// 2025. szeptember 17., szerda // Zsófia

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

// HIRDETÉS

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Nemrég zajlott egy botrányos focimeccs Bukarestben, ahol a román válogatott fogadta Koszovó nemzeti tizenegyét az Európa-bajnoksági selejtezők keretében. A mérkőzés nem arról vált hírhedtté, hogy Románia 2-0-ra nyert, hanem hogy a román ultrák Szerbiát éltették, kifütyülték a koszovói himnuszt és egy olyan transzparenst tartottak a magasba, miszerint Koszovó Szerbia része.

Gabriel Andreescu román publicista ennek kapcsán ragadott tollat és arról írt a Contributors.ro portálon: mennyire abszurd, hogy Románia tizenöt évvel Koszovó Szerbiából való kiválása és önálló állammá alakulása után sem hajlandó elismerni Európa legfiatalabb országának függetlenségét.

A szerb-barát román szurkolók viselkedése eltörpül amellett, ahogy Románia kezeli ezt a kérdést – írja. Emlékeztet, hogy Románián kívül négy másik EU-tagállam sem ismeri el önálló államként Koszovót: Spanyolország, Szlovákia, Ciprus és Görögország. Csakhogy Romániában nem olyan a helyzet mint a négy másik országban. Spanyolország hosszú ideje szembesül a mindig is elszakadni kívánó Baszkföld problémájával, Szlovákiában mintegy 450 ezer magyar él a Felvidéken, vagyis a magyar határ közvetlen közelében, Cipruson a szigetet határ osztja görög és török területté, Görögország pedig mindig is a görög Ciprust támogatta.

Csakhogy ilyen problémák nincsenek Romániában: nincsenek függetlenségi törekvések, az országnak nincs magyar többségű területe a magyar határ mentén, és területi vitái sincsenek szomszédos országokkal. Ennek ellenére a bukaresti vezetés álláspontja Koszovó ügyében ellentétes az EU-éval és az Egyesült Államokéval.

Andreescu utal arra az ankétra, amelyet az Adevărul portál közölt pár nappal az ominózus focimeccs után, és amely arra a kérdésre kereste a választ, hogy Románia miért nem ismeri el Koszovó függetlenségét? Egy nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szakértő, Răzvan Munteanu azt válaszolta, hogy Koszovó elismerésével Bukarest közvetve elismerné államként a Moldova keleti részén fekvő szakadár régiót, Transznisztriát, és precedenst teremtene „az úgynevezett Székelyföld” függetlensége tekintetében. A szintén megszólaló volt külügyminiszter, Cristian Diaconescu ugyancsak ebben a regiszterben érvelt, hivatkozva a bukaresti parlament 2008-as döntésére, amely Transznisztria elismerésével hozta összefüggésbe Koszovó függetlenségének tudomásul vételét, illetve Románia szakadásának veszélyeire is utalt.

Koszovó elszakadásának évében, 2008-ban a román álláspont hangoztatói nem győzték hangsúlyozni: nem létezik olyasmi, hogy az elszakadáshoz való jog, amely bármely ország valamelyik régióját megilletné és hogy Románia mennyire elkötelezett a nemzetközi etika iránt. Elszakadáshoz való jog valóban nem létezik, csakhogy az a 119 ország, amely 2022-ig elismerte államként Koszovót, nem is erre hivatkozott. Döntésüket az a belátás alapozta meg, hogy fontos stabilizálni a nemzetközi viszonyokat, amelyeket súlyosan megterhelt a dél-szláv háború.

Mert hogy Szerbia 1990-ben felborította annak a három, egyidejűleg érvényes és egymást kölcsönösen támogató alapelvnek az egyensúlyát, amelyre a nemzetközi stabilitás alapul: ezek a népek önrendelkezése, az emberi jogok tiszteletben tartása és az államok területi épségének tiszteletben tartása.

„Ha a nemzetközi közösség előnyben részesítette volna Szerbia területi integritását, akkor elfogadta volna az emberi jogok népirtás szintjéig való drámai megszegését. Tehát szembement volna a nemzetközi jog egyik alapelvével. Végül az az álláspont alakult ki, hogy a népirtást el kell kerülni, akkor is, ha ez Szerbia területi integritásának kárára történik. Az Egyesült Államok és az EU-tagállamok többsége inkább az embereket részesítette előnyben a kövekkel szemben”

– írja Gabriel Andreescu. Vagyis, ahogy bizonyos kontextusokban elhangzott: az elszakadás tolerálása és támogatása az emberi jogok fokozottabb védelméhez vezet, ami a nemzetközi stabilitást biztosítja.

„Steril” az az indoklás, amit a román külügyminisztérium azóta is ismétel a közvéleménynek, hogy Koszovó államiságának egyoldalú kikiáltása sérti a nemzetközi jog elveit.

Románia félelmei teljesen alaptalanok – véli Andreescu. A Székelyföld (és a szerző le is írja, hogy történelmi régióként tekint a Székelyföldre, „úgynevezett” nélkül – szerk. megj.) Románia közepén fekszik, az elszakadás pedig elképzelhetetlen.

„Ha Hargita és Kovászna megye lakóinak többsége az elszakadást óhajtaná, a román állam pedig játékból igent mondana, az úgynevezett Székelyföld Állam néhány hónap alatt kimúlna. Egy belső enklávénak teljesen el lehet vágni a kapcsolatait a külvilággal.”

