// 2024. november 28., csütörtök // Stefánia
Ukrajna

Összecsapnak a titkosszolgálatok Ukrajnában: egy újabb Koszovó Románia szomszédságában?

// HIRDETÉS

Akárki is áll az ungvári és hasonló gyújtogatások mögött, tény, hogy a magyar és román közösségeket a térség destabilizálására használják az elkövetők.

Hivatásos provokátorok könnyen kihasználhatják a nyugat-ukrajnai kisebbségek elégedetlenségeit, főleg akkor, ha Kijev továbbra is folytatja a magyarul, románul és oroszul beszélők jogainak korlátozását.

Növekszik az ukrajnai kisebbségekre gyakorolt nyomás, részben a jogaikat hátrányosan érintő törvénymódosítások, másrészt

az ország területén zajló ideológiai, politikai és információs háború miatt.

Ukrajna Biztonsági Szolgálata azt állítja, hogy leleplezte az „orosz titkosszolgálatok” tervét, melynek alapján a románokhoz és a magyarokhoz tartozó középületeket gyújtanának fel Csarnóca (Cernăuţi, Csernyivci) és Kárpátalja régiókban.

A Nyugat felé törekvő Ukrajnát nemcsak az Oroszországgal dúló nyílt konfliktus húzza vissza, hanem Moszkva láthatatlan emberei is, akik többé-kevésbé stratégiai helyekre furakodnak be, hogy megakadályozzák a jó eredményeket és főleg azért, hogy minél nagyobb megosztottságot hozzanak létre. Kijev spontán módon segíti ezt a széthúzást, amikor a kisebbségekről van szó, hiszen az orosz nyelv háttérbe szorításában tapasztalható általános lelkesedés mellett, ezzel együtt, a román és magyar etnikumú ukránok által beszélt többi nyelv is hátrányt szenved.

A többség és kisebbség közötti kapcsolatok megromlása közepette Oroszország olyan rést talált, melyet az ügynökök segítségével tovább szélesíthet. Olekszandr Bankov, Ukrajna bukaresti nagykövete azt mondta, hogy Ukrajna Biztonsági Szolgálatának (Szluzsba Bezpeki Ukrajni – SZBU) az „Orosz Föderáció különleges szolgálatai által kitervelt, koordinált és megszervezett” több mint tíz merényletet sikerült megelőznie.

A román tannyelvű iskolák felgyújtásának kísérletét valóban sikerült meghiúsítani, de a magyar központ ellenit nem tudták megelőzni.

A helyi sajtó szerint február végén immár másodszor gyújtották fel a Kárpátaljai Kulturális Szövetség ungvári épületét, miután három héttel azelőtt Molotov-koktélt dobtak az ingatlanra. A második tűzvész során a berendezés egy része elpusztult. Erről az esetről Viktor Kononenko, az SZBU aligazgatója azt nyilatkozta, hogy „az orosz titkosszolgálatok által irányított külföldi állampolgárok tervelték ki”. Állítólag egy EU-tagállam egyik szélsőséges pártjának két tagjáról van szó. Kononenko szerint az akciót már tavaly eltervezték, de a megkeresett ukrán állampolgárok visszaléptek, és az orosz ügynökök ezért nyúltak a „tartalék tervhez”, miszerint az Európai Unióból hozzanak merénylőket.

Ezzel szemben a Csarnóca régióbeli román iskolák (a Herca járásban lévő pilipăuţi-iról – Velikoszillja – és a Noua Suliţă/Novoszelicja járásban lévő Ostriţa – Osztricja – településeken levőkről van szó) felgyújtásához az orosz szolgálatok az SZBU által ismert összekötőjükhöz folyamodtak, a gyújtogatásra kijelölt személyek pedig állítólag már meg is kapták a Moszkvából „átutalt pénzt”.

Az SZBU második embere úgy beszélt „orosz titkosszolgálatokról”, mintha nem akarta, vagy nem tudta volna igazán meghatározni a jelentős románul és magyarul beszélő kisebbségekkel rendelkező térségek destabilizálására irányuló kísérletek forrását. Másrészt Bukarest és Magyarország elég visszafogottan reagáltak. A román külügyminiszter bejelentette, „megteszi a szükséges lépéseket”, hogy minél több információt szerezzen a történtekről és „aggodalommal vette tudomásul” az SZBU-s vezető szavait. Úgy tűnt, hogy

a román hivatalosságokat nem nagyon hatották meg a titkosszolgálatok világában szokatlan módon éppen az SZBU helyettes vezetője által közzétett hírek.

Azért Ukrajnába küldték a határon túli románokért felelős Natalia Intotero minisztert, de a román tisztségviselőnő legfontosabb ottani találkozója Kárpátalja kormányzó-helyettesével volt. E látogatás szintje vagy azt sugallja, hogy a román fél nem tulajdonít túl nagy jelentőséget az incidensnek, vagy azt, hogy nem tartja hitelesnek az Ukrán Biztonsági Szolgálat csúcsa által bemutatott információkat.

A kijevi Alkotmánybíróság éppen az incidensek után nyilvánította alkotmányellenesnek az ukrajnai állami nyelvpolitika elveire vonatkozó törvényt, mely eddig a 10 százaléknál nagyobb kisebbségi lakosságarányú térségekben lehetővé tette a regionális nyelvek használatát. E törvény értelmében a románnak, a magyarhoz és az oroszhoz hasonlóan, regionális nyelvi státusza volt, tehát biztosította a jogot az anyanyelvi oktatáshoz és az anyanyelv közigazgatási használatához. Az észak-bukovinai románok úgy gondolják, hogy a Bíróság e döntése után az összes ukrajnai kisebbség elveszti a jogalapot, amely biztosítaná anyanyelvük használatát az általuk kompakt módon lakott területeken. Ukrajna bukaresti nagykövetsége azt állítja, hogy a kijevi alkotmánybírák döntése nem érinti hátrányosan a kisebbségek jogait, de magyarázatai nem meggyőzőek.

Az ukrajnai románok és magyarok attól félnek, hogy a kisebbségekre vonatkozó törvények még inkább ellenük fordulnak,

főleg, hogy a tavaly elfogadott oktatási törvény a gimnáziumi szinttől felfele fokozatosan felszámolná az anyanyelven zajló oktatást. A törvény alkalmazását egyelőre elhalasztották, de az ukrán eliteknek az ország kulturális értelmisége által 2014-ig jelentős mértékben használt orosz nyelv kiiktatására irányuló heves igyekezete váratlan döntéseket hozhat.

A hivatásos provokátorok könnyen kihasználhatják a nyugat-ukrajnai kisebbségek elégedetlenségeit, főleg, ha Kijev továbbra is folytatja a magyarul, románul és oroszul beszélők jogainak korlátozását. Úgy tűnik, hogy a keleten, Donbaszban nyitott frontvonallal szembesülő Ukrajna nem tulajdonít túl nagy jelentőséget a nacionalista nyugati területeinek. De ha tényleg igazak az „orosz titkosszolgálatoknak” az SZBU helyettes vezetője által említett kísérletei, akkor egy új Koszovó van Románia határai közelében.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált
Krónika

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) honlapján közzétett adatok szerint lezárult a külföldi szavazókörzetek szavazatszámlálási jegyzőkönyveinek összesítése.

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről
Székelyhon

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről

Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS