Kivel szomszédos Oroszország? Akivel akar! Mit teszünk, ha majd Romániával akar?
Halló, itt Moszkva. A Krímből jelentkezünk. És most Bukarestből.
Újra időszerű lett ez a kommunista korszakban keringő vicc. De azt hiszem, hogy egyelőre még a Jereváni Rádiónak sincs válasza egy másik kérdésre: akar-e Oroszország Románia szomszédja lenni.
Kérdés a Jereváni Rádióban: „Kivel szomszédos a Nagy Szovjetunió?”. Válasz: „Akivel akar!”.
Ez a vicc keringett a kommunista korszakban, amikor Romániának 1330 kilométeres határa volt a Szovjetunióval. A jereváni rádiós viccek humorosságát mindig az adta, ahogy a társadalmi és a politikai tények nagyon vicces rövid válaszokban jelentek meg.
Számos viccben ábrázolták az utóbbi évszázadok, kormányzati formától független, agresszív orosz imperializmusát.
Kérdés a Jereváni Rádióban: „Milyen jelmondattal kellene népszerűsíteni a Nagy Szovjetunióban az idegenforgalmat?”. Válasz: „Addig látogassatok a Szovjetunióba, míg el nem látogatunk mi hozzátok!”.
Ez a vicc is újabb példa arra, hogyan viszonyultak a románok a keleti szomszédokhoz.
Oroszország ukrajnai beavatkozása, amit már januárban megjósoltam, nagy aggodalmat okoz Romániában. Megpecsételődöttnek tűnik a Krím sorsa. Nem hiszem, hogy Oroszország kivonul majd arról a területről, amit Hruscsov adományozott 1954-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságnak. Ott van a grúziai régiók, Abházia és Dél-Oszétia precedense, melyeket az orosz hadsereg már 2008-ban megszállt.
Azt még nem tudjuk, Oroszország a jelenlegi Ukrajna állam más területeire is szemet vetett-e. A Kremlhez közeli elemzők nem tartják kizártnak, hogy Oroszország magának követelheti majd Ukrajna délkeleti részét is, ami magába foglalja Besszarábia déli részét, ami, ugye, román föld. Ebben az esetben Romániának újra közvetlen határa lenne az Orosz Föderációval és újra abban a helyzetben találnánk magunkat, hogy románok egy jelentős közössége a Kreml csizmája alá kerül. Miközben a bukaresti vezetők, a dombovicai politika bugyrainak foglyaiként, karba tett kézzel fognak ülni.
„Ebben a kontextusban legalábbis bizarrnak tartom Traian Băsescu elnök nyilatkozatát, aki azt mondta, Romániának nem okoz gondot a krími invázió”.
Éppen Băsescunak kellett volna az igazsághoz minél közelebb állóan értékelnie a Románia fölé tornyosuló kockázatokat, tekintettel arra, hogy éppen ő aknázta alá gyakran az Oroszországgal meglévő diplomáciai kapcsolatokat, a Kreml nyílt ellenségeinek listájára helyezve minket.
Minthogy az utóbbi években a NATO számos kudarcot szenvedett el, a nyugati vezetők viselkedése pedig viszonylag békülékenynek tűnik Putyinnal, egyáltalán nem megnyugtató Oroszország közelsége.
A vicceken túl, most sürgősen választ kell találnunk egy rendkívül komoly kérdésre: „Oroszország vajon tényleg szomszédja akar lenni Romániának?”. Ha igen a válasz, akkor miként kellene a román államnak reagálnia?
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
