// 2024. november 26., kedd // Virág
Románia

Az ingyenes romániai közoktatás egy legenda

// HIRDETÉS

Tudtuk, persze. De így szembesülni a számokkal sose kellemes.

A romániai szülőknek akár 1.000 eurót is ki kell fizetniük évente gyermekeik oktatására. Ezt a rejtett költséget a Mentsétek Meg a Gyermekeket Szervezet (Organizaţia Salvaţi Copiii – OSC) számította ki egy nemrég készített jelentésben, melyet az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága elé terjesztenek majd. A dokumentum kiemeli még egy 13 éves gyermek nyilatkozatát is, aki szerint „a tanárok vallás, bőrszín és a család pénzügyi helyzete szerint diszkriminálnak”.

A nemzetközi fórum előtt október 3-án, Genfben bemutatásra kerülő dokumentum az OSC által hét éven keresztül, a 2008–2015 időszakban figyelemmel kísért mutatókat tartalmazza, és releváns számokat tartalmaz az oktatáshoz való hozzáférésről, a román gyermekek közötti diszkriminációról, de az oltási helyzetről, a betegségek gyakoriságáról és a gyermekhalálozás helyzetéről is.

A jelentés már az elején kihangsúlyozza, hogy a román gyermekek fele szegénységben és társadalmi kitaszítottságban él és jelentős különbség van a hazai helyzet és az Európai Unió többi tagországa között. Míg a (romániai) gyermekek 52,2 százaléka szegénység által veszélyeztetett, az európai átlag e téren csak 28 százalékos, állítja az idézett forrás.

„A három meghatározó terület – oktatás, szociális védelem és egészségügy – közül egyik esetében sem beszélhetünk arról, hogy a közforrások biztosítása terén a gyermekek elsőbbséget élveznének”, írják az OSC szakértői, akik szerint a román hatóságok e politikákra fordítanak a legkevesebbet a GDP-ből.

4.500 lejbe kerül egy diák iskolába járása

Az oktatáshoz való hozzáféréssel kapcsolatosan az OSC arra hívja fel a figyelmet, hogy bár a törvény szerint a romániai oktatás ingyenes, a szülőknek súlyos összegeket kell kifizetniük gyermekük iskoláztatásáért. Pontosabban a gyermekek közoktatásban való részvétele diákonként 4.500 lejbe kerül a szülőknek évente.

„Átlagosan egy gyermekre 1.490 RON kiutalt költség jut, családonként pedig 1.954 RON (a több iskoláskorú gyermekekkel rendelkező családokat is figyelembe véve)”, hangsúlyozza ki a jelentés.

A dokumentum szerint aggasztó adatok vannak az iskola-elhagyás terén. Csak 2013-ben 366.000 3 és 17 év közötti gyermek nem vett részt semmilyen iskola előtti, elemi, közép- vagy szakiskolai képzésben. Egyetlen évben, nevezetesen a 2012–2014 időszakban 24.000 gyermek hagyta ott a közoktatást. A jelentés szerzői megjegyzik, hogy a hatóságok jelenleg nem rendelkeznek valós adatokkal az oktatástól való távolmaradás tényleges mértékéről.

Az iskola-elhagyás riasztó méreteket öltött

Az Európai Statisztikai Iroda, az Eurostat statisztikái azt mutatják, hogy a 2014–2015-ös tanév végén az idő előtti távozás a közoktatásból alig 2 év alatt 1,8 százalékkal nőtt, 17,3 százalékról (2012–2013) 19,1 százalékra.

Az oktatásban való részvétel terén a roma gyermekek fokozottan veszélyeztettek, a beiskolázottsági mérték terén jelentős hátrányban lévén más etnikumokhoz tartozó gyermekekkel szemben. Pontosabban a 6 és 15 év közötti roma gyermekek 42 százaléka járt óvodába, míg más etnikumok esetében 87 százalékos az arány.

A civil szervezet megjegyzi azt is, hogy bár többször is kérték független intézmények létrehozását, például egy gyermekjogi ombudsman kinevezését, melyek, vagy aki átvehetné az ENSZ bizottsága által említett hatásköröket, ez eddig nem történt meg. Romániában minden gyermekjogokkal kapcsolatos kérdés egy csak részben szakirányú, állami hatóságok által koordinált főosztálynak van alárendelve.

A diszkrimináció a szakértőket aggasztó mértékben van jelen az iskolákban. „A tanárok vallás, bőrszín, a család pénzügyi helyzete szerint diszkriminálnak”, mondja egy 13 éves diáklány, akivel az OSC szakértői beszélgettek el. A civil szervezettel kapcsolatba került gyermekek számos gondot jeleztek az oktatáshoz való hozzáférés terén.

Nyílt és burkolt diszkrimináció az iskolákban

A dokumentum kihangsúlyozza például, hogy az értelmi egészségügyi gondokkal küszködőket nemcsak a tanárok, hanem osztálytársak is diszkriminálják, míg a mozgássérült gyermekek nehezen férnek be a tömeges oktatásba. Ugyanakkor számos olyan esetet jeleztek, amikor a diszkrimináció és az iskolai szegregáció tanulmányi eredmények és viselkedés alapján történt.

„A nyílt vagy burkolt diszkrimináció továbbra is olyan teher, mely az óvodától a munkapiacra belépésig elkíséri a gyermekeket. Először is gazdasági kritériumok szerinti diszkriminációról van szó: egy gyermek tehetetlen a szegénységgel szemben, mert a szegénység sokszor társadalmi megbélyegzéshez vezet”, mondta Gabriela Alexandrescu, az OSC romániai ügyvezető elnöke.

Az októberben, Genfben bemutatásra kerülő jelentés a román gyermekek toleranciafokára vonatkozóan is tartalmaz adatokat. Például, a gyermekek 14 százaléka fogadná el, hogy HIV-fertőzött osztálytársa legyen, míg 59 százalék ellenezné ezt. Ugyanakkor a diákok 34 százaléka fogadna el egy mozgássérült padtársat és csak 30 százalékának nem okozna gondot, ha valamelyik kollégájának enyhe mentális betegsége lenne.

Megbélyegzik az eltérő szexuális irányultságú gyermekeket

Az idézett dokumentum megjegyzi még, hogy az eltérő szexuális irányultságú gyermekek a leginkább megbélyegzettek, nemcsak az iskolában, hanem a családban és a közösségben is.

Az egészségügyi rendszer gondjaival és ezek gyermekekre gyakorolt hatásával kapcsolatosan a jelentés rámutat arra, hogy Romániában továbbra is nagyon magas a gyermekhalandóság és e téren különösen a falun élő és szakképzett orvosi ellátáshoz hozzá nem férő románok a legveszélyeztetettebbek.

Konkrétan, az öt év alatti gyermekek körében bekövetkező elhalálozások fele elkerülhető lenne, 2013-ban ugyanis a legtöbb eset a légúti megbetegedésekkel, traumás sérülésekkel és külső tényezőkkel kapcsolatos.

Ami az egészségügyi szolgáltatásokat illeti, ezek elsősorban a városokban állnak rendelkezésre és így szintén a falun élő gyermekek kerülnek hátrányos helyzetbe. A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy szintén az utóbbi években tapasztalható az országos immunizálási menetrendben szereplő oltások visszaszorulása, ezért újra megjelentek az oltással megelőzhető betegségek, ami aggodalmat okoz a szakértők körében.

 

A címet a szerkesztősége adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS