Néhány dolog az ukrajnai válságról (melyekről csak akkor értesülhetnek, ha kikapcsolják a tévét/számítógépet)

Románia, mint Európa új tigrise? Vannak még csodák. Bár lehet, hogy nincsenek. Amíg ez a szekusszövetség irányítgat.

Két cirkuszi ló a szétválás és újrabékülés című kedvenc műsorszám különböző jeleneteit játssza – mindezt, állítólag, az utóbbi időben eléggé kizsigerelt és megtépázott idegekkel rendelkező hétmillió négyszázezer néző kedvéért.

Eltűnt egy lány. A szigethegységi szerencsétlenség miatt frusztrált illetékesek köszörülték volna a csorbát. De nem sikerült nekik. Még jobban kicsorbult az élük. Ezúttal a Román Ortodox Egyház monolitjén.

Egy (időközben Berlinben letelepedett) belga filozófus, Jacques Dewitte egész könyvet írt (Az európai kivétel) azért, hogy a konvencionálistól eltérő módon írja le civilizációnk identitását. Kiindulási pontja a XVI. századi holland Jan Mostaert egyik festménye volt.

A Skócia Egyesült Királyságtól való függetlenedéséről szóló, 2014. szeptember 18-ára tervezett népszavazás kampánya valójában idén február 12-én kezdődött el, amikor a brit pénzügyminiszter, George Osborne bejelentette: egy független skót állam nem tarthatja majd meg nemzeti pénzeként a fontot.

Egy új felmérés adatai azt mutatják, hogy országuk jövőjét tekintve a moldovaiak határozatlanok: 44 százalék az EU-ba akar jutni, 40 százalék viszont a Vámunióba. A szakértők ezt a lakosság tájékozatlanságának számlájára írják.

A magyarok által uralt helyi tanácsokat egy autonóm régió létrehozásának szorgalmazására kérte fel a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), ezzel az állam újrarajzolásának politikai eszközeivé változtatva a helyi önkormányzatokat.

A látszat ellenére nyilvánvalónak tűnik, hogy Moldova Köztársaság politikai elitje nem kíván lépéseket tenni a transznisztriai konfliktus megoldása érdekében. Mert ha kívánós lenne, a szájkaratén kívül más eszközöket is bevetne. De nem teszi. Élvezi az orosz mackó szívet melengető társaságát.

Bár Magyarország kormánya az ENSZ-ben bocsánatot kért a holokauszttal kapcsolatos felelőssége miatt, Orbán Viktor kormányfő pedig „nulla toleranciát” jelentett be az antiszemitizmussal szemben, a szélsőjobboldali Jobbik párt a térségbeli országokban terjeszkedik. Romániában már a nyolcadik helyi szervezetét hozta létre.

Románia Moldova Köztársasággal való egyesülésének lehetőségét a közelmúltban egyre többször emlegették a sajtóban, főleg azt követően, hogy Traian Băsescu román államfő nyíltan kijelentette: Románia új országterve az egyesülésre épül. Az Adevărul román országos napilap munkatársainak egy csoportja úgy gondolta, hogy egy hétre a Moldova Köztársaságba utazik annak felderítésére, hogy mit gondolnak a Pruton túliak erről.

Cristian Preda európai képviselő visszaeső a verespataki bányaterv támogatásában. A diskurzus terén ezt már többször is megtette, de 2010 májusában tettekben is, amikor az Európai Parlamentben ahhoz a kisebbséghez csatlakozott, mely ellenezte a cianidos eljárás EU-n belüli betiltását a bányaiparban (mely határozatot azért az EP csaknem 80 százalékos szavazataránnyal elfogadott) – állapítja meg Mihai Goţiu.

Cristian Câmpeanu, a România liberă újságírója szerint „Románia egy civilség és civilizáltság által elhagyott ország, olyan barbárok országa, akik a voiculescui Securizmus idoljaihoz és a teljhatalmú maffiotizmus jótevőihez imádkoznak".

Traian Băsescu elnök öt nappal azután, hogy találkozott az Obama-adminisztráció küldöttével, Victoria Nulanddal, árnyalta azokat a kijelentéseit, melyek szerint „országterv” az „egyesülés” Moldova Köztársasággal, ezzel szemben egy „politikai ajánlat”-ról beszél, amit Románia fog tenni Kisjenőnek (Chişinău), ha az „nem képes biztosítani ezen ország szuverenitását” – írja a gandul.info.

A Románia és Moldova Köztársaság közötti kapcsolat nagy gondja a gazdasági integráció elmulasztása volt, ami a két ország közötti különbségek elmélyüléséhez vezetett – jelentette ki Victor Nichitus, a kisjenői National FM rádióadó újságírója és az Európai Politikatudományi Intézet (IESP) szakértője a Ziare.com-nak adott interjújában.

Az INSCOP egyik felmérése feltárja, hogy a válaszolók fele olyan politikusnak tartja Nicolae Ceauşescut, akinek pozitív szerepe volt Románia történelmében. A válaszolóknak nem ugyanez a véleménye Elena Ceauşescuról, aki negatív szereplőként maradt meg a közvélemény tudatában - adja hírül az Adevărul.

A román kormányfő egyforma kapcsolatokat akar a Kelettel és a Nyugattal is, hogy Romániát a nyugatiak többé ne vonhassák felelősségre az igazságszolgáltatási kisiklások miatt, de ugyanakkor a keleti partnerek révén továbbra is biztosíthasson pénzes ügyleteket a politikai klientúrája számára – írja a România liberă román országos napilap publicistája.

A magyar állampolgárságot megszerző erdélyi magyarok a magyarországi pártok által benyújtott európai parlamenti jelöltlistákra szavazhatnak majd. Ez Romániában is éreztetheti hatását.