// 2024. október 15., kedd // Teréz
Románia

Ukrajna vérzik, Románia ukránosodik

Ukrajna fellázadt Janukovics és oligarchiája ellen. Románia szenvtelenül bámulja, hogyan igyekszik Ponta és oligarchiája elérni azt, ami miatt Ukrajna fellázadt.

A kijevi vérfürdő és az ukrajnai helyzet súlyos megromlása, a felkelés végkifejletétől függetlenül, mélyrehatóan fogja befolyásolni egész Kelet-Európát, illetve a Nyugat és Oroszország közötti kapcsolatokat. Ukrajnáról minden románnak eszébe kellene jutnia, az ország sorsa szempontjából milyen sokat jelent az Egyesült Államokkal meglévő szövetség, a NATO-hoz és az Európai Unióhoz tartozás. Ezekben a bizonytalan időkben Victor Ponta és az őt támogató oligarchia pontosan azt a fajta „virtuális politikát” hozza létre, ami ellen az ukránok az életük feláldozásával lázadnak fel.
Akár harcba veti Janukovics a hadsereget, ahogy azt az oroszok kérik és a tüntetők vérébe fojtja a kijevi forradalmat, akár az európaiak védelmében elhagyja Ukrajnát, nehogy úgy járjon, mint Ceauşescu, akár beavatkoznak az oroszok és valódi polgárháború robban ki, Romániától keletre (és északra), a helyzet mától kezdve már sohasem lesz ugyanaz, mint eddig volt. A határhoz nagyon közel, tekintettel a Csernovicban történtekre, olyan konfliktusnak vagyunk a tanúi, mely mélyrehatóan és olyan módon érint bennünket, amit csak most kezdünk felfogni. Míg a grúziai háború után az amerikaiak felhozhatták a kapcsolatok újraindítását Moszkvával, Ukrajna túl nagy és túlságosan fontos ahhoz, hogy az ezekben a napokban zajló mészárlás és következményei ne okozzanak földrengésszerű változásokat az Egyesült Államok és az Európai Unió, másrészt Oroszország és szatellitjei között. Ami azt jelenti, hogy Romániának egyértelműen állást kell majd foglalnia.
Ez az álláspont, természetes módon, csakis egy lehet: az elnyomás áldozatai mellett, az Egyesült Államok és Európa oldalán és a Gonosz Oroszország által támogatott erőkkel szemben. A két nap alatt meghalt több tíz civil után már nincs helye a hatalom és az ellenzék között politikai párbeszédnek, ahogy azt Külügyminisztériumunk kéri. Ez egy fekete-fehér helyzet: vagy most távozik Janukovics és megállapodnak egy forradalom utáni politikai menetrendben, vagy széleskörű megtorlás következik, aminek akármi lehet a vége, még az ország szétszakadása is.
Az a gond, hogy a bukaresti kormány folyamatosan fenntartotta a kétértelműséget és maszatolást, ami keleti kapcsolatait illeti, akár Ukrajnáról, Oroszországról vagy Kínáról van szó. Victor Ponta a lehető legvilágosabban kifejezte azon ambícióját, hogy gazdasági, de politikai nyitást is kezdeményezzen Oroszország és Kína irányába. Az a kitartás, amellyel Ponta még tegnap is védelmébe vett néhány, az orosz szférához (KazMunai Gaz) vagy a kínaihoz (Huawei) tartozó gyanús céget, mindent elárul arról, hogy van valójában Ponta „lelke” és mi az elképzelése Románia jövőjéről. A keleti diktatúrákból érkező állami cégeket (lásd a fenti példákat) azért hozták létre, hogy kiszolgálják a helyi despotát és a kölcsönös érdek alapján igazodjanak utóbbi igényeihez. A piac szabályai, a korporatista etika és a fogyasztók és polgárok érdekei zárójelbe tehetők mindaddig, míg az oligarchia és a politikai hatalom (az államkapitalizmus ügynökei) a korrupción és a szabályok eltorzításán keresztül kölcsönösen kiszolgálják egymás érdekeit. Minthogy az Európai Unió elsősorban a szabályok térsége, az érdekcsoportok stratégiai választása mindig is a Kelet lesz, mert ez az oligarchia természetes helye.
Victor Ponta és az oligarchia két támadást indítottak el párhuzamosan, melyek – egy esetleges győzelem esetén – az Andrew Wilson által „virtuális politiká”-nak nevezett jelenséget eredményezik. A két támadás a szabad piac és a kormányzati ellenőrzésen kívül tevékenykedő piaci szereplők, illetve a jogállam és az azt védelmező intézmények ellen irányul. Az utóbbi 25 évben példátlan, hogy a kormány megpróbálja maga alá rendelni a Nemzeti Bank politikáját és brutálisan beavatkozik a bankpiacon. Az, hogy a pénzpiacot szabályozni hivatott intézmények semmilyen bíróság által nem alátámasztott adminisztratív döntésekkel torzítják a piacot, és hogy az adó- és járulékpolitikával a nagy korporációkat részesítik előnyben a kis- és középvállalatok, fogyasztók és adófizetők rovására, a szabad piacra alapjaira mért csapást és átlátszó kísérletet jelent arra, hogy a nemzetgazdaságot a Pontát hatalmon tartó érdekcsoportoknak rendelje alá.
A nemzetgazdaság forrásainak ilyenfajta eltulajdonítása nem történhet meg közigazgatási és törvényhozási visszaélések nélkül. Ezért ki kell iktatni a jogállamot, még akkor is, ha ez a DNA, az ANI, a Legfelsőbb Bíróság, a nép ügyvédje, az Alkotmánybíróság, vagy a SRI kiiktatását és/vagy alárendelését jelenti. (A SIE sem ússza meg, mert egy Oroszország és Kína felé irányuló „nyitási” politika összeütközésbe fog kerülni a nemzeti érdekekkel és ellenőrzés alá kell vonni a SIE-t, nehogy felmerüljön valamilyen belső ellenállás.)
Ezeket a támadásokat a média megkaparintására és a független hangok minden eszközzel történő kiiktatására irányuló agresszív kampány kíséri, melyeket Wilson „politikai tehnológiá”-nak nevez és ami Oroszországra és Ukrajnára jellemző. A brit professzor a „politikai technológia” három alapvető jellemzőjét határozza meg. Valódi tartalom nélküli, a hatalmi kapcsolatok manipulálására szánt „virtuális politikai termékek”-et generál. Az USD, például, a legújabb virtuális politikai termék a román piacon. A második a Kompromat, az ellenfelek ellen az oligarchia által ellenőrzött médián keresztül megszakítás nélkül indított támadások, a harmadik pedig a „dramaturgia”, látványos fordulatokkal megoldott mesterséges konfliktusok és válságok létrehozása (lásd a Johannis-ügy által kiváltott kormányválság). Ezek eredménye a „virtuális politika”, egy zárt, Ukrajnára jellemző társadalom. Egy másik szövegemben, melyben kitértem Andrew Wilson elemzésére, a következőket hangsúlyoztam ki: „Az ilyenfajta virtuális politika gyakorlásának feltétele egy erős és erkölcstelen elit (oligarchia), egy passzív választói közösség jelenléte, a civil társadalom hiánya és a médián keresztül továbbított információ ellenőrzésének kultúrája”. Márpedig pont ez az „ukránosodás” lényege.
Miközben az ukránok az életüket adják azért, hogy megszabaduljanak ettől a fojtogató rezsimtől, mely csak kétségbeesést és szegénységet nyújt, Bukarestben a Románia ukránosítására irányuló tudatos kísérlet tanúi vagyunk. Ez az év tényleg sorsdöntő lesz. Románia szerencséje, hogy maga mellett tudhatja Európát és Amerikát. Balszerencséje, hogy Európa és Amerika helyettünk nem szabadíthatja fel Romániát a saját oligarchiája alól.
 

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.

// ez is érdekelheti
Ilyet se látott még a Camp Nou stadion: Románia Albánia ellen, gerendával, ököllel…
Főtér

Ilyet se látott még a Camp Nou stadion: Románia Albánia ellen, gerendával, ököllel…

… egy sofőr megunta a dugót és a rendőrök hiányát, nekiállt forgalmat irányítani… és Elena Lasconi elnökjelölt asszony elfelejtette, hogy vannak amerikai NATO-csapatok az országban.

Őskori lósírokat, ritkaságnak számító zablapálcákat találtak a régészek a Sepsi Aréna szomszédságában
Krónika

Őskori lósírokat, ritkaságnak számító zablapálcákat találtak a régészek a Sepsi Aréna szomszédságában

Ehhez hasonló temetkezési helyek eddig a Kárpátoktól keletre, főleg a kazah sztyeppén, illetve a Peloponnészoszi-félszigeten kerültek elő. A szarvasagancs zablapálcák azért számítanak ritkaságnak, mert funkcionális állapotban találták meg.

„Nem volt olyan forgatókönyv, amivel megnyerhettük volna a mohácsi csatát”
Főtér

„Nem volt olyan forgatókönyv, amivel megnyerhettük volna a mohácsi csatát”

Ma sem tudnánk biztosan megmondani, mit kellett volna jobban csinálni ahhoz, hogy a dolgok másképp történjenek – állítja monstre-interjúnkban B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója.

Nagytestű kutyák támadtak egy kutyáját sétáltató férfira Csíksomlyón
Székelyhon

Nagytestű kutyák támadtak egy kutyáját sétáltató férfira Csíksomlyón

Nagytestű juhászkutyák támadtak rá egy férfira és nyolchónapos kutyájára a csíksomlyói domboldalban vasárnap délután.

Újabb autópálya körvonalazódik Erdélyben
Krónika

Újabb autópálya körvonalazódik Erdélyben

Ötven kilométer hosszú lesz és csaknem egymilliárd euróba kerülhet a Brassó és Fogaras között tervezett új autópálya. Az A13-as Brassó megyei autópálya-szakaszán 120 kilométer/órás maximális sebességgel lehet majd haladni.

Szakértők arról, hogy fél év múlva mennyivel haladja meg az 5 lejt az euró árfolyama
Székelyhon

Szakértők arról, hogy fél év múlva mennyivel haladja meg az 5 lejt az euró árfolyama

A pénzügyi elemzők szakmai szervezete, a CFA Románia Egyesület szerint a következő tizenkét hónapban gyengülni fog a lej az euróval szemben.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.