// 2025. december 8., hétfő // Mária

Hivatalos: a román hatóság hazudott. Az úzvölgyi betonkeresztek alatt magyar katonasírok vannak

// HIRDETÉS

Érett társadalom identitárius szempontból Románia, kérdezi cikkében Hans Hedrich. Nem, válaszolhatjuk rá teljes lelki nyugalommal.

A Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.

Jelen szöveg a Neuer Weg oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Amit az 1917-es hivatalos katonai dokumentumokból kiindulva nemrég bejelentettem, a román–magyar szakértői találkozó nyomán hivatalos megerősítést nyer: az ONCE hazudott (ONCE = Hősök Emlékezete Országos Hivatal – a szerk.) . A dormánfalvi polgármesteri hivatal által az úzvölgyi katonai temetőben törvénysértő módon elhelyezett betonkeresztek alatt valóban Magyarország hadseregének első világháborúban elesett katonáinak sírjai találhatók. Következésképpen ezáltal

a magyarok ellen éppen az ONCE által elindított és a sajtó és a politikusok által ellenőrzés nélkül átvett diverzió

keretében elhangzott utolsó rágalmazó mítosz is cáfolatot nyer, mely szerint a betonkereszteket állítólag olyan szabad területen helyezték el, ahol nincsenek sírok, vagyis nem katonasírokra. Tehát az ONCE egy újabb, a nacionalistáknak nagyon szükséges hazugsággal etette a román közvéleményt, azt sugallva, hogy állítólag a „magyar fél” is manipulálta a közvéleményt, amikor ezzel ellentétes kijelentéseket tett.

A fenti információt több magyar nyelvű médiaintézmény is közzétette (az MTI hírügynökség cikke románul is elolvasható) az ONCE és a Nemzetvédelmi Minisztérium (MApN), valamint a magyarországi Hadtörténeti Intézet és Múzeum képviselői közötti találkozó nyomán, a magyar katonák sírjaival kapcsolatos kijelentés Kovács Vilmostól, a HTIM képviselőjétől származik. A magyar sajtócikkekből az is kiderül, hogy a román fél állítólag beleegyezett feltáró ásatások végzésébe abban a parcellában, ahova a kereszteket törvénysértő módon elhelyezték – azzal a feltétellel, hogy az ásatásokat terjesszék ki az egész temetőre. Személy szerint nem látom egy ilyenfajta lépés értelmét, legfeljebb abban, hogy ezzel feleslegesen bonyolítják a dolgot és

elvonják a figyelmet a szigorúan a nagy vitát kiváltó parcellában lévő sírok ügyéről.

Szeptemberben helyszíni bejárásra kerülne sor – talán más államok katonai attaséinak a jelenlétében is, akiknek a katonái oda vannak temetve. Akkor lehetne megtalálni a temető számára legmegfelelőbb megoldást.

Ami a temető MApN kezelésébe való kerülését illeti, Kovács Vilmos állítólag a következőket mondta: a temetőket általában a helyi közösségek kezelik és nem az állam, a jelenlegi temetőt pedig Csíkszentmárton alakította ki és gondozta egészen jól. Ezen kívül, a Románia és Magyarország között meglévő specifikus kétoldalú megállapodás szerint, a MApN Magyarország beleegyezése nélkül nem veheti át a temető kezelését. Nem utolsó sorban Magyarországon egyetlen katonai temető sincs (több száz román katonasírral) (a hivatkozott cikk magyar forrása – a szerk.) az állam kezelésében. Tehát: újra csak az látszik, hogy a „vitatott” temető jogi helyzete nagyon is világos, gondok csak a román állam különféle minisztériumokon keresztüli, illetve a dormánfalvi polgármester és más csoportok beavatkozása miatt jelentkeztek, az ügyet pedig könnyen meg lehet majd oldani, ha a román fél jóindulatot tanúsít. Zárójelben, mondom, ne feledkezzünk meg a román–magyar kapcsolatok egyik lényeges strukturális tényezőjéről:

a magyar fél nyilvánvaló számbeli hátrányban, valamint hatalmi és a tárgyalások keretének kialakítására/meghatározására vonatkozó aszimmetriában van a román féllel szemben,

ebből következően a magyarok elvből az együttműködésben és kommunikációban és pragmatikus megoldásokban érdekeltek, hiszen amúgy sem rendelkeznek túl sok egyéb eszközzel. Ezzel szemben a román fél nagyon gyakran hajlamos elutasítani az együttműködést és a kommunikációt a másik féllel, fittyet hányó kvázi monopolhelyzetből vagy már rítussá változtatott, alaptalan ellenséges álláspontból nyilvánulva meg a magyar féllel szemben. Lásd a múltban szisztematikusan elrománosított sósmezői nemzetközi katonai temető példáját

Annak fényében, hogy állítólag 2019. június 25-én telekkönyvezték Dormánfalva tulajdonaként az úzvölgyi temetőt, a román művelődési minisztérium (MCIN) kedvezően és visszamenőlegesen engedélyezte a keresztek művészi kivitelezését, továbbá milyen irreleváns és obstrukcionista jellegű feltételeket támaszt a román fél a feltáró ásatások elé, levonható az a következtetés, hogy a román fél nem akar visszatérni a normális állapothoz. Ez látható abból a rendkívül megcsonkított módból, ahogy a sajtó a kétoldalú találkozóról beszámolt, például a Hotnews egy Agerpres-hír alapján: teljes mértékben hiányzik bármilyen utalás a magyar katonák létezésére a szóban forgó parcellában, vagy arra, hogy Románia nem veheti át a temető kezelését Magyarország beleegyezése nélkül! Lehetséges, hogy

a sajtó hiányos tájékoztatása a MApN és az ONCE szelektív és manipulatív kommunikációjának következménye

és annak, hogy a román média nem használ magyar nyelvű forrásokat. (Ez a romániai magyarok előnye, akik mindkét nyelvet ismerik és képesek nyomon követni azon hazugságok útját, melyek a román hatóságoktól érkeznek – valamint az RMDSZ-től is…)

…És még ha sikerülne is valamilyen közös megoldást találni, a konfliktust könnyen újra lehet majd indítani (és attól tartok, újra is fogják): képzeljék csak azt a jelentős vizuális hatást, manipulálási és uszítási potenciált, amikor a kereszteket vagy az emlékművet kiemelnék a földből és elhelyeznék onnan! Főleg, hogy idén késő ősszel választás lesz. Ha olyan társadalom vagyunk, mely tényleg kezd felnőtté válni, akkor minden jelölt és minden párt megállapodna, hogy ne használja fel a szóban forgó temető ügyét és a választás utánra halasztanák az ottani beavatkozásokat. De érett társadalom identitárius szempontból Románia? Ez a kérdés. Ki mer 100 százalékosan pozitív választ adni erre?)

Frissítés: A román nyelvű sajtóban megjelent hírekből történt kihagyásokra vonatkozó FB-n keresztüli jelzésre a G4 Media külön cikket közölt az úzvölgyi temetőben elhelyezett betonkeresztek alatti magyar/magyarországi katonák sírjairól.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mit adtak nekünk a bevásárlókozpontok?

Sólyom István

Ha nem tart sehová a történelem, nincs nagy közös cél, csak a saját életünk menedzselése marad.

Mindenki hagyja békén Vida Gábort! Avagy az ideológiák fölöttébb káros voltáról

Varga László Edgár

Miért veszélyes manapság, ha az ember vállalja az önálló véleményét?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Hihetünk-e még a szemünknek? Eligazodás egy rohamosan változó vizuális kultúrában

Sánta Miriám

A mesterséges intelligencia által generált képek és videók elárasztják az internetet. Gyakorlati tippek arra, hogyan szűrjük ki ezeket.

