Mi a közös Nicolae Ceauşescuban, Ion Iliescuban, Corneliu Vadim Tudorban, Bogdan Diaconuban és Marian Munteanuban? Lásd alább.
Több mint 50 éve a hazaszeretet az a fogalom, mely mögé a románok elleni legbrutálisabb lépéseket rejtik, de azokat a személyeket is, akik éppen arra az országra nézve a legártalmasabbak, melyet nyilvános kijelentéseik szerint védelmeznek.
Az IRES egyik februári felmérése szerint
aki csak Romániát akarta naggyá tenni, magának nem kívánt semmit. A történelem azonban bebizonyította, hogy a sokat emlegetett Moszkvával szembeni függetlenség, a küladósság teljes visszafizetése vagy a túlpörgetett iparosítás csak eszközök voltak Európa egyik legkeményebb kommunista diktatúrájának kiépítése, a 80-as évekbeli éhezés és óriási sorok és a román gazdaság csődje felé, mely 1989 után amúgy is összeomlott volna, ahogy az számos korabeli dokumentumból kiderül.
1989 után különben a legnagyobb nemzet- és hazaszerető szerepet a csausiszta rezsim követője, Ion Iliescu vette át. Szintén az ellenséges erőkkel szemben védelemre szoruló haza iránti szeretetét hangoztató volt államfő bányászokat hívott Bukarestbe (akik helyre tették az ősi földet „destabilizáló” „románellenes elemeket”) és – legalább – egy évtizedre megakasztotta Románia gazdasági fejlődését, mert a FSN-s (Nemzeti Megmentési Front – a szerk.) hazafiak
Corneliu Vadim Tudor politikai hanyatlása után egy időre háttérbe szorult a politikai és társadalmi aberrációkhoz indokul szolgáló nacionalizmus. Mivel ők is integrálódni szeretnének a dekadens Nyugatba, a tőlük különbözőkre és ezáltal a drága hazájukat fenyegetőkre dühös románok elfojtották szélsőséges kirohanásaikat és – nehezen – belementek a tolerancia mímelésébe. Az utóbbi években azonban, főleg a világszintű gazdasági és politikai válság, de a nacionalizmus robbanásszerű európai felerősödése közepette is a tiszta román gént védelmező helyi hazafiak erőteljesebben és még veszélyesebben jelentek meg újra a színen.
Itt vannak például a nagy hazafi Bogdan Diaconu elképzelései az Egységes Románia Pártból (PRU): a romák „térjenek vissza” a cigány névhez, Bukarest ne fogadjon be menekülteket, a „magyar szélsőségeseket” pedig börtönbe kell zárni. Könnyen megfigyelhető, hogy ennek a Románia-szeretőnek minden gondolata valakik, romák, menekültek, magyarok ellen irányul. Hiszen erre korlátozódik azoknak a nagy szeretete, akik hazát lélegzenek: megoldásaik nem egy közösség javát, hanem mások zaklatását szolgálják. Mindig.
„Románia keresztény ország és az is marad, mely egy férfi és egy nő közötti házasságon alapuló családra támaszkodik”, állítja politikai programjában Marian Munteanu pártja, a Szövetségünk Románia (ANR) is. Itt is nagyon világos a jelentős számú, amúgy szintén román emberekből álló közösség ellen irányuló utalás. De a román politika nacionalistái csak akkor szeretik a hazájukat, ha az behódol a szeszélyeiknek.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
További híreink: Nicușor Dannak körülbelül százszor több információja van az ügyészségi rendszerről, mint nekünk, egy balek zsarolót pedig a bukaresti reptéren tartóztattak le a hatóságok.
Immár több mint 50 százalékban elkészült az A1-es autópálya dél-erdélyi szakaszának még hiányzó, „medvealagutas” része, azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy a sztráda nem készül el az idei határidőre.
… Victor Ponta tajtékzik, amiért nem az ő lányát hozták haza elsőként Dubajból… és végre valami, aminek konkrétan örülhetünk: igaz, hogy elmúlt a tél, de úgy tűnik, marad a gázársapka.
A Richter-skála szerinti 3,3-as erősségű földrengés volt vasárnap este tíz óra előtt hét perccel.
Tizennégy településen fejlesztik a víz- és csatornahálózatot a székelyföldi Hargita megyében egy egymilliárd lejt meghaladó óriásprojekt keretében, a finanszírozási szerződést hétfőn írták alá Bukarestben.
A balesetet rögzítő térfigyelő kamerás felvételt látva Székelyudvarhely polgármestere azt írta, hogy kérni fogják a Szejkefürdőn a szigorúbb ellenőrzést, az országos útügynek is jelezve igényüket.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.