Szabó Róbert Csaba regényében megelevenedik a romániai 50-es évek hegyi antikommunista „betyárjainak” világa.
Az Alakváltók című könyv igazi irodalmi időutazást kínál Románia – és Kelet-Közép-Európa – közel- és félmúltjába. Az ötvenes évek sztálini típusú kommunizmusát a '89-es fordulat eseményei keretezik: Gheorghe Gheorghiu-Dejtől Ion Iliescuig követhetjük tehát figyelemmel a huszadik század történelmi „alakváltozásait”.
A regény középpontjában pedig a híres-hírhedt ozsdolai Pusztai-banda (Pusztai, Jeges, Dézsi) történetére alapozó elbeszélés áll, csak itt a szekusok, milicisták, párttitkárok rémét Sólyomnak hívják.
Szabó Róbert Csaba nemrég mutatta be az Alakváltókat Kolozsváron, ennek kapcsán faggattuk.
Mit lehet tudni az 50-es évek romániai hegyi ellenállóiról? Vannak-e pontos adataink, hányan voltak, milyen nemzetiségi eloszlásban, és mennyire voltak hatékonyak?
A román történészek szerint az ötvenes évek elején körülbelül 600 embert és 34 bandát tartott számon a Szekuritáté mint olyan elemeket, akik fegyveres felforgató tevékenységet folytattak a rendszer ellen. Majdnem száz százalékban román nemzetiségűek voltak, és egymástól elszigetelten, központi irányítás nélkül bujkáltak. Kiugrott katonatisztek, vasgárdista múltúak, kulákok, diákok, szökevények, kalandorok. Ami közös volt bennük, az a berendezkedő, szovjet típusú rendszer iránti gyűlölet.
Két-három nagyobb banda volt, akitől még a belügyisek is rettegtek, például az Ogoreanu- vagy az Arsenescu-féle csapat, de még ők sem tudtak különösebb eredményeket elérni, és a hatvanas évek elejére a Szekuritáté fölszámolja őket. Egyedül Ogoreanu éli túl, nemrég, 2006-ban halt meg. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy a Szekuritáté a bandák elleni harcban erősödött meg, és sokszor elemi érdeke volt az ellenséggyártás, ezért valószínűleg a fenti számok némiképp túlzóak. Azokat is terroristának kiáltották ki, akik mondjuk egy-egy vadászpuskát rejtegettek a disznópajtában.
Az Alakváltók sztorijának és főbb karaktereinek megformálásában milyen mértékben támaszkodtál az ozsdolai Pusztai-banda (Pusztai, Jeges, Dézsi) történelmileg dokumentált történetére?
Sokban. Ők voltak a minta. Először az ő történetükkel találkoztam. Nem olvastam ilyesmiről korábban. Elképesztőnek tűnt, hogy pár évtizede igazi vadnyugati hangulat uralkodott Székelyföld bizonyos részein. Aztán megnéztem a román forrásokat, és láttam, hogy Pusztaiék kivételnek számítottak, ugyanis rajtuk kívül egyetlen magyar sem volt tagja egyetlen bandának sem. Mint ahogy a Székelyföldön is valószínűleg kevesen tudtak arról, hogy például a Fogarasokban több nagyobb banda szintén a rendszer gyengítésén dolgozik.
Márton Evelin és Szabó Róbert Csaba a könyv kolozsvári bemutatóján|Fotó: T. Koós Imola
A „székelyföldi betyárokról” fennmaradtak korabeli híradások, készült róluk dokumentumfilm is. De gyanítom, mélyebbre kellett ásni ahhoz, hogy ez a világ – reálisan és fikciósan is – összeálljon. Miből dolgoztál, mennyire ástad bele magad a levéltárak, könyvtárak dokumentumrengetegébe? És mennyire „érhetők el” és kutathatók ezek a kordokumentumok?
A teljes történet mozaikszerűen mutatkozott meg előttem. A Székelyföld folyóirat tematikus számától indultam, és a levéltárban végeztem. Sok anyag nyomtatásban is elérhető már, nem kell Bukarestig utazni. Ilyen hasznos kiadványnak bizonyult a Bande, bandiți si eroi. Grupurile de rezistență si Securitatea (1948-1968) című forrásmunka, amelyben szinte az összes elérhető belügyi jelentés, összefoglaló és kimutatás megtalálható a bandákról. Arra is jó, hogy a korhangulatra ráérezhessen az ember.
De a Marosvásárhelyi Levéltár is pont ennyire hasznosnak bizonyult. Kutatható, elérhető, igazi kincsesbánya, a Maros Magyar Autonóm Tartomány vaskos belügyi anyaga kikérhető. A legszebb időszakom volt a könyvtárazás, imádtam. Elképesztő kincsek lappanganak a dossziékban, több regényre valók.
A betyár alakja mindig is mitikus lényként élt a magyar kollektív emlékezetben – és ez a fajta mitikusság „átszállt” a sztálini típusú kommunizmus korszakának hegyi ellenállóira, bujdosó „partizánjaira” is (én például nagyapámtól hallottam róluk, aki akkortájt volt kiskatona). Mennyire állja meg a helyét ez a kép – vagy egyáltalán a betyármitológia? És mennyiben tekinthetők Pusztaiék/Sólyomék ténylegesen antikommunista ellenállóknak? Azért kérdem, mert a Pusztait megszemélyesítő Sólyom, a regény főhőse ellentmondásos, nem egyértelműen pozitív figuraként jelenik meg.
Egy 1959-es belügyi jelentés szerint, írd és mondd, 13.279 embert ítéltek börtönbüntetésre és 463 személyt küldtek kényszerlakhelyre a bandák utáni nyomozások során. Pusztaiék egy hajnali rajtaütés során tűzharcba keveredtek, és megöltek két rendőrt, és innentől kezdve a Szekuritáté mindent megtett, hogy kézre kerítse vagy megölje őket. Nem válogattak az eszközökben, a környéken letartóztatások, meghurcoltatások kezdődtek. Besúgóhálózatot alakítottak ki, felforgatták a még maradék, érintetlen régi világot, ahová az új eszme, a szovjet ideológia nehezen szűrődött be mindaddig.
A rendszer a rendőrgyilkosságok utáni nyomozás ürügyén egyúttal leszámolt mindenkivel, aki az épülő szép új világ útjában állt. És ez így volt Románia-szerte. Az ellenállósdi súlyos áldozatokkal járt, és én – dramaturgiai megfontolásokon kívül – az áldozatok előtti tiszteletből nem akartam teljesen pozitív hősként ábrázolni a regényem főszereplőjét.
A regénybeli törésvonalak nem etnikai alapúak: az ellenállók között vannak románok, magyarok vegyesen, a főhőst üldöző szekus pedig románná lett renegát magyar. Közben pedig tudható, hogy például a románok közt – mint utaltál is rá fentebb – voltak egykori vasgárdisták is, tehát ez a viszonyrendszer talán bonyolultabb lehetett – vagy egy táborba terelte őket a közös ellenség, az új rendszer?
Én már ezt a viszonyrendszert is bonyolultnak éreztem, ezért úgy intéztem, hogy a szereplőim ne találkozzanak vasgárdistákkal. Legalábbis ne tudjanak róla, hogy találkoztak. Tarantino filmjében, a Becstelen brigantykban egy lehetséges, ám tudjuk, soha meg nem valósult történelem, már-már utópia jelenik meg: Hitlert a háború közepén megölik.
Ha az ember a valós tényekhez ragaszkodik, lehet, hogy soha sem fog tudni megírni egy regényt vagy egy filmet. A tényeket ismerni kell, de ahhoz, hogy a tények elbeszéléssé alakulhassanak, minimum a fantázia nevű kötőanyagra és a narratív szerkezet fölismeréseire van szükség.
Van egy rendkívül szuggesztív jelenet a regényben: amikor Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs, a kommunista párt első embere átváltozik varanggyá. Az átalakulás, a már-már kafkai átváltozás a könyv alapmotívuma: és itt politikai, morális átváltozásról egyaránt szó van. Alakváltások sorozatának érzed a történelmet, és ha igen, miért?
Igen, és ezt nem csak morálisan akartam érzékeltetni, hanem fizikai valójában is, bármennyire is metaforikusnak hat. A történelem kudarcok sorozata, győztesek és vesztesek szomorú és szánalmas váltógazdasága. Hol ilyen, hol olyan színben és alakban bukkan elő a hatalom, sőt túlhatalom iránti vágy. Az üzenet a teljes szerkezetet áthatja: ha idomulsz, túléled.
Kicsit talán az előző kérdéshez kapcsolódik: miért tartottad szükségesnek a '89-es kerettörténetet?
’89-et annyira közelinek érzem, hogy a keret révén az ötvenes évekbeli történet aktualitását is megtalálni véltem. Ma sem tudjuk, hogy egészen pontosan mi történt, miközben látjuk, hogy a régi hatalmat kiszolgálók nem tűntek el, ott vannak ma is, 26 év után. Régi módszerekre ismerünk a napi politizálás terén, régi reflexek bukkannak elő új köntösben.
Többször mondtad, hogy olyan történetet szerettél volna írni, amilyet szívesen olvastál kamaszkorodban: kalandregényt, amelyben lőnek. Mit gondolsz, a végeredmény mennyiben hasonlít erre az „ősképre”?
Már előző könyvemben, a Fekete Daciában is megpróbáltam a rémtörténet műfaji követelményeit a szépirodalmival vegyíteni. Sosem sikerülhet eléggé, hiszen alapvetően a szépirodalom felől érkeztem. Csak reménykedni tudok, hogy ez némiképp a minőség garanciája is.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Pénteki ülésén a kormány megvitatta és jóváhagyta a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet – számolt be a Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.
Állami költségvetésből buliztak a Salromnál, miközben megfeszített erővel keresték a hatóságok a parajdi bányakatasztrófa megoldását. A betegszabadságokat is érintik a kormány új megszorítási intézkedései.
Darvas-Kozma Józsefet, a csíkszeredai Szent Kereszt-plébánia plébánosát megerősítette hivatalában a gyulafehérvári főegyházmegye, Böjte Csaba atyát pedig csíksomlyói lelkésszé nevezte ki. Idén négy új papot fognak felszentelni.
Az olasz sajtó részleteket közölt a csütörtöki transzfogarasi halálos medvetámadás áldozatáról, a 48 éves Omar Farang Zinről, aki Facebook-oldalán tett közzé szerdán medvés fotókat és videókat.
Két autó ütközött Fenyéden vasárnap délután. A balesetben hárman sérültek meg, egyiküket helikopterrel szállították el a marosvásárhelyi kórházba.
A 24 éves érmihályfalvi lány nepáli kalandjai egy Instagram-bejegyzésre írt e-maillel kezdődtek.
A 24 éves érmihályfalvi lány nepáli kalandjai egy Instagram-bejegyzésre írt e-maillel kezdődtek.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
A különböző szexuális kisebbségek közöttünk élnek. Ahogy az etnikai kisebbségek is a többség tömegei közt élnek. Megtanulni együtt élni, ez lehet egy cél. Ideológia-vezérelt hisztéria nélkül. Ez volna a neheze.
A különböző szexuális kisebbségek közöttünk élnek. Ahogy az etnikai kisebbségek is a többség tömegei közt élnek. Megtanulni együtt élni, ez lehet egy cél. Ideológia-vezérelt hisztéria nélkül. Ez volna a neheze.
A gyergyói zenekar szombati produkciójával örökre beírta magát a székelyföldi krónikákba.
A gyergyói zenekar szombati produkciójával örökre beírta magát a székelyföldi krónikákba.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Megnéztük, milyen 2025-ben a tavaly felújított kolozsvári Szamos-part a kirobbanó nyárban. Nem csalódtunk.
Megnéztük, milyen 2025-ben a tavaly felújított kolozsvári Szamos-part a kirobbanó nyárban. Nem csalódtunk.
Torockón koncertezett a legendás banda, ahol összefutottunk az emberrel, aki 25 év után először volt Edda koncerten.
Torockón koncertezett a legendás banda, ahol összefutottunk az emberrel, aki 25 év után először volt Edda koncerten.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.