Szerbia területi integritásának sérülését kiegyensúlyozta az, hogy korábban az erőszak legsúlyosabb formája, a népirtás árnyékában létező emberi jogok fokozottabb védelmet kaptak. Ehhez képest Transznisztria elszakadása Moldovától nem eredményezne mást, mint az emberi jogok helyzetének rosszabbodását ebben a régióban. Mi több, Moldova területi egysége garantálja az emberi jogok és szabadságjogok nagyobb biztonságát az ország minden lakója számára. A nemzetközi jognak egyetlen alapelve sem legitimálná Transznisztria elszakadását Moldovától. Ezért a transznisztriai helyzet Koszovóhoz hasonlítása egyszerűen ostobaság.

Andreescu úgy véli, elképzelhetetlen, hogy a 15 éve létező Koszovó ismét Szerbia része legyen, hacsak nem történik valamilyen regionális katasztrófa. Ezért érthetetlen, hogy Románia miért nem csatlakozik a nyugati állásponthoz, amely az embereket részesíti előnyben a kövekkel szemben. Jó lenne, ha a hozzáértő és valóban független külpolitikai szakértők valahogy rávezetnék a politikai döntéshozókat és a közvéleményt, hogy megértsék: mennyire érett vagy éretlen volt eddig Románia politikai Koszovó ügyében – zárja írását Gabriel Andreescu.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Gyula és Rózsika a Hójába mennek nyaralni

Sánta Miriám

Nem elég a miccs. Otthon marad a sütő. Hova fér be a kenyér? Erdő szélén nagy a kedv...

Anticikk az antiolvasásról, az antiéletről és arról, amiben vagyunk (nyakig)

Fall Sándor

Van néhány perce? Na jöjjön, mert fontos dolgokat akarok magával megbeszélni.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Szőrök, tüskék, szivattyúk – a húsevő növények táplálkozási technikái lenyűgözők és ijesztők

Sánta Miriám

Megnéztük a húsevő növények kiállítását a kolozsvári botanikus kertben.

„A hegyimentés nem luxus, hanem alapszükséglet”

Sólyom István

A mentőakciók során nem a mentőcsapat a főszereplő, hanem az, akit megmentünk és hazaviszünk – vallja Kovács Zoltán Róbert, a Maros Megyei Hegyi- és Barlangi Mentőszolgálat vezetője.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Önnek tetszik a posta új logója? Mindegy, ilyen lesz… – hírek pénteken
Főtér

Önnek tetszik a posta új logója? Mindegy, ilyen lesz… – hírek pénteken

A parlament folyosóin menekült a riporter kérdései elől a luxus Mercit vezető képviselő. Az erdélyi tájakat népszerűsítő Charlie Ottley állampolgársági dossziéját öt éve tologatják a hivatalokban.

Tömegverekedés tört ki egy Izraelből Bukarestbe tartó repülőjáraton
Krónika

Tömegverekedés tört ki egy Izraelből Bukarestbe tartó repülőjáraton

Tömegverekedés tört ki a HelloJets légitársaság Tel-Avivból Bukarestbe tartó járatán hétfőre virradóra – közölte a román határrendészet.

Súlyos állapotban van egy Maros megyei medvetámadás áldozata – az optimálisnál hatszor több medve él a megyében
Főtér

Súlyos állapotban van egy Maros megyei medvetámadás áldozata – az optimálisnál hatszor több medve él a megyében

A kormány október 1-jétől eltörölné az alapélelmiszerek árrésplafonját, ez pedig újabb drágulásokhoz vezethet. Craiován egy ember meghalt, négyen megsebesültek egy utcai tömegverekedésben. Hírek szombaton.

Előkerült az áprilisban eltűnt háromszéki fiatal lány
Székelyhon

Előkerült az áprilisban eltűnt háromszéki fiatal lány

Megtalálta a rendőrség azt a kézdivásárhelyi 16 éves lányt, akinek eltűnéséről még április 11-én értesítették a rendőrséget, de mindeddig nem tudták, hol lehet.

Nyugati titkosszolgálati akció áll a lengyel és a román drónincidensek mögött egy orosz illetékes szerint
Krónika

Nyugati titkosszolgálati akció áll a lengyel és a román drónincidensek mögött egy orosz illetékes szerint

Az MI6, azaz a brit külföldi hírszerzés műve lehetett a szerdai lengyelországi dróntámadás, valamint az, hogy szombaton egy orosz drón belépett Románia légterébe – legalábbis ezt állítja egy orosz illetékes.

Fényes nappal ment be a medve Székelyudvarhelyre, órákba került elkergetni
Székelyhon

Fényes nappal ment be a medve Székelyudvarhelyre, órákba került elkergetni

Fényes nappal ment be a medve a székelyudvarhelyi háztartások közé, ezért hétfőn este lezárták a Rét utcát. Két órát tartott, amire sikerült elkergetni a nagyvadat. A hatóságok munkáját nehezítette, hogy egy bokros területen bújt el a medve.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Gyula és Rózsika a Hójába mennek nyaralni

Sánta Miriám

Nem elég a miccs. Otthon marad a sütő. Hova fér be a kenyér? Erdő szélén nagy a kedv...

Anticikk az antiolvasásról, az antiéletről és arról, amiben vagyunk (nyakig)

Fall Sándor

Van néhány perce? Na jöjjön, mert fontos dolgokat akarok magával megbeszélni.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Szőrök, tüskék, szivattyúk – a húsevő növények táplálkozási technikái lenyűgözők és ijesztők

Sánta Miriám

Megnéztük a húsevő növények kiállítását a kolozsvári botanikus kertben.

„A hegyimentés nem luxus, hanem alapszükséglet”

Sólyom István

A mentőakciók során nem a mentőcsapat a főszereplő, hanem az, akit megmentünk és hazaviszünk – vallja Kovács Zoltán Róbert, a Maros Megyei Hegyi- és Barlangi Mentőszolgálat vezetője.

// HIRDETÉS