// 2026. október 27., kedd // Szabina

Gyűlölettel szeretni a hazát

// HIRDETÉS

Mi a közös Nicolae Ceauşescuban, Ion Iliescuban, Corneliu Vadim Tudorban, Bogdan Diaconuban és Marian Munteanuban? Lásd alább.

Több mint 50 éve a hazaszeretet az a fogalom, mely mögé a románok elleni legbrutálisabb lépéseket rejtik, de azokat a személyeket is, akik éppen arra az országra nézve a legártalmasabbak, melyet nyilvános kijelentéseik szerint védelmeznek.

Az IRES egyik februári felmérése szerint

a románok csaknem fele még mindig nagy hazafinak tartja Nicolae Ceauşescut,

aki csak Romániát akarta naggyá tenni, magának nem kívánt semmit. A történelem azonban bebizonyította, hogy a sokat emlegetett Moszkvával szembeni függetlenség, a küladósság teljes visszafizetése vagy a túlpörgetett iparosítás csak eszközök voltak Európa egyik legkeményebb kommunista diktatúrájának kiépítése, a 80-as évekbeli éhezés és óriási sorok és a román gazdaság csődje felé, mely 1989 után amúgy is összeomlott volna, ahogy az számos korabeli dokumentumból kiderül.

1989 után különben a legnagyobb nemzet- és hazaszerető szerepet a csausiszta rezsim követője, Ion Iliescu vette át. Szintén az ellenséges erőkkel szemben védelemre szoruló haza iránti szeretetét hangoztató volt államfő bányászokat hívott Bukarestbe (akik helyre tették az ősi földet „destabilizáló” „románellenes elemeket”) és – legalább – egy évtizedre megakasztotta Románia gazdasági fejlődését, mert a FSN-s (Nemzeti Megmentési Front – a szerk.) hazafiak

nem bocsátják áruba az országukat, de egy pillanatig sem okoz gondot nekik ellopni azt.

Corneliu Vadim Tudor politikai hanyatlása után egy időre háttérbe szorult a politikai és társadalmi aberrációkhoz indokul szolgáló nacionalizmus. Mivel ők is integrálódni szeretnének a dekadens Nyugatba, a tőlük különbözőkre és ezáltal a drága hazájukat fenyegetőkre dühös románok elfojtották szélsőséges kirohanásaikat és – nehezen – belementek a tolerancia mímelésébe. Az utóbbi években azonban, főleg a világszintű gazdasági és politikai válság, de a nacionalizmus robbanásszerű európai felerősödése közepette is a tiszta román gént védelmező helyi hazafiak erőteljesebben és még veszélyesebben jelentek meg újra a színen.

Újra a legsiralmasabb alakok kezdtek megbújni e nagylelkű paraván mögött.

Itt vannak például a nagy hazafi Bogdan Diaconu elképzelései az Egységes Románia Pártból (PRU): a romák „térjenek vissza” a cigány névhez, Bukarest ne fogadjon be menekülteket, a „magyar szélsőségeseket” pedig börtönbe kell zárni. Könnyen megfigyelhető, hogy ennek a Románia-szeretőnek minden gondolata valakik, romák, menekültek, magyarok ellen irányul. Hiszen erre korlátozódik azoknak a nagy szeretete, akik hazát lélegzenek: megoldásaik nem egy közösség javát, hanem mások zaklatását szolgálják. Mindig.

„Románia keresztény ország és az is marad, mely egy férfi és egy nő közötti házasságon alapuló családra támaszkodik”, állítja politikai programjában Marian Munteanu pártja, a Szövetségünk Románia (ANR) is. Itt is nagyon világos a jelentős számú, amúgy szintén román emberekből álló közösség ellen irányuló utalás. De a román politika nacionalistái csak akkor szeretik a hazájukat, ha az behódol a szeszélyeiknek.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája
Főtér

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Honosítás: az EMNT demokrácia-központjainak sorsára jutott az RMDSZ alapítványa
Krónika

Honosítás: az EMNT demokrácia-központjainak sorsára jutott az RMDSZ alapítványa

Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.

Lesz-e Párizs Bukarestből? Válság és válságkezelés Romániában
Főtér

Lesz-e Párizs Bukarestből? Válság és válságkezelés Romániában

Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.

45 ezer lejes kenőpénzt kért, 90 ezer eurót találtak nála – börtönbe került egy környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő
Székelyhon

45 ezer lejes kenőpénzt kért, 90 ezer eurót találtak nála – börtönbe került egy környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő

Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.

Kiürülő standok, fogyatkozó vásárlók: leáldozóban Körösfő híres kézműves-kereskedelme
Krónika

Kiürülő standok, fogyatkozó vásárlók: leáldozóban Körösfő híres kézműves-kereskedelme

Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.

Eltűnt egy idős férfi Gyergyóalfaluból
Székelyhon

Eltűnt egy idős férfi Gyergyóalfaluból

Eltűnt egy 87 éves férfi, aki vasárnap délelőtt távozott gyergyóalfalvi hétvégi házából, azóta nem tért vissza. A Hargita megyei rendőrség a lakosság segítségét kéri a felkutatásában.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS