Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Nemrég zajlott egy botrányos focimeccs Bukarestben, ahol a román válogatott fogadta Koszovó nemzeti tizenegyét az Európa-bajnoksági selejtezők keretében. A mérkőzés nem arról vált hírhedtté, hogy Románia 2-0-ra nyert, hanem hogy a román ultrák Szerbiát éltették, kifütyülték a koszovói himnuszt és egy olyan transzparenst tartottak a magasba, miszerint Koszovó Szerbia része.
Gabriel Andreescu román publicista ennek kapcsán ragadott tollat és arról írt a Contributors.ro portálon: mennyire abszurd, hogy Románia tizenöt évvel Koszovó Szerbiából való kiválása és önálló állammá alakulása után sem hajlandó elismerni Európa legfiatalabb országának függetlenségét.
A szerb-barát román szurkolók viselkedése eltörpül amellett, ahogy Románia kezeli ezt a kérdést – írja. Emlékeztet, hogy Románián kívül négy másik EU-tagállam sem ismeri el önálló államként Koszovót: Spanyolország, Szlovákia, Ciprus és Görögország. Csakhogy Romániában nem olyan a helyzet mint a négy másik országban. Spanyolország hosszú ideje szembesül a mindig is elszakadni kívánó Baszkföld problémájával, Szlovákiában mintegy 450 ezer magyar él a Felvidéken, vagyis a magyar határ közvetlen közelében, Cipruson a szigetet határ osztja görög és török területté, Görögország pedig mindig is a görög Ciprust támogatta.
Csakhogy ilyen problémák nincsenek Romániában: nincsenek függetlenségi törekvések, az országnak nincs magyar többségű területe a magyar határ mentén, és területi vitái sincsenek szomszédos országokkal. Ennek ellenére a bukaresti vezetés álláspontja Koszovó ügyében ellentétes az EU-éval és az Egyesült Államokéval.
Andreescu utal arra az ankétra, amelyet az Adevărul portál közölt pár nappal az ominózus focimeccs után, és amely arra a kérdésre kereste a választ, hogy Románia miért nem ismeri el Koszovó függetlenségét? Egy nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szakértő, Răzvan Munteanu azt válaszolta, hogy Koszovó elismerésével Bukarest közvetve elismerné államként a Moldova keleti részén fekvő szakadár régiót, Transznisztriát, és precedenst teremtene „az úgynevezett Székelyföld” függetlensége tekintetében. A szintén megszólaló volt külügyminiszter, Cristian Diaconescu ugyancsak ebben a regiszterben érvelt, hivatkozva a bukaresti parlament 2008-as döntésére, amely Transznisztria elismerésével hozta összefüggésbe Koszovó függetlenségének tudomásul vételét, illetve Románia szakadásának veszélyeire is utalt.
Koszovó elszakadásának évében, 2008-ban a román álláspont hangoztatói nem győzték hangsúlyozni: nem létezik olyasmi, hogy az elszakadáshoz való jog, amely bármely ország valamelyik régióját megilletné és hogy Románia mennyire elkötelezett a nemzetközi etika iránt. Elszakadáshoz való jog valóban nem létezik, csakhogy az a 119 ország, amely 2022-ig elismerte államként Koszovót, nem is erre hivatkozott. Döntésüket az a belátás alapozta meg, hogy fontos stabilizálni a nemzetközi viszonyokat, amelyeket súlyosan megterhelt a dél-szláv háború.
Mert hogy Szerbia 1990-ben felborította annak a három, egyidejűleg érvényes és egymást kölcsönösen támogató alapelvnek az egyensúlyát, amelyre a nemzetközi stabilitás alapul: ezek a népek önrendelkezése, az emberi jogok tiszteletben tartása és az államok területi épségének tiszteletben tartása.
– írja Gabriel Andreescu. Vagyis, ahogy bizonyos kontextusokban elhangzott: az elszakadás tolerálása és támogatása az emberi jogok fokozottabb védelméhez vezet, ami a nemzetközi stabilitást biztosítja.
„Steril” az az indoklás, amit a román külügyminisztérium azóta is ismétel a közvéleménynek, hogy Koszovó államiságának egyoldalú kikiáltása sérti a nemzetközi jog elveit.
Románia félelmei teljesen alaptalanok – véli Andreescu. A Székelyföld (és a szerző le is írja, hogy történelmi régióként tekint a Székelyföldre, „úgynevezett” nélkül – szerk. megj.) Románia közepén fekszik, az elszakadás pedig elképzelhetetlen.
Szerbia területi integritásának sérülését kiegyensúlyozta az, hogy korábban az erőszak legsúlyosabb formája, a népirtás árnyékában létező emberi jogok fokozottabb védelmet kaptak. Ehhez képest Transznisztria elszakadása Moldovától nem eredményezne mást, mint az emberi jogok helyzetének rosszabbodását ebben a régióban. Mi több, Moldova területi egysége garantálja az emberi jogok és szabadságjogok nagyobb biztonságát az ország minden lakója számára. A nemzetközi jognak egyetlen alapelve sem legitimálná Transznisztria elszakadását Moldovától. Ezért a transznisztriai helyzet Koszovóhoz hasonlítása egyszerűen ostobaság.
Andreescu úgy véli, elképzelhetetlen, hogy a 15 éve létező Koszovó ismét Szerbia része legyen, hacsak nem történik valamilyen regionális katasztrófa. Ezért érthetetlen, hogy Románia miért nem csatlakozik a nyugati állásponthoz, amely az embereket részesíti előnyben a kövekkel szemben. Jó lenne, ha a hozzáértő és valóban független külpolitikai szakértők valahogy rávezetnék a politikai döntéshozókat és a közvéleményt, hogy megértsék: mennyire érett vagy éretlen volt eddig Románia politikai Koszovó ügyében – zárja írását Gabriel Andreescu.
A virágvasárnap bizonyos értelemben a nagyvárosi ember találkozása az istenséggel. Az óriásfarkasok genetikai újrateremtése pedig bizonyos értelemben istenséggé válás.
A politika nyílt csatatérré változott, ahol az elveknek már nincs semmi keresnivalójuk. Jobb, ha ehhez hosszászokunk…
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
Avagy miért ijesztő most picit az, aminek természetesnek kellene lennie, mégsem volt az soha?
A szenátus hétfőn 61 támogató és 59 elutasító szavazattal elfogadta a nyugdíjrendszer ügyében benyújtott egyszerű indítványt, amelyet a múlt héten nyújtottak be.
… Romániában kezd divatba jönni a tereptárgymászás, mint politikai protestművészet… és megérkeztünk a kampányfinisbe, ahol a politikusok már tényleg nem riadnak vissza semmitől.
Eltűnt egy újszülött az egyik bákói kórház szülészeti osztályáról – adta hírül az Agerpres hírügynökség.
Váratlan fordulatot hozott a bákói szülészetről eltűnt csecsemő ügye: igazságügyi források által kiszivárogtatott információk szerint a 19 éves fiatal nő még januárban megegyezett az ikrek anyjával, hogy 5000 lejért megveszi az egyik fiút.
Négyen utaztak az autóban az M1-es sztrádán vasárnap, hárman a helyszínen életüket veszítették, egyiküket pedig mentőhelikopterrel vitték kórházba a balesetet követően.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A virágvasárnap bizonyos értelemben a nagyvárosi ember találkozása az istenséggel. Az óriásfarkasok genetikai újrateremtése pedig bizonyos értelemben istenséggé válás.
A politika nyílt csatatérré változott, ahol az elveknek már nincs semmi keresnivalójuk. Jobb, ha ehhez hosszászokunk…
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.