A művelődési minisztérium semmis dokumentummal akarja elmaszatolni az úzvölgyi törvénysértést

Jelen szöveg a Neuer Weg oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

„Megáll az ész!” – nagyjából így kiáltana fel a magyarellenes über-rrrománizmus leopárdja, Dan Tanasă, ha egy magyar által vezetett helyi hatóság által kiadott olyan dokumentumot látna meg, mint amilyen az alábbi. Ám feltételezésem szerint ebben az esetben nem fog felkiáltani, mert

a magyarfóbiás szokásokkal rendelkező román hatóságok által sorozatban elkövetett baklövéseket, visszaéléseket és törvénysértéseket muszáj elhallgatni.

Mert különben nem működne a Ceauşescu alatt már működő nacionalista transzra vágyó tömegekre gyakorolt hipnotikus hatás, Dan Tanasă munkaköri leírásának megfelelően.

Miféle közigazgatási kaszkadőrmutatványról van itt szó? A Nacionalista Identitás Kultuszának Minisztériuma, elnézést, a Kultúra és Nemzeti Identitás Minisztériuma (MCIN), miután eddig már kétszer elismerte, hogy a Dormánfalvi Polgármesteri Hivatal által a szomszédos község, Csíkszentmárton katonai temetőjébe betyármódon felállított híres betonkeresztek nem rendelkeznek a szükséges engedélyekkel, illetve a temetőt nem lehet felavatni(!)), 2019. június 24-én kedvezően véleményezte ezek művészeti koncepcióját. Ld. az alábbi fényképet.

Csakhogy… Ezzel a dokumentummal van néhány gond, éspedig:

1. A dokumentumot visszamenőlegesen, a keresztek felállítását követően bocsátották ki.

2. A kérelmező (valószínűleg a dormánfalvi helyi tanács, vagy a polgármester) által benyújtott dokumentáció nagyon valószínű módon egy sor hamisítást vagy törvénysértést tartalmaz (lásd a temető szomszédos községhez való tartozását) – ahogy az ISC (Állami Építésügyi Felügyelet – a szerk.), a Bákó (Bacău) Megyei Kormánymegbízotti Hivatal, vagy maga a MCIN korábbi megállapításaiból kiderül.

3. Az engedély a kereszteken szereplő „ISMERETLEN ROMÁN HŐS” feliratra is vonatkozik- holott ezeken az „ISMERETLEN ROMAN HOS” felirat szerepel (ékezetek nélkül, vagyis ők a Római Birodalom katonái, vagy nem?), a temetőben eltemetett katonák pedig nem ismeretlenek, hanem ismert a nevük.

4. Mindennek a tetejében: az engedély a Dormánfalvi „Polgármesteri Hivatal”-nak szól – márpedig egy polgármesteri hivatal nem rendelkezik jogi személyiséggel, ezzel csak a közigazgatási-területi egység, azaz a polgármester vagy a helyi tanács rendelkezik, a polgármesteri hivatal a helyi tanács végrehajtó apparátusa lévén (Ezt a finom különbséget a saját rovásomra tanultam meg, évekkel ezelőtt, amikor a segesvári helyi hatóságok ellen nyújtottam be panaszokat…)

Ez a dokumentum jogi szempontból hármas halálugrásnak tűnik nekem, flikk-flakkal – és hasraeséssel.

Tehát, szerény véleményem szerint itt egy teljességgel semmis dokumentummal van dolgunk – de valami azt súgja nekem, hogy ez senkit sem fog zavarni. Vagy kitalálnak majd valamilyen hajánál fogva előrángatott és kommunistoid módon kifacsart jogértelmezést, mellyel a feketét fehérré nyilvánítják és megoldották a dolgot. Amennyi amatőrséget, pofátlanságot és etnocentrikus csökönyösséget látok ebben a kormányban, illetve a még folyamatban lévő és hosszú távra szóló és még nagyobb tétre játszott úzvölgyi magyarellenes diverzióban, nem csodálkoznék, ha mindezeket az aspektusokat nem vennék számításba a szóban forgó engedély esetleges megtámadásakor. A peszedézett Románia kezd elszabadulni, 180 fokos fordulatot hajt végre az Európa-autópályán.

Lassan gyorsan olyan neo-középkori állammá válunk, melyben a fejedelem főméltóságainak teljhatalmuk van az alattvalók felett.

Back to the future!

U. i.: Meg nem nevezett források szerint a dormánfalvi polgármesteri hivatal, mely eredetileg az internetes oldalán közölte a galibás dokumentumot, hogy ezzel „bizonyítsa” eddigi lépései törvényességét, időközben törölte azt. Hmmm…

U. i. 2.: Arra a kérdésre, hogy hiteles-e a dokumentum, az MCIN egyik névtelen képviselője egy… megdöbbentő kérdéssel válaszolt egy újságírónak: „Hogyan jutott az ÖN birtokába ez a dokumentum?”

Majd én válaszolok neki: Köszönöm szépen, jól, miért?