Bertici Attila: Ahol jó emberek vannak, én ott érzem jól magam

Sólyom István

A „legvagányabb romániai magyarnak” tartják a román követői a szatmárnémeti vlogger-kalandort, akinek az offline életére is kíváncsiak voltunk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Egy ex-fodrásznő ült egy vízügyi intézmény vezetőségében… és 100 000 embernek ma nincs vize…
Főtér

Egy ex-fodrásznő ült egy vízügyi intézmény vezetőségében… és 100 000 embernek ma nincs vize…

… az államelnök szerint, ha egy miniszter hazudik, az nem olyan gáz, mintha milliókat lopott volna… és Románia lesz az első NATO-tagállam, amelynek HISAR-osztályú járőrhajója van.

Tavaszra elkészülhet Erdély legnagyobb kiskereskedelmi parkja
Krónika

Tavaszra elkészülhet Erdély legnagyobb kiskereskedelmi parkja

Gőzerővel építik a fejlesztő és a helyi hivatalosságok által Erdély legnagyobb kiskereskedelmi (retail) parkjának nevezett, több mint 100 millió euróból megvalósítandó létesítményt Szászfenes község területén.

„A norvégok nagyon kedvesek, toleránsak, viszont nem igazán befogadók”
Főtér

„A norvégok nagyon kedvesek, toleránsak, viszont nem igazán befogadók”

A helyiek kevesebbet dolgoznak és több időt töltenek a családjukkal – mondja Nagy Ildikó, a Norvégiai mindennapok blog marosvásárhelyi származású szerzője, aki a szaunában is az erdélyi magyarok történetét ecseteli a norvég néniknek.

„Nekihajtok az első szembejövő autónak” – külföldön fogták el a szándékosan balesetet okozó román férfit
Székelyhon

„Nekihajtok az első szembejövő autónak” – külföldön fogták el a szándékosan balesetet okozó román férfit

Szándékosan nekihajtott egy másik autónak, ezáltal egy 21 éves fiatalember, valamint annak egyéves és négyhónapos lánya életét oltotta ki az a 38 éves Ialomița megyei férfi, akit Nagy-Britanniában azonosítottak és vettek őrizetbe a hatóságok.

Orbán Viktor közelgő háborúról szóló kijelentése a román sajtó figyelmét is felkeltette
Krónika

Orbán Viktor közelgő háborúról szóló kijelentése a román sajtó figyelmét is felkeltette

A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.

Aggódó családja keresi a Székelyudvarhelyről eltűnt nőt
Székelyhon

Aggódó családja keresi a Székelyudvarhelyről eltűnt nőt

Eltűnt személy felkutatásához kér segítséget egy család a közösségi médiában. A felhívás szerint egy 39 éves nőt keresnek, aki december 5-én délután elhagyta a székelyudvarhelyi Riverside bevásárlóközpontot, azóta nem tudnak kapcsolatba lépni vele.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Mit adtak nekünk a bevásárlókozpontok?

Sólyom István

Ha nem tart sehová a történelem, nincs nagy közös cél, csak a saját életünk menedzselése marad.

Mindenki hagyja békén Vida Gábort! Avagy az ideológiák fölöttébb káros voltáról

Varga László Edgár

Miért veszélyes manapság, ha az ember vállalja az önálló véleményét?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Hihetünk-e még a szemünknek? Eligazodás egy rohamosan változó vizuális kultúrában

Sánta Miriám

A mesterséges intelligencia által generált képek és videók elárasztják az internetet. Gyakorlati tippek arra, hogyan szűrjük ki ezeket.

Bertici Attila: Ahol jó emberek vannak, én ott érzem jól magam

Sólyom István

A „legvagányabb romániai magyarnak” tartják a román követői a szatmárnémeti vlogger-kalandort, akinek az offline életére is kíváncsiak voltunk.

// HIRDETÉS