Világszintű közgazdasági vetélkedő amerikai döntőjére gyúr egy magyar diákcsapat Kolozsváron. Ennek apropóján ültünk le beszélgetni velük a terveikről, az itthon maradás/külföldre költözés dilemmájáról, és persze arról, hogyan néz ki a válsághelyzet egyetemista szemszögből.
Van mivel büszkélkedni a tehetséggondozás és az utánpótlás-nevelés terén, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának magyar tagozata legalábbis olyan nemzetközi mércével mérhető eredményeket mutat fel egy ideje, amelyekre azok is felkaphatják a fejüket, akik egyáltalán nem jártasak a közgáz világában. A legújabb siker minket is kívácsivá tett.
Térjünk a tárgyra: márciusban egy négyfős diákcsapat fogja képviselni a magyar tagozatot – és Romániát – a világ egyik legrangosabb nemzetközi esettanulmány-versenyén az Amerikai Egyesült Államokban, az Észak-Iowai Egyetemen (NIBS Worldwide Case Competition), ahová egy világszintű selejtezőt követően jutottak be, s ahol 16 egyetemi csapat méri majd össze a tudását Kanadától Dél-Koreáig.
Ennél remekebb apropó nem is kellett arra, hogy egy kávé mellett leüljünk beszélgetni a diákcsapat három tagjával, Albert Zsófiával, Bokor-Tóth Krisztinával és Pásztor Kende Ferenccel, hogy beavassanak a részletekbe, meséljenek terveikről, de persze arra is kíváncsiak voltunk, hogyan látszik ez a jelenlegi zavaros gazdasági időszak az egyetemi padokból. Az amerikai vetélkedőre készülő csapat negyedik tagja, Bugár Anna igazoltan hiányzott.
Megtudjuk mindjárt az elején, hogy a BBTE az egyetlen olyan felsőoktatási intézmény az országban, ahol a gazdasági képzés esettanulmány-alapú, a gyakorlati tudásra fókuszálnak, a kiemelkedően tehetséges diákok pedig a magyar tagozat égisze alatt működő Gazdasági Tanácsadó Klub (GTK) szakkollégiumban órarenden kívül is kapnak haladó szintű képzéseket.
– avat be a diákcsapatot kísérő Nagy Miriám, a GTK ügyvezetője. A szakkollégium több diákja is rendszeresen képviseli az egyetemet nemzetközi versenyeken.
Jöjjön egy gyorstalpaló. Az esettanulmányokról tudni kell, hogy egy valós vállalati döntési szituációt mutatnak be – erre a hallgatóknak egy alaposan megindokolt, megalapozott javaslatcsomaggal kell előrukkolniuk. Így zajlanak a fentebb említett vetélkedők is, a csapatok által benyújtott megoldásokat pedig egy szakmai zsűri bírálja el.
„Az előválogatón vagyunk túl, ahol nyolc óra alatt kellett elkészítsünk egy fejlődési tervet egy elektronikai eszközöket újrahasznosító indiai cég számára, az ottani piaci helyzet figyelembevételével – magyarázza Pásztor Kende Ferenc harmadéves menedzsment szakos hallgató. – Ehhez egy rövid leírást kaptunk mankónak a vállalat helyzetéről, az adott piac állapotáról. Voltak nehezítések: például erre az időre be voltunk zárva egy terembe két laptoppal, és nem használhattuk az internetet. Szóval kevés információval a kezedben, szakértői becslésekből kell javasolni egy gyakorlati megoldást.”
A többfordulós amerikai vetélkedőn is hasonló feladatokra kell majd számítaniuk a diákoknak, csak sokkal rövidebb idő áll majd a rendelkezésükre. És persze internet nélkül, szóval lesz leküzdeni való akadály, míg a mieink eljutnak a döntőbe.
A tapasztalat rendszerint azt mutatja, hogy az egyetemi padból kikerülve a diák nem igazán tudja, miként hasznosítsa a megszerzett lexikális tudást.
– mutat rá Bokor-Tóth Krisztina, aki szintén harmadéves a menedzsment szakon.
