Mi a közös Nicolae Ceauşescuban, Ion Iliescuban, Corneliu Vadim Tudorban, Bogdan Diaconuban és Marian Munteanuban? Lásd alább.
Több mint 50 éve a hazaszeretet az a fogalom, mely mögé a románok elleni legbrutálisabb lépéseket rejtik, de azokat a személyeket is, akik éppen arra az országra nézve a legártalmasabbak, melyet nyilvános kijelentéseik szerint védelmeznek.
Az IRES egyik februári felmérése szerint
aki csak Romániát akarta naggyá tenni, magának nem kívánt semmit. A történelem azonban bebizonyította, hogy a sokat emlegetett Moszkvával szembeni függetlenség, a küladósság teljes visszafizetése vagy a túlpörgetett iparosítás csak eszközök voltak Európa egyik legkeményebb kommunista diktatúrájának kiépítése, a 80-as évekbeli éhezés és óriási sorok és a román gazdaság csődje felé, mely 1989 után amúgy is összeomlott volna, ahogy az számos korabeli dokumentumból kiderül.
1989 után különben a legnagyobb nemzet- és hazaszerető szerepet a csausiszta rezsim követője, Ion Iliescu vette át. Szintén az ellenséges erőkkel szemben védelemre szoruló haza iránti szeretetét hangoztató volt államfő bányászokat hívott Bukarestbe (akik helyre tették az ősi földet „destabilizáló” „románellenes elemeket”) és – legalább – egy évtizedre megakasztotta Románia gazdasági fejlődését, mert a FSN-s (Nemzeti Megmentési Front – a szerk.) hazafiak
Corneliu Vadim Tudor politikai hanyatlása után egy időre háttérbe szorult a politikai és társadalmi aberrációkhoz indokul szolgáló nacionalizmus. Mivel ők is integrálódni szeretnének a dekadens Nyugatba, a tőlük különbözőkre és ezáltal a drága hazájukat fenyegetőkre dühös románok elfojtották szélsőséges kirohanásaikat és – nehezen – belementek a tolerancia mímelésébe. Az utóbbi években azonban, főleg a világszintű gazdasági és politikai válság, de a nacionalizmus robbanásszerű európai felerősödése közepette is a tiszta román gént védelmező helyi hazafiak erőteljesebben és még veszélyesebben jelentek meg újra a színen.
Itt vannak például a nagy hazafi Bogdan Diaconu elképzelései az Egységes Románia Pártból (PRU): a romák „térjenek vissza” a cigány névhez, Bukarest ne fogadjon be menekülteket, a „magyar szélsőségeseket” pedig börtönbe kell zárni. Könnyen megfigyelhető, hogy ennek a Románia-szeretőnek minden gondolata valakik, romák, menekültek, magyarok ellen irányul. Hiszen erre korlátozódik azoknak a nagy szeretete, akik hazát lélegzenek: megoldásaik nem egy közösség javát, hanem mások zaklatását szolgálják. Mindig.
„Románia keresztény ország és az is marad, mely egy férfi és egy nő közötti házasságon alapuló családra támaszkodik”, állítja politikai programjában Marian Munteanu pártja, a Szövetségünk Románia (ANR) is. Itt is nagyon világos a jelentős számú, amúgy szintén román emberekből álló közösség ellen irányuló utalás. De a román politika nacionalistái csak akkor szeretik a hazájukat, ha az behódol a szeszélyeiknek.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Nem a magánember, hanem a politikus mosolyáról lesz itt szó, abban pedig benne van az egész romániai mélyvalóság.
Gondolatok az alkotmánybíróság és a különleges nyugdíjak 15 éves problémája körül.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?
További híreink: négy év börtönre ítélték „a nagy matematikusnak” kampányoló manelistát, de meglépett, a településekre bemerészkedő medvéket pedig ezentúl azonnal ki lehet lőni.
88 éves korában szerdán elhunyt Jenei Imre, a román és a magyar labdarúgó-válogatott egykori szövetségi kapitánya, aki a Bukaresti Steaua csapatának edzőjeként 1986-ban megnyerte a Bajnokcsapatok Európa-kupáját.
Megrongálták a Sepsi OSK utánpótláscsapatának autóbuszát Craiován. Nem vár tovább, megnősül Nicușor Dan.
Jogerősen négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte csütörtökön a brassói ítélőtábla emberölési kísérlet és garázdaság miatt Dani Mocanu manele-énekest.
Őrizetbe vették szerdán egy lugosi iskola pedagógusát, miután azzal gyanúsítják, hogy tanítás közben felpofozott két tízéves diáklányt. A városi rendőrséget a gyerekek szülei értesítették a történtekről.
Hatósági felügyelet alá helyezték és nem taníthat az a lugosi pedagógus, akit a hét közepén őrizetbe vettek a rendőrök, miután két szülő feljelentést tette ellene, miszerint arcul ütötte tízéves lányaikat.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Nem a magánember, hanem a politikus mosolyáról lesz itt szó, abban pedig benne van az egész romániai mélyvalóság.
Gondolatok az alkotmánybíróság és a különleges nyugdíjak 15 éves problémája körül.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?