Magyarország múltját a jelenben alakítjuk

Magyarország közel egy évnyi költségvetésével próbálta modernizálni Erdélyt, és visszaállítani a magyar dominanciát Erdélyben. A végén holokauszttal.

És hogyan emlékezzünk rá? 1848 a népünnepély, az erőszak és a megdicsőülés között.

Fogas kérdés, de a forradalmároknak ilyen, mélyen emberi dilemmákkal is szembe kellett nézniük. Nyáry Krisztián leemelte a piedesztálról ’48 hőseit.

Az ideológiai elnyomást sokkal jobban bírtuk, mint például a hús árának megemelését. Mégsem így emlékezünk.

Fa Nándor a népmesék legkisebb királyfijaként indult útnak, hogy ötször hajózza körbe a Földet. Most azt is megírta, hogyan.

Sokk, önszervezés, magyar kormánytámogatás és románokkal kötött paktumok révén alakult politikai közösséggé az erdélyi magyarság. Miközben domináns etnikumból tényleges kisebbséggé vált.

A jégnél nagyobb szerepet játszott kora egyik legjobb lobbistája: Szilágyi Erzsébet. Úgy választatta királlyá a fiát, hogy se Mátyás, se a korona nem volt az országban.

Többek közt ezt is megtudhattuk Boros Zoltántól, akinek szakmai és életpályáját egy jó hangulatú kolozsvári esten követhettük végig.

A háromszéki származású tornászcsillag életregénye igazi mese – lidérces fordulatokkal. A Szabó Katiról írott könyv szerzőjével, Csinta Samuval beszélgettünk.

A Dribli Erdélyi Gyerekfoci Klub alapítójával beszélgettünk az egyesületről, a gyerekekről, a múltról és a jövőről.

Ha lényegeset szeretnénk megtudni a székelység mibenlétéről, ki kell menni a „nép” közé – javasolja Lövétei Lázár László. És az sem árt, ha beszerezzük a Székely Könyvtár köteteit.

Személyes történeteken keresztül ismerhetjük meg a külföldi munkavállalás arcait.

Az eufórián és a gyászon túl nézzük meg, pontosan mi és hogyan történt ezelőtt száz évvel.

A kincses város egyetlen magyar tánciskolájának oktatójával, Lovász Leventével beszélgettünk a társasági, sport- és versenytáncok világáról.

A második világháború után felocsúdni próbáló Magyarország hamar szembesült azzal, hogy a békeszerződés aláírása után is Sztálin osztja lapokat. Erről az időszakról beszélt Szakály Sándor budapesti történész Kolozsváron.

A nemzeti identitást erősítő szerepe volt annak, hogy a kommunista rezsimben az emberek házilag gyártott antennákkal csoportosan kivonultak a közeli hegyekbe, külföldi sportközvetítéseket nézni – véli Péter László szociológus.

Január huszonkettedike nemcsak a Magyar Kultúra Napja, hanem Cseh Tamás születésnapja is. Most épp a hetvenötödik.