Mint mondja, előnyük származik abból is, hogy az egyetem szoros viszonyban áll több céggel, így gyakran előfordul, hogy a diákok véleményét aktuális vállalati problémákról is kikérik. Nem beszélve arról, hogy a cégekkel kialakított együttműködés révén reális esély van arra, hogy a diákokat állásajánlatokkal is megkeresik.
A csapattagok szerint az is rendkívül hasznos, hogy az oktatók külön figyelnek arra, hogy a hallgatók román és angol nyelven is tisztában legyenek a gazdasági, pénzügyi szakkifejezésekkel – ez is szélesíti a lehetőségeik spektrumát. Beszédes egyébként, hogy a szakkollégium diákjainak több mint 90 százaléka az egyetemi évek után azonnal el tud helyezkedni a szakmában, teszi hozzá Nagy Miriám, de az egyetem szintjén is egész jók a mutatók.
Győzni mennek: Albert Zsófia, Bugár Anna, Bokor-Tóth Krisztina és Pásztor Kende Ferenc
Az Erasmus-programnak köszönhetően a hallgatóknak már az alapképzés közben lehetőségük nyílik arra, hogy külföldi tapasztalatot szerezzenek, ugyanez vonatkozik a magiszteri képzés időszakára is, de adott a kérdés: a tehetséges diákjaink idehaza tervezik a folytatást, vagy inkább dobbantanának egy külföldi állás reményében?
A csapattagok úgy látják, egyre inkább az a tendencia, hogy a végzős diákok itthon képzelik el a jövőjüket. Pásztor Kende Ferenc azt tervezi, hogy a mesterit is itthon végzi el, és hazai környezetben vág bele a karrierépítésbe is.
„Én azt tapasztalom, hogy többen mennek ki külföldre, mondjuk mesteri képzésre, és az ott szerzett tudást és tapasztalatot hazahozzák és itthon hasznosítják, akár induló vállalkozóként, akár a szakmában elhelyezkedve, egy már működő vállalkozásnál”, mondja a harmadéves diák.
Csapattársa, Krisztina sem akar térképpel a zsebében pakolászni a tanulmányai befejezése után.
míg idehaza az egyetemnek köszönhetően már startból rendelkezünk egy sor kapcsolattal – a partnervállalatokra és egyéb hasznos ismerettségekre gondolok –, így sokkal könnyebben tudunk álláshoz jutni. A vállalat tisztában van azzal, hogy milyen minőségű képzésben részesülünk, hogy szert tettünk gyakorlati alapú tudásra, így megbízik bennünk. Ehhez képest külföldön a nulláról kell indulni, nehezebben lehet megtenni az első lépéseket. Fontos a külföldi tapasztalatszerzés, de a tudást haza kell hozni, itthon kell hasznosítani”, summázza.
A bank és pénzügy szakos Albert Zsófia is azt tapasztalja a környezetében, hogy a jelenleg külföldön tanuló ismerősei egyre inkább a hazatérés mellett döntenek, hosszú távon Erdélyben képzelik el a jövőt. „Egy kis erasmusos kitérővel én is itthon szeretnék elhelyezkedni a szakmában”, teszi hozzá.
Az energiaválság a teljes vállalkozói szférát megrázta, Romániában is megrendültek a fiatal vállalkozások, de a több éves, évtizedes múltra visszatekintő cégek is. A diákcsapat tagjai viszont optimisták, szerintük a jelenlegi kiszámíthatatlan helyzet ellenére bőven van tennivaló a vállalkozói szférában, elférne ott egy kis bátorság még.
A diákok szerint állandóan azt lehet hallani mindenfelől, hogy Románia mekkora lemaradásban van európai viszonylatban, hogy alapjaiban visszamaradott ország, viszont ezzel együtt hajlamosak vagyunk elfelejteni azt a pozitív tényt, hogy épp ezért van lehetőség fejlődésre, rengeteg olyan terület van, melyet fel lehet, fel kell zárkóztatni.
mutat rá Krisztina.
Kende szerint a helyi turizmus az a szektor, amely sürgős fejlesztésre szorul, mivel ennek az idegenforgalom fellendítésén túl egyéb hozadéka is lenne, például elősegítheti a külföldi tőke beáramlását az országba, „amivel amúgy jól halad az ország, de a turizmus fejlesztésével ezt a folyamatot fel is lehetne gyorsítani”.
Rákapcsolódik a témára Krisztina is. „Az erdélyi régióban egy olyan közösség él, amely még mindig nagyon ragaszkodik a hagyományaihoz, sokkal inkább, mint például Magyarországon. De ezeket a hagyományokat még mindig alábecsüljük, érdemes lenne őket eltanulni, megmutatni, értékesíteni. Hogy csak néhány példát mondjak, a kalotaszegi szőttesek, a népviseletek, a kézzel festett ládák mind egyedülállóak Európában és a világon, érdemes lenne eltanulni az idősektől a készítésüket, mert bebizonyosodott, hogy van kereslet rá szerte a világban. Nem szabad hagynunk, hogy ez a tudás elvesszen.”
Na de micsoda élmény lehet ezekben a fura időkben épp közgazdaságtant tanulni, amikor napról napra változik a helyzet az ökonómia világában, az évtizedek óta nem tapasztalt energiaválság kellős közepén!
„Mi eleve online-üzemmódban kezdtük az egyetemet 2020-ban, szóval mi ebbe nőttünk bele úgymond – veszi át a szót ismét Kende. – Leendő közgazdászként azt látom, hogy az energiaválság közepette
A diák szerint Románia a maga küzdelmeivel együtt még mindig kedvező pozícióban van az Európai Unióban a tagállamok helyzetét tekintve, ha a gáztartalékát és a termelési kapacitását nézzük. Elkerülhetetlen volt az infláció, a kosárérték növekedése, így a vásárlóerő csökkenése is, de a jó hír Kende szerint az, ha a becslések beigazolódnak, nem várható gazdasági visszaesés az előttünk álló évben, és idővel sikerül majd kievezni a zavaros vizekről.
Nem elég a miccs. Otthon marad a sütő. Hova fér be a kenyér? Erdő szélén nagy a kedv...
Van néhány perce? Na jöjjön, mert fontos dolgokat akarok magával megbeszélni.
Megnéztük a húsevő növények kiállítását a kolozsvári botanikus kertben.
A mentőakciók során nem a mentőcsapat a főszereplő, hanem az, akit megmentünk és hazaviszünk – vallja Kovács Zoltán Róbert, a Maros Megyei Hegyi- és Barlangi Mentőszolgálat vezetője.
A parlament folyosóin menekült a riporter kérdései elől a luxus Mercit vezető képviselő. Az erdélyi tájakat népszerűsítő Charlie Ottley állampolgársági dossziéját öt éve tologatják a hivatalokban.
Piatra-Neamț város polgármestere, Adrian Niță kedden bejelentette, hogy elrendelte az elektromos rollerek közterületen való elhelyezésére vonatkozó engedély visszavonását, miután egy 15 éves tinédzser tragikus körülmények között életét vesztette.
A kormány október 1-jétől eltörölné az alapélelmiszerek árrésplafonját, ez pedig újabb drágulásokhoz vezethet. Craiován egy ember meghalt, négyen megsebesültek egy utcai tömegverekedésben. Hírek szombaton.
Megtalálta a rendőrség azt a kézdivásárhelyi 16 éves lányt, akinek eltűnéséről még április 11-én értesítették a rendőrséget, de mindeddig nem tudták, hol lehet.
Az MI6, azaz a brit külföldi hírszerzés műve lehetett a szerdai lengyelországi dróntámadás, valamint az, hogy szombaton egy orosz drón belépett Románia légterébe – legalábbis ezt állítja egy orosz illetékes.
Fényes nappal ment be a medve a székelyudvarhelyi háztartások közé, ezért hétfőn este lezárták a Rét utcát. Két órát tartott, amire sikerült elkergetni a nagyvadat. A hatóságok munkáját nehezítette, hogy egy bokros területen bújt el a medve.
Pamfletünk előző részében a facebookos tartalomtrollok öt kategóriáját vettük sorra, a második, befejező részben öt másik jellegzetes típust nézünk meg közelebbről.
Pamfletünk előző részében a facebookos tartalomtrollok öt kategóriáját vettük sorra, a második, befejező részben öt másik jellegzetes típust nézünk meg közelebbről.
A vérre menő online kommentcsatákban és megosztásokban néha nem árt megállni és kinevetni saját magunkat. Az önirónia igen hasznos tud lenni.
A vérre menő online kommentcsatákban és megosztásokban néha nem árt megállni és kinevetni saját magunkat. Az önirónia igen hasznos tud lenni.
Sok millió kelet-európai dolgozik nyugat-európai országokban, ahol kizsákmányolják őket. Ugyanezek az emberek más lelki csomagokat is cipelnek magukkal. Lina Vdovîi moldovai, jelenleg Kolozsváron élő filmrendező dokumentumfilmje pontos látlelet erről.
Sok millió kelet-európai dolgozik nyugat-európai országokban, ahol kizsákmányolják őket. Ugyanezek az emberek más lelki csomagokat is cipelnek magukkal. Lina Vdovîi moldovai, jelenleg Kolozsváron élő filmrendező dokumentumfilmje pontos látlelet erről.
Nagyot változott a királyok játéka azóta, hogy Garri Kaszparovot legyőzte az IBM számítógépe.
Nagyot változott a királyok játéka azóta, hogy Garri Kaszparovot legyőzte az IBM számítógépe.
Noha Erdély-szerte szedhetünk ehető vadnövényeket, ezeket egészen biztosan nem szedhetjük le, ha kedves az életünk. Mérgező növényeink csodálatra méltók, ezért hagyjuk őket a helyükön, alább viszont olvashatunk róluk néhány érdekességet.
Noha Erdély-szerte szedhetünk ehető vadnövényeket, ezeket egészen biztosan nem szedhetjük le, ha kedves az életünk. Mérgező növényeink csodálatra méltók, ezért hagyjuk őket a helyükön, alább viszont olvashatunk róluk néhány érdekességet.
Az Atlanti-óceánt kétszer is egyedül átkenuzó extrém-sportoló kolozsvári előadásán jártunk.
Az Atlanti-óceánt kétszer is egyedül átkenuzó extrém-sportoló kolozsvári előadásán jártunk.
Megnéztük a húsevő növények kiállítását a kolozsvári botanikus kertben.
Megnéztük a húsevő növények kiállítását a kolozsvári botanikus kertben.
A mentőakciók során nem a mentőcsapat a főszereplő, hanem az, akit megmentünk és hazaviszünk – vallja Kovács Zoltán Róbert, a Maros Megyei Hegyi- és Barlangi Mentőszolgálat vezetője.
A mentőakciók során nem a mentőcsapat a főszereplő, hanem az, akit megmentünk és hazaviszünk – vallja Kovács Zoltán Róbert, a Maros Megyei Hegyi- és Barlangi Mentőszolgálat vezetője.
Az ember körbesétálja a hajdani bányavároska központját: mintha bizarr bálnatemetőben járna. Arra gondol, az Isten meg az ember jól megverte a helyet. Aztán kiderül, vannak őrangyalai is.
Az ember körbesétálja a hajdani bányavároska központját: mintha bizarr bálnatemetőben járna. Arra gondol, az Isten meg az ember jól megverte a helyet. Aztán kiderül, vannak őrangyalai is.
Nehezen emészthető az az arrogancia, amellyel Romániában nekiesnek a vendégmunkásoknak. Tekintettel arra, hogy az Európai Unió legnépesebb (vendégmunkásokból is álló) diaszpórája a román.
Nehezen emészthető az az arrogancia, amellyel Romániában nekiesnek a vendégmunkásoknak. Tekintettel arra, hogy az Európai Unió legnépesebb (vendégmunkásokból is álló) diaszpórája a román.
Nem elég a miccs. Otthon marad a sütő. Hova fér be a kenyér? Erdő szélén nagy a kedv...
Van néhány perce? Na jöjjön, mert fontos dolgokat akarok magával megbeszélni.
Megnéztük a húsevő növények kiállítását a kolozsvári botanikus kertben.
A mentőakciók során nem a mentőcsapat a főszereplő, hanem az, akit megmentünk és hazaviszünk – vallja Kovács Zoltán Róbert, a Maros Megyei Hegyi- és Barlangi Mentőszolgálat vezetője.