// 2026. november 16., hétfő // Ödön

Az oroszok által megszállt Kígyó-sziget: a viszály régi almája Ukrajna és Románia között

// HIRDETÉS

Habár lényegében egy szikla, mégis stratégiai fontosságú. De hogyan jutottunk idáig?

Az orosz–ukrán háború első napjának ikonikus mozzanata volt a Fekete-tengerben, a román partoktól alig 45 kilométerre fekvő Kígyó-sziget elfoglalása. Az esemény már a megszállás körülményei miatt is bevonult a hadtörténelembe: amikor ugyanis az okkupációs célból érkező orosz hadihajó felszólította a sziget ukrán védőit, hogy a vérontás elkerülése érdekében adják meg magukat, ezt a váratlan választ kapta tőlük:

„Orosz hadihajó, baszódj meg!”

Az első hírek szerint az oroszok ezután ágyúzni kezdték a szigetet, az ott tartózkodó 13 ukrán határőr pedig meghalt. Később kiderült, hogy az ukránok végül mégis megadták magukat, és orosz fogságba estek.

De mit kell tudni a Kígyó-szigetről, miért válhatott évtizedekig viszályforrássá Ukrajna és Románia között, és miért stratégiai fontosságú az oroszok számára?

Az Adevărul hosszú összeállítást közöl a sziget történetéről és jelenkori helyzetéről – éppen azért, mert a háború révén újra a figyelem középpontjába került Fekete-tengeri földdarabbal kapcsolatban ma is sok a homály és a bizonytalanság. Sokan ma is úgy tudják, hogy a Kígyó-sziget Romániához tartozik – és ebben nem is tévednek olyan nagyot. A sziget – vagy szikla? később kiderül, miért van ennek jelentősége – közel három évtizeden keresztül területi viták tárgya volt Ukrajna és Románia között.

Képeslap 1896-ból

Természetesen nem maga a 17 hektáros – vagyis egy nagyobb zöldségeskert méreteinek megfelelő – kopár földterület volt annyira vonzó a felek számára, hanem az alatta/körülötte elterülő kontinentális talapzat, amely legalább 10 millió tonna kőolajat, és 100 milliárd köbméter gázt rejt – aminek a jelentőségét, különösen a mostani háborús és energiaválságtól sújtott időkben, nem lehet eléggé felbecsülni.

A száraz tények tehát a következők: a Kígyó-sziget nem Romániához tartozik, hanem Ukrajnához; Romániához tartozik viszont a kontinentális talapzat nagy része

– ez volt a tétje annak az élénk médiaérdeklődés mellett zajló, 2009-ig tartó, a hágai nemzetközi bíróságon véget ért hosszú pereskedésnek, amelynek következtében a jelenlegi status quo kialakult. Már ha nevezhetjük jelenleginek ezt az állapotot: február 24. óta, mint tudjuk, orosz csapatok tartják ellenőrzés alatt a szigetet.

A hágai bíróságon egyébként a Romániát képviselő Bogdan Aurescu – az ország jelenlegi külügyminisztere – sajátosan, egy anekdotával világította meg az ukrán álláspont ellentmondásosságát. Annak a diáknak a történetére hivatkozott, aki mindig az uborkáról beszél, bármit is kérdez tőle a tanár. Ha a krumpliról kérdezi, azt válaszolja, hogy a krumpli is egy zöldség, akárcsak az uborka – és innen jön az uborkáról szóló kiselőadás. Ha a matematikáról: a matematika egy tudomány, amely pont olyan, mint a biológia, a biológia a zöldségekkel is foglalkozik, az uborka pedig zöldség...

„Az ügy bármely aspektusát szeretné igazolni, Ukrajna visszatér ehhez az »uborkához« – a partszakaszuk állítólagos túlsúlyához”

– fogalmazott Aurescu, akinek a diplomatakarrierjén nagyot lendített a per sikere.

Magának a szigetnek a helyzetét az 1997-es román–ukrán szerződés rendezte, amelyben Románia elfogadta, hogy a Kígyó-sziget Ukrajnához tartozik – erre azért volt szükség, mert Románia épp a NATO-ba tartott, és a katonai szövetségnek nem lehetnek tagjai olyan államok, amelyeknek területi vitáik vannak a szomszédaikkal. A Fekete-tenger kontinentális talapzata – több mint 12 ezer négyzetkilométernyi területről van szó – hovatartozása azonban más lapra tartozik, így került az ügy a hágai bíróságra, amelynek végső döntési jogát mindkét fél elfogadta.

És itt érkezünk el a „szikla vagy sziget” dilemmához.

Ha ugyanis szigetről van szó, akkor a tengeri határvonalat onnan kell meghúzni – érthető módon az ukránok ezt az álláspontot vallották. A románok viszont azt hangoztatták, hogy ez csak egy szikla, ami alkalmatlan emberi létezésre és gazdasági tevékenységre.

Álláspontjuk igazolására az ukránok kissé bizarr eszközöket választottak: felhúztak sebtében egy néhány házból álló falucskát, amelybe az ott szolgálatot teljesítő határőrök családjait költöztették, továbbá egy csatornázás nélküli szállodát és egy bankfiókot. A hágai bírákat azonban mindez nem hatotta meg: döntésük értelmében a Kígyó-sziget csupán egy sziklának minősül, a körülötte lévő kontinentális talapzat mintegy 80 százaléka pedig Romániát illeti. A döntést nagy ovációval fogadták Bukarestben, és úgy tekintették, mint az egyetlen törvényes és békés területgyarapítást Trianon óta.

Hogyan alakult a történelem folyamán a Kígyó-sziget státusa?

Az ókori görögök „fehér szigetnek” nevezték, és Akhilleusz nyughelyének tartották, templomot is emeltek ott a hős tiszteletére.

1484-ben oszmán uralom alá került, de addig már birtokába vette a bizánci birodalom, a genovaiak és Mircea cel Bătrân havasalföldi fejedelem is. 1812-ig marad török uralom alatt, akkor, az orosz–török háború következményeként, Moszkva fennhatósága alá kerül. 1856-ban, a krími háború ismét „impériumváltást” hoz: visszatérnek a törökök a szigetre, amit időközben világítótoronnyal látnak el.

1879-ben a román függetlenségi háború eredményeként Bukarest veszi birtokába a szigetet. A második világháború után, az 1947-es párizsi békeszerződés a Szovjetuniónak ítéli, annak felbomlása után pedig Ukrajnához kerül.

A többit ismerjük: 2022. február 24-én az Orosz Föderáció ukrajnai inváziójának napján orosz csapatok foglalják el, és azóta is ott vannak.

Két kérdést kell feltennünk most:

miért sietett Oroszország elfoglalni ezt a látszólag jelentéktelen tengeri sziklát, illetve milyen hatása lesz ennek Romániára nézve?

Először is, a terület hivatalosan továbbra is Ukrajna része, tehát – szintén hivatalosan – Romániának továbbra sincs közvetlen tengeri határszakasza Oroszországgal. A gyakorlatban azonban 2014, vagyis a Krím oroszok általi elcsatolása óta ez a közös határ létezik: ez az év volt egyébként a fordulópont az addig meglehetősen hűvös, sőt barátságtalannak mondható román–ukrán kapcsolatok terén – nem nehéz belátni, hogy az orosz befolyás Fekete-tenger környéki megnövekedése és a közös fenyegetettségérzet miatt.

Az ukrán posta emlékbélyege a Kígyó-sziget védőinek tiszteletére

A sziget kétségkívül könnyű célpont volt, különösen egy olyan helyzetben, amikor az orosz hadsereg amúgy sem tud átütő sikereket felmutatni az ukrajnai hadszíntéren. Valószínűleg azonban nem ez az elsődleges oka a gyors okkupációnak, hanem a sziget stratégiai elhelyezkedése.

„A Kígyó-sziget stratégiai fontossággal bír, mivel a Duna-delta közvetlen közelében található, és mert az ott elhelyezhető radarrendszerekkel a teljes régió tengeri és légi tevékenységét követni lehet, egészen a Mediterráneum keleti térségéig”,

mondja az Adevărul által megszólaltatott Marius Ghincea, a European University Institute nemzetközi kapcsolatokat kutató szakértője. Ráadásul a Fekete-tengeren állandó jelleggel nem állomásozhat NATO-haderő, leszámítva a katonai szövetség tengerrel szomszédos tagállamait – így hát az orosz jelenlét megerősödésével sürgőssé vált egy Fekete-tengeri NATO-stratégia kidolgozása. Arról nem beszélve, hogy nemcsak radarokat lehet telepíteni a szigetre, hanem rakétarendszert is – a román partoktól alig néhány tucat kilométerre.

Minden az ukrajnai háború végkimenetelétől függ. Egy elhúzó háború vagy Oroszország egyértelmű győzelme esetén Románia évtizedek után könnyen abban a helyzetben találhatja magát, hogy a biztonságát ismét a tarkójába lihegő orosz medve határozza meg.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ki mondja, hogy Romániában nincs rend? Az államelnökhöz is bekopogott a végrehajtó!
Főtér

Ki mondja, hogy Romániában nincs rend? Az államelnökhöz is bekopogott a végrehajtó!

Továbbá: alig érkezett meg Ursula von der Leyen Romániába, a vérnackó George Simion máris elküldte a fenébe. És két szakszervezeti főnök háztartási gépeket vásárolt magának… a szindikátusi kasszából.

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében
Krónika

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében

Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.

Sokba került a SRI-alezredes és a chicagói orvos Instagramon fogant szerelme
Főtér

Sokba került a SRI-alezredes és a chicagói orvos Instagramon fogant szerelme

A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval
Székelyhon

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval

Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.

Fritz egyetért azzal, hogy megyéket kell összevonni, egy RMDSZ-es vezető alternatívát javasol a közigazgatási reformra
Krónika

Fritz egyetért azzal, hogy megyéket kell összevonni, egy RMDSZ-es vezető alternatívát javasol a közigazgatási reformra

Egyetért Dominic Fritz, az USR elnöke a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) javaslatával, miszerint a közigazgatási reform során nem csupán a kis települések számát kell összevonások révén csökkenteni, hanem a megyékét is.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS