// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Szédületes tempóban kavarog az Interferenciák

// HIRDETÉS

Ember legyen a talpán, aki mindenből kiveszi a részét. Vagy szakmabeli. Vagy rajongó. De jellemzően mindenki szelektál. Én például az előadásokat, mind a huszonkettőt.

Az időjárás nem kedvezett a rajtnak: VIP meghívottak késtek el és beszélgetéseket halasztottak el a köd miatt. Szerencsére jó a fesztivál PR-osztaga: mindenféle hagyományos (hirdetés a ruhatárnál), népszerű (közösségi média) és menő (okostelefonos alkalmazás) eszközökkel figyelmeztetnek a változásokra. Így élhető a pörgés.

 

Az előadások változó színvonalúak és változó hőfokúak. Tűz és víz. De leginkább víz. Az első nap játszott szlovén Faustban bokáig ér, minden szereplőn szottyos fekete jelmez. A második történet, a This Beach tengerparton játszódik, a Lear-epizódban rituális tisztulásra és hangeffektusok keltésére vetik be. Az utóbbi helyszínen csodával határos, hogy nem fagy meg a víz: dermesztő hidegben, egy irdatlan gyárcsarnokba rendezték be a játékteret.

 

 

A Remarul gyárcsarnok interferál a színházzal | Fotó: Szabó Tünde

 

A játszma végében a falak izzadnak, a szellőzőből hamu pereg. Tüzet nem látunk a színpadon, de a Bölcs Náthánban és a Jóbban is központi szerep jut a háborúnak és a hozzá kapcsolódó világégésnek.

 

Lost in translation

Azt hinnénk, hogy a Fausthoz nem kell a fordítás. Bár nagyon jól ismert irodalmi toposz, klasszikus dráma, szükségünk van a feliratra. A színészek mindegyre levedlik szerepüket, reflektálnak arra, amit csinálnak. Ironikus gesztusok is bekerülnek az előadás szövegébe: a Margarétát játszó színésznő azt is előadja, hogyan reagált a kritika a látottakra. 

 

De nem a szavak, hanem a gazdag látványvilág egy-egy eleme marad „fordítás” nélkül. A tavasszal elhunyt Tomaž Pandur rendező hattyúdala ez az összművészeti előadás. A megfejtésekhez talán a teljes életművét kellene ismerni. De így sem maradunk kisemmizettek, az előadás valóban méltó kezdés az ötödik Interferenciákon. A fesztivál másik kiemelkedő produkciójában, a Jóbban is bemutatkoznak a szereplők, elmondják a szerző utasításait.

 

Kevésbé érthető a This Beach és Az éjszaka szívében – Lear-epizód. A fordításra itt semmi szükség, 

 

inkább az a kérdés, hogy valóban itt a helye ennek a két előadásnak a fesztiválon. 

Az elsőben ugyan izgalmas a téma, a partra vetett (menekült) idegen és a helybéli, kispolgári és militarista kommuna szembeállítása, de a következtetéseket nem vonják le, nincs benne állásfoglalás, nincs más, csak egy problémafelmutatás. És nem tükör. A gyengécske színészi játék sem vezeti rá a nézőt arra, hogy merre tart a világ, és ehhez hogyan viszonyul a művészet.

 

A Lear-epizód román nyelve a legtöbb néző számára érhető, és a Shakespeare-tragédia részletei talán a Faustnál is ismertebbek. Ezért szinte fölöslegessé is válnak a szavak, a csontig csupaszított történet közérthető lenne a gesztusok nyelvén is. A reflexió itt a Bolondnak jut, mint egy mesélő köti össze a zanzásított jeleneteket.

 

 

Az első száműzött a darabban, Kent | Fotó: Szabó Tünde

 

Az előadás bővelkedik a formaságokban, így hosszúnak tűnik. Például egy örökkévalóságig tart, amíg az apakirály tisztárra mossa a szegekből épített, dinoszaurusz-tojás méretű hozományt lányai számára. Későbbi jelenetekben vonatsíneken egyensúlyoznak (ezért az alternatív helyszín is, a mozdonygyár), vasúti járgányokat tologatnak fel-alá. 

 

És mindenféle eszközt bevetnek az asszociációk ébresztésére (vér, tej), ezekre rácsodálkozunk, hiszen régen volt divat ez a fajta szertartásosság a hazai színpadokon. Mielőtt elkezdjük keresni a mélyebb értelmet, a színészi játék visszakatapultál egy még régebbi, nagyon idejétmúlt színházi hagyományba. A forma tartalom nélkül marad.

 

Valami hiányzott a Bölcs Náthán című produkcióból is. 

Mindegyik színész az anyanyelvén szólal meg, néha angolul, de úgy tűnik, értik egymást. Kihagyhatatlan helyzet, hogy néha kilépjenek a színpad szélére, ahonnan a nézőknek szánt felirat is olvasható. Vicces, mint ahogy az is, ahogy a Dervis vagy a szolgálólány különszámokkal mulattatja a nagyérdeműt.

 

A soknyelvűség mellett a vallások és kultúrák is keverednek ebben a produkcióban, a vérvonalak nehezen követhetőek, és az idegenről, akit nagyon egyszerű (és divatos) gyűlölni másságáért, kiderülhet, hogy nagyon közeli rokonod. A felismerés tragikus, megrázó lehet, ám az alkotók elbagatellizálják ezt a vonalat, egy AD/DC dallal a pokolra küldik az egész bagázst. 

 

A xenofóbia mellett a Colectivbeli tűzvészre is asszociálhatunk, elsősorban Ofelia Popii Recha-alakításának köszönhetően, aki kimagasló, mély és összetett alakítással emeli a produkció színvonalát. Kár, hogy az izgalmasnak ígérkező helyzetek nagyon hamar kisülnek, és a produkció megmaradt a mutogatás, egy aktuális téma meglovagolásánál.

 

A fesztivál eddig egyetlen paródiájában,

a koreai Médea on mediában is elvesztődünk egy-egy pillanatra. A gyermekgyilkos, megcsalt, varázslótehetséggel megáldott ógörög hősnőt a média „kapja fel”, TV-showban szembesül gyermekei apjával, Iaszónnal. Van itt Disney, Hollywood, akció és fikció, Kill Bill és fitness, igazán mozgalmas és szórakoztató, de (talán a nyelvi korlátok miatt) néha kiesik egy-egy összekötő láncszem. Például amikor a műsorvezető öltözik be Médeia, a viktimizált sztár bundájába. 

 

De lényegtelen, az alapgondolat azért érthető: mindannyian manipulálhatók vagyunk, a média szenzációhajhász, és bagatellizál vagy felfúj egy-egy olyan történetet, amit megközelítőleg sem ért meg.

 

 

Médea a médiában | Fotó: Biró István

 

A huszonkettes csapdája 

Becsapósak az előadások fülszövegei. Persze, ez is PR és marketing, de sajnos félrevezető. Egy-egy leírás ígérete sokszor több, mint maga a produkció, ritkább esetben kevesebb. Ezért muszáj mindent megnézni, hisz vissza nem térő alkalmak: a már említett This Beach és a Lear-epizód a két mélypont, szorosan mögötte a Bölcs Náthán is. 

 

A kellemes meglepetések közé a Jóbot sorolhatjuk, mert a téma, a történet nem tűnt túl izgalmasnak, talán a Hegedűs a háztetőnből ismerős motívumok miatt. De a nagyon pontos, fegyelmezett, a színészekre építő előadás, az izgalmas térhasználat (hátborzongató, amikor a fadoboz szerű világ „megnyílik”), a minimális eszköztár, ami éppen a letisztultsága miatt volt hatásos, végül eloszlattak minden kétséget: az eddig látott fesztivál-előadások között az egyik legjobb. 

 

A Jóbbal azonosított családapa egy vidéki orosz zsidó közösségben egyszerű, de inkább szegény sorban él. Tanítói fizetéséből tartja el feleségét és négy gyermekét, közülük a legkisebb epilepsziás. Erős hite, bár sokáig megmarad, nem erősödik a megpróbáltatások során. A család szétmegy, őt a szomszédok rántják vissza az öngyilkosságból, és végül a várva-várt csoda is bekövetkezik, beteg fiát gyógyultan látja viszont.

 

 

Ernelláék Kolozsváron, a Tranzit Házban | Fotó: Biró István

 

A kiemelkedő produkciók közé sorolnánk a Faust és a Jób mellett az Ernelláék Farkaséknál előadást is. Hétköznapi emberek, értelmiségiek (talán) és kétkezi munkások, hétköznapi párbeszédek, igazából történet sincs, de mégis pattanásig feszülnek az idegszálak. Farkasék halkan, szinte suttogva éreztetik, hogy alig viselik el egymást, hogy teher számukra a gyermekük. Ernelláék hangosabbak, szinte derűsnek tűnnek Farkasékhoz képest, de ők is keresztet cipelnek magukkal (és egy idegen országban dolgoztak gyakorlatilag szolgákként). 

 

Az orrunk előtt, nagyon szűk térben esnek egymás torkának. Komikus, hahotázva nevