Szabó Róbert Csaba regényében megelevenedik a romániai 50-es évek hegyi antikommunista „betyárjainak” világa.
Az Alakváltók című könyv igazi irodalmi időutazást kínál Románia – és Kelet-Közép-Európa – közel- és félmúltjába. Az ötvenes évek sztálini típusú kommunizmusát a '89-es fordulat eseményei keretezik: Gheorghe Gheorghiu-Dejtől Ion Iliescuig követhetjük tehát figyelemmel a huszadik század történelmi „alakváltozásait”.
A regény középpontjában pedig a híres-hírhedt ozsdolai Pusztai-banda (Pusztai, Jeges, Dézsi) történetére alapozó elbeszélés áll, csak itt a szekusok, milicisták, párttitkárok rémét Sólyomnak hívják.
Szabó Róbert Csaba nemrég mutatta be az Alakváltókat Kolozsváron, ennek kapcsán faggattuk.
Mit lehet tudni az 50-es évek romániai hegyi ellenállóiról? Vannak-e pontos adataink, hányan voltak, milyen nemzetiségi eloszlásban, és mennyire voltak hatékonyak?
A román történészek szerint az ötvenes évek elején körülbelül 600 embert és 34 bandát tartott számon a Szekuritáté mint olyan elemeket, akik fegyveres felforgató tevékenységet folytattak a rendszer ellen. Majdnem száz százalékban román nemzetiségűek voltak, és egymástól elszigetelten, központi irányítás nélkül bujkáltak. Kiugrott katonatisztek, vasgárdista múltúak, kulákok, diákok, szökevények, kalandorok. Ami közös volt bennük, az a berendezkedő, szovjet típusú rendszer iránti gyűlölet.
Két-három nagyobb banda volt, akitől még a belügyisek is rettegtek, például az Ogoreanu- vagy az Arsenescu-féle csapat, de még ők sem tudtak különösebb eredményeket elérni, és a hatvanas évek elejére a Szekuritáté fölszámolja őket. Egyedül Ogoreanu éli túl, nemrég, 2006-ban halt meg. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy a Szekuritáté a bandák elleni harcban erősödött meg, és sokszor elemi érdeke volt az ellenséggyártás, ezért valószínűleg a fenti számok némiképp túlzóak. Azokat is terroristának kiáltották ki, akik mondjuk egy-egy vadászpuskát rejtegettek a disznópajtában.
Az Alakváltók sztorijának és főbb karaktereinek megformálásában milyen mértékben támaszkodtál az ozsdolai Pusztai-banda (Pusztai, Jeges, Dézsi) történelmileg dokumentált történetére?
Sokban. Ők voltak a minta. Először az ő történetükkel találkoztam. Nem olvastam ilyesmiről korábban. Elképesztőnek tűnt, hogy pár évtizede igazi vadnyugati hangulat uralkodott Székelyföld bizonyos részein. Aztán megnéztem a román forrásokat, és láttam, hogy Pusztaiék kivételnek számítottak, ugyanis rajtuk kívül egyetlen magyar sem volt tagja egyetlen bandának sem. Mint ahogy a Székelyföldön is valószínűleg kevesen tudtak arról, hogy például a Fogarasokban több nagyobb banda szintén a rendszer gyengítésén dolgozik.
Márton Evelin és Szabó Róbert Csaba a könyv kolozsvári bemutatóján|Fotó: T. Koós Imola
A „székelyföldi betyárokról” fennmaradtak korabeli híradások, készült róluk dokumentumfilm is. De gyanítom, mélyebbre kellett ásni ahhoz, hogy ez a világ – reálisan és fikciósan is – összeálljon. Miből dolgoztál, mennyire ástad bele magad a levéltárak, könyvtárak dokumentumrengetegébe? És mennyire „érhetők el” és kutathatók ezek a kordokumentumok?
A teljes történet mozaikszerűen mutatkozott meg előttem. A Székelyföld folyóirat tematikus számától indultam, és a levéltárban végeztem. Sok anyag nyomtatásban is elérhető már, nem kell Bukarestig utazni. Ilyen hasznos kiadványnak bizonyult a Bande, bandiți si eroi. Grupurile de rezistență si Securitatea (1948-1968) című forrásmunka, amelyben szinte az összes elérhető belügyi jelentés, összefoglaló és kimutatás megtalálható a bandákról. Arra is jó, hogy a korhangulatra ráérezhessen az ember.
De a Marosvásárhelyi Levéltár is pont ennyire hasznosnak bizonyult. Kutatható, elérhető, igazi kincsesbánya, a Maros Magyar Autonóm Tartomány vaskos belügyi anyaga kikérhető. A legszebb időszakom volt a könyvtárazás, imádtam. Elképesztő kincsek lappanganak a dossziékban, több regényre valók.
A betyár alakja mindig is mitikus lényként élt a magyar kollektív emlékezetben – és ez a fajta mitikusság „átszállt” a sztálini típusú kommunizmus korszakának hegyi ellenállóira, bujdosó „partizánjaira” is (én például nagyapámtól hallottam róluk, aki akkortájt volt kiskatona). Mennyire állja meg a helyét ez a kép – vagy egyáltalán a betyármitológia? És mennyiben tekinthetők Pusztaiék/Sólyomék ténylegesen antikommunista ellenállóknak? Azért kérdem, mert a Pusztait megszemélyesítő Sólyom, a regény főhőse ellentmondásos, nem egyértelműen pozitív figuraként jelenik meg.
Egy 1959-es belügyi jelentés szerint, írd és mondd, 13.279 embert ítéltek börtönbüntetésre és 463 személyt küldtek kényszerlakhelyre a bandák utáni nyomozások során. Pusztaiék egy hajnali rajtaütés során tűzharcba keveredtek, és megöltek két rendőrt, és innentől kezdve a Szekuritáté mindent megtett, hogy kézre kerítse vagy megölje őket. Nem válogattak az eszközökben, a környéken letartóztatások, meghurcoltatások kezdődtek. Besúgóhálózatot alakítottak ki, felforgatták a még maradék, érintetlen régi világot, ahová az új eszme, a szovjet ideológia nehezen szűrődött be mindaddig.
A rendszer a rendőrgyilkosságok utáni nyomozás ürügyén egyúttal leszámolt mindenkivel, aki az épülő szép új világ útjában állt. És ez így volt Románia-szerte. Az ellenállósdi súlyos áldozatokkal járt, és én – dramaturgiai megfontolásokon kívül – az áldozatok előtti tiszteletből nem akartam teljesen pozitív hősként ábrázolni a regényem főszereplőjét.
A regénybeli törésvonalak nem etnikai alapúak: az ellenállók között vannak románok, magyarok vegyesen, a főhőst üldöző szekus pedig románná lett renegát magyar. Közben pedig tudható, hogy például a románok közt – mint utaltál is rá fentebb – voltak egykori vasgárdisták is, tehát ez a viszonyrendszer talán bonyolultabb lehetett – vagy egy táborba terelte őket a közös ellenség, az új rendszer?
Én már ezt a viszonyrendszert is bonyolultnak éreztem, ezért úgy intéztem, hogy a szereplőim ne találkozzanak vasgárdistákkal. Legalábbis ne tudjanak róla, hogy találkoztak. Tarantino filmjében, a Becstelen brigantykban egy lehetséges, ám tudjuk, soha meg nem valósult történelem, már-már utópia jelenik meg: Hitlert a háború közepén megölik.
Ha az ember a valós tényekhez ragaszkodik, lehet, hogy soha sem fog tudni megírni egy regényt vagy egy filmet. A tényeket ismerni kell, de ahhoz, hogy a tények elbeszéléssé alakulhassanak, minimum a fantázia nevű kötőanyagra és a narratív szerkezet fölismeréseire van szükség.
Van egy rendkívül szuggesztív jelenet a regényben: amikor Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs, a kommunista párt első embere átváltozik varanggyá. Az átalakulás, a már-már kafkai átváltozás a könyv alapmotívuma: és itt politikai, morális átváltozásról egyaránt szó van. Alakváltások sorozatának érzed a történelmet, és ha igen, miért?
Igen, és ezt nem csak morálisan akartam érzékeltetni, hanem fizikai valójában is, bármennyire is metaforikusnak hat. A történelem kudarcok sorozata, győztesek és vesztesek szomorú és szánalmas váltógazdasága. Hol ilyen, hol olyan színben és alakban bukkan elő a hatalom, sőt túlhatalom iránti vágy. Az üzenet a teljes szerkezetet áthatja: ha idomulsz, túléled.
Kicsit talán az előző kérdéshez kapcsolódik: miért tartottad szükségesnek a '89-es kerettörténetet?
’89-et annyira közelinek érzem, hogy a keret révén az ötvenes évekbeli történet aktualitását is megtalálni véltem. Ma sem tudjuk, hogy egészen pontosan mi történt, miközben látjuk, hogy a régi hatalmat kiszolgálók nem tűntek el, ott vannak ma is, 26 év után. Régi módszerekre ismerünk a napi politizálás terén, régi reflexek bukkannak elő új köntösben.
Többször mondtad, hogy olyan történetet szerettél volna írni, amilyet szívesen olvastál kamaszkorodban: kalandregényt, amelyben lőnek. Mit gondolsz, a végeredmény mennyiben hasonlít erre az „ősképre”?
Már előző könyvemben, a Fekete Daciában is megpróbáltam a rémtörténet műfaji követelményeit a szépirodalmival vegyíteni. Sosem sikerülhet eléggé, hiszen alapvetően a szépirodalom felől érkeztem. Csak reménykedni tudok, hogy ez némiképp a minőség garanciája is.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
További híreink: elhunyt Kincses Előd, a marosvásárhelyi fekete március nagy tanúja, leégett a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás, és van ahol idén már másodszor virágzik a cseresznye…
Két fiatal vesztette életét egy közlekedési balesetben vasárnapra virradóan Râmnicu Vâlceában. A rendőrség üldözte őket, miután nagy sebességgel közlekedtek, és nem álltak meg a jelzésre – közölte vasárnap a Vâlcea megyei rendőrség.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Életét vesztette a Ratosnya közelében történt baleset egyik áldozata vasárnap délután, egy másik személyt mentőhelikopterrel szállítottak kórházba.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
A különböző szexuális kisebbségek közöttünk élnek. Ahogy az etnikai kisebbségek is a többség tömegei közt élnek. Megtanulni együtt élni, ez lehet egy cél. Ideológia-vezérelt hisztéria nélkül. Ez volna a neheze.
A különböző szexuális kisebbségek közöttünk élnek. Ahogy az etnikai kisebbségek is a többség tömegei közt élnek. Megtanulni együtt élni, ez lehet egy cél. Ideológia-vezérelt hisztéria nélkül. Ez volna a neheze.
A gyergyói zenekar szombati produkciójával örökre beírta magát a székelyföldi krónikákba.
A gyergyói zenekar szombati produkciójával örökre beírta magát a székelyföldi krónikákba.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Megnéztük, milyen 2025-ben a tavaly felújított kolozsvári Szamos-part a kirobbanó nyárban. Nem csalódtunk.
Megnéztük, milyen 2025-ben a tavaly felújított kolozsvári Szamos-part a kirobbanó nyárban. Nem csalódtunk.
Torockón koncertezett a legendás banda, ahol összefutottunk az emberrel, aki 25 év után először volt Edda koncerten.
Torockón koncertezett a legendás banda, ahol összefutottunk az emberrel, aki 25 év után először volt Edda koncerten.
Az Antarktisz kutatásában új fejezetet nyitó hajó és legénységének történetét bemutató tárlat szeptember végéig látogatható.
Az Antarktisz kutatásában új fejezetet nyitó hajó és legénységének történetét bemutató tárlat szeptember végéig látogatható.
A temesvári Dordeduh úgy szólt koncerten, mint az atom.
A temesvári Dordeduh úgy szólt koncerten, mint az atom.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.