városban élő dizájnerek mennyire csak a saját körüket ismerik, ruhatervezők a ruhatervezőket és munkáit, grafikusok a grafikusokat, belső építészek a belső építészeket. Igényt is éreztek a különböző szakbuborékok lakói részéről, hogy átjárjanak egymás buborékaiba, így határozták el, hogy co-working irodát nyitnak a valamilyen dizájnnal foglalkozó kreatív embereknek.

A Zain Studio egészen klasszikus az Impact Hubhoz képest, 12 ember tud majd ott dolgozni, de ha nagy lesz az igény, fel tudják tornászni a férőhelyeket húszra. Tudják, hogy a kreatív embereket nem lehet a 9-től 5-ig tartó munkaidőbe belekényszeríteni, ezért folyamatosan nyitva tartanak majd.

Posted by ZAIN - Design Expressions on Monday, February 22, 2016

Szintén a Zain fesztiválon jöttek rá, mennyire másként működik a városban a román, illetve a magyar sajtó. Ugyanis a fesztivál keretében zajlott az a ruhabemutató a Farkas utcai templomban, Răzvan pedig részletesen elmesélte, hogy zajlott ez belül. Minden érintett egyházi fórummal előtte és utána is egyeztettek, megmutatták a ruhákat, amelyeket fel akartak vonultatni, mindenki nagyon nyitott és lelkes volt, mesélte. A ruhatervező az est után letudta a sajtónyilatkozatokat, majd elvonultak egy koktélpartira, ahol a Ziar de Cluj riportere tovább beszélgetett vele, míg viccből be nem dobta, hogy ez volt az egyik erotikus álma, hogy ruháival egy ilyen templomban vonuljanak fel.

Egyedül ebben az újságban jelent meg ez a megfogalmazás, innen robbant a botrány a magyar nyelvű sajtóban. A helyesbítés, amit a helyi román lapok lehoztak, már nem robbant a magyar sajtóban, mindenesetre akkora publicitást kapott a divatbemutató és az egész dizájnfesztivál, amelyet álmukban sem reméltek. Legközelebb viszont óvatosabbak lesznek majd, ígérte.

Kreatív kolozsváriak

Neki is célja, hogy bővítse a dizájnerek üzleti ismereteit, a Zain Academy kurzusait megnyitják a nagyközönség előtt is, de ennél nagyobb célt is kitűzött. Răzvan szeretné a kolozsváriak dizájnkultúráját is csiszolni, hogy olyan termékeket vásároljunk, amelyek nemcsak jók, de jól is néznek ki, legyen szó használati tárgyról, viseletről vagy lakberendezési tárgyról.

A jó dizájn az, amit nem veszünk észre, hallottuk tőle is az aranyköpést, viszont kiterjed az asztalunkon lévő írószertartótól egészen a városrendezésig. Nemcsak a tollban vagy a kanálban kell a funkcionalitásnak és az esztétikumnak randiznia, hanem az épületekben, a járdákban, a tereken, hogy ne csak átrohanjunk az irodából a boltba, hanem menet közben is jól érezzük magunkat. Például férjünk el a járdán, legyenek mini zöldövezetek és padok, pihenőhelyek a gyalogos zónákban, vagy jól átgondolt tömegközlekedés.

Ehhez még sok földet és agyat kell megművelni a városban, ez pedig nem a virágzónak tartott informatikai szektor feladata, hanem a kolozsvári kreatívoké.