A halott rendszer zombipolitikusai acsarognak a színen. Kérdés, meddig?

A szerző egy óra alatt írta meg a cikket. Ezalatt 16 román állampolgár hagyta el az országot.

Gabriel Liiceanu kiakadt. Mégpedig a híres kolozsvári egyetem rektora, Ioan Aurel Pop miatt. Aki bekerült Iohannis országprojekt-bizottságába. Pedig talán nem kellett volna.

A különbség az, hogy Szíriában háború van.

Tudtuk, persze. De így szembesülni a számokkal sose kellemes.

Donald Trump megint gyúrhat, hogy behozza a lemaradást. Persze a játéknak még távolról sincs vége.

Sokat. Nagyon sokat. És az eredmények alapján egyáltalán nem tűnik jó befektetésnek.

Még akkor is, ha egyesek szerint egy ilyen versenyt nem lehet elveszteni. De, el lehet. Például úgy, ahogy Kolozsvár vezetőinek, no meg a pályázat íróinak sikerült.

Régi mondás: a puliszka nem robban. Na de mi van, ha mégis?

A jóindulatú román sajtó megint előkapta a magyarországi Bedő esetét.

Ők azok a potenciális bűnözők, akiket a haverjaik megmentettek a bilincsektől. Magyar is van köztük, az ám!

És a kis haza megint lemarad.

Hans Klemm nagykövet gesztusa egészen meredek következtetéseket is szült egyes román véleménymondók fejében.

Mert Klúzsnapoka nem európai város. Hála Funarnak, Bocnak és a hasonszőrű szalonnackóknek. Többek között. Hans Hedrich írása.

A román sajtó igyekszik tompítani a székely zászló elleni ostoba kirohanás élét. De azért Orbán Viktor irtó gonosz.

Mi a közös Nicolae Ceauşescuban, Ion Iliescuban, Corneliu Vadim Tudorban, Bogdan Diaconuban és Marian Munteanuban? Lásd alább.

Egyben reflexió arra is, milyen tökéletesen tiszteletben tartják a románok a magyar kisebbség jogait.