// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Gyűlölettel szeretni a hazát

// HIRDETÉS

Mi a közös Nicolae Ceauşescuban, Ion Iliescuban, Corneliu Vadim Tudorban, Bogdan Diaconuban és Marian Munteanuban? Lásd alább.

Több mint 50 éve a hazaszeretet az a fogalom, mely mögé a románok elleni legbrutálisabb lépéseket rejtik, de azokat a személyeket is, akik éppen arra az országra nézve a legártalmasabbak, melyet nyilvános kijelentéseik szerint védelmeznek.

Az IRES egyik februári felmérése szerint

a románok csaknem fele még mindig nagy hazafinak tartja Nicolae Ceauşescut,

aki csak Romániát akarta naggyá tenni, magának nem kívánt semmit. A történelem azonban bebizonyította, hogy a sokat emlegetett Moszkvával szembeni függetlenség, a küladósság teljes visszafizetése vagy a túlpörgetett iparosítás csak eszközök voltak Európa egyik legkeményebb kommunista diktatúrájának kiépítése, a 80-as évekbeli éhezés és óriási sorok és a román gazdaság csődje felé, mely 1989 után amúgy is összeomlott volna, ahogy az számos korabeli dokumentumból kiderül.

1989 után különben a legnagyobb nemzet- és hazaszerető szerepet a csausiszta rezsim követője, Ion Iliescu vette át. Szintén az ellenséges erőkkel szemben védelemre szoruló haza iránti szeretetét hangoztató volt államfő bányászokat hívott Bukarestbe (akik helyre tették az ősi földet „destabilizáló” „románellenes elemeket”) és – legalább – egy évtizedre megakasztotta Románia gazdasági fejlődését, mert a FSN-s (Nemzeti Megmentési Front – a szerk.) hazafiak

nem bocsátják áruba az országukat, de egy pillanatig sem okoz gondot nekik ellopni azt.

Corneliu Vadim Tudor politikai hanyatlása után egy időre háttérbe szorult a politikai és társadalmi aberrációkhoz indokul szolgáló nacionalizmus. Mivel ők is integrálódni szeretnének a dekadens Nyugatba, a tőlük különbözőkre és ezáltal a drága hazájukat fenyegetőkre dühös románok elfojtották szélsőséges kirohanásaikat és – nehezen – belementek a tolerancia mímelésébe. Az utóbbi években azonban, főleg a világszintű gazdasági és politikai válság, de a nacionalizmus robbanásszerű európai felerősödése közepette is a tiszta román gént védelmező helyi hazafiak erőteljesebben és még veszélyesebben jelentek meg újra a színen.

Újra a legsiralmasabb alakok kezdtek megbújni e nagylelkű paraván mögött.

Itt vannak például a nagy hazafi Bogdan Diaconu elképzelései az Egységes Románia Pártból (PRU): a romák „térjenek vissza” a cigány névhez, Bukarest ne fogadjon be menekülteket, a „magyar szélsőségeseket” pedig börtönbe kell zárni. Könnyen megfigyelhető, hogy ennek a Románia-szeretőnek minden gondolata valakik, romák, menekültek, magyarok ellen irányul. Hiszen erre korlátozódik azoknak a nagy szeretete, akik hazát lélegzenek: megoldásaik nem egy közösség javát, hanem mások zaklatását szolgálják. Mindig.

„Románia keresztény ország és az is marad, mely egy férfi és egy nő közötti házasságon alapuló családra támaszkodik”, állítja politikai programjában Marian Munteanu pártja, a Szövetségünk Románia (ANR) is. Itt is nagyon világos a jelentős számú, amúgy szintén román emberekből álló közösség ellen irányuló utalás. De a román politika nacionalistái csak akkor szeretik a hazájukat, ha az behódol a szeszélyeiknek.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS