Mi is a mítosz, mi a történelmi mitológia, és mi a feladata? Ezekre a kérdésekre kereste a választ kolozsvári előadásában a székelyudvarhelyi történész.
Mi is a mítosz, miben gyökerezik, és hogyan kapcsolódik össze a különféle népek történelmével, illetve történetmesélésével? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi történész a Virtuális Bolyai Egyetem legutóbbi előadásán, Kolozsváron.
Íme a magyar értelmező szótár meghatározása a mítosz fogalmával kapcsolatban:
Vagyis a történelem és a mítosz már a rövid meghatározásban is összekapcsolódik. Az elsősorban a székelység történelmének tanulmányozásával foglalkozó Hermann Gusztáv Mihály – akinek munkássága nyomán már román nyelvű kötet is megjelent a témában – maga is számtalan alkalommal szembesült vele a munkája során, hogy
A mítosz keletkezéstörténetét, gyökereit és működését már az ókori materialista filozófusok is megpróbálták megérteni, akik racionális magyarázatot igyekeztek adni minderre. Például a homéroszi hősköltemények mítoszait is megpróbálták a természet jelenségeivel magyarázni, a görög istenek előképeit hajdani jeles történelmi személyekben keresték, a mítoszokban pedig történelmi események homályos emlékeit sejtették.
Jóval később egy bizonyos Voltaire nevű felvilágosodás kori író, filozófus is hasonló következtetésekre jut, amikor így fogalmaz:
Carl Gustav Jung, a pszichológia egyik úttörője is foglalkozott a témával, hiszen nemcsak a tudatalattival foglalkozott behatóan, de az úgynevezett kollektív tudatalattit is megpróbálta feltérképezni, amely szerinte egy olyan világ képe, amely ősidők óta alakult ki tapasztalatok lecsapódásából.
A mítosz nemcsak kedves mesék gyűjteményét jelenti, hanem ezeket és ezek vonzatait bizony az emberek félrevezetésére, és szörnyűségek kivitelezésére is fel lehet használni, gondoljunk csak az olyan, különféle istenképek kultusza jegyében lezajlott vagy zajló erőszakorgiákra, mint a keresztényüldözés, a keresztes hadjáratok, a boszorkányüldözések és az inkvizíció vagy éppen a dzsihád.
Térjünk is ki egy modern kori mítosz keletkezésére, és annak kihasználására. Az 1930-as években egy Petrache Lupu nevű fiatal, szegény juhász egyszer csak előállt azzal, hogy ő a nyáj terelgetése közben

A történethez hozzátartozik ugyan, hogy juhászunk az örökletes szifilisz végső stádiumában volt, amely a mentális egészségére is nagyban kihatott, ám az esetnek ennek dacára is gyorsan híre szaladt, a román görögkeleti egyház pedig úgy döntött, hogy „alányúl” a történetnek, és felhasználja azt a saját megerősítésére. A csoda helyszínén, a Maglavit nevű Dolj megyei településen még kolostort is építtettek.
Ám a történész szerint nemcsak a görögkeleti egyháznak, hanem
A gárda ideológusai különben is hamar felismerték, hogy a népi hiedelmeket, mondákat, mítoszokat a „magukévá kell tenni, és kiaknázni”, méghozzá a széles tömegek megvezetésére, és a saját oldalukra állítására. Így aztán, amikor az 1937-es választások környékén a Vasgárda kapitánya, Corneliu Zelea Codreanu fehér lovon, fehér gúnyában és hófehér köpenyben megérkezik a nép körébe, „angyali” megjelenése miatt sokan szent embernek, sőt egyenesen Petrache Lupunak nézik. A következmény? A Vasgárda megnyeri a választásokat, Románia pedig belép a második világháborúba a németek oldalán – mindez azért (is!), mert egy gyogyós juhász látni vélt valamit.
Ugyancsak mókás különben, miként használják fel a különféle népek a saját eredetük felderítésére a mítoszokat. A középkorban például a nyugat-európai népek között valóságos verseny alakult ki az eredettörténet-költésben,
Így az olaszok, a franciák és a britek is sorra visszavezették saját származásukat valamelyik trójai hősre.
A kelet-európai népek ugyan nem trójai felmenőkkel büszkélkednek, de azért ők is bő fantáziával szövik a mítoszaikat, fölényesen megmosolyogva egymáséit. Így aztán minden népnek megvan a történész által „virtuális múltnak”, korábbi francia történelmi iskolák által „imaginárius múltnak” nevezett történetszemlélete a saját gyökereit illetően, amelyből ugyan valószínűleg semmi sem igaz, de ez nem is túlzottan nagy baj, hiszen ebben hinni kell, mint Petrache Lupu látomásában.
Lucian Boia román történész szerint például a mítosz egy olyan képzeletbeli alkotás, amelynek feladata, hogy a kozmikus társadalmi jelenségek lényegét kidomborítsa, miközben szorosan kapcsolódik a közösség alapvető értékeihez, így végső soron az összetartást szolgálja. A lényege tehát nem a valóságtartalmában, hanem a funkciójában keresendő.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.
Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?
Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.
Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.
Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.
A közösségi sport érdemi állami támogatása nemcsak egészségesebb társadalomhoz vezethetne, hanem az élsportnak is szélesebb merítési alapot biztosítana.
A közösségi sport érdemi állami támogatása nemcsak egészségesebb társadalomhoz vezethetne, hanem az élsportnak is szélesebb merítési alapot biztosítana.
A román közönségfilmgyártás fenegyerekei beváltották ígéretüket: elkészítették a posztkomcsi korszak legnézettebb román filmjének folytatását. Ezúttal a moldovai szál mellett a Z generáció manírjait belezik ki hatalmas humormachetékkel. És kéjjel.
A román közönségfilmgyártás fenegyerekei beváltották ígéretüket: elkészítették a posztkomcsi korszak legnézettebb román filmjének folytatását. Ezúttal a moldovai szál mellett a Z generáció manírjait belezik ki hatalmas humormachetékkel. És kéjjel.
Az ember vesz az ócskapiacon egy miniatűr dizájner illatot, aztán rájön, miért hiányzik ebből az országból az elegancia.
Az ember vesz az ócskapiacon egy miniatűr dizájner illatot, aztán rájön, miért hiányzik ebből az országból az elegancia.
A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.
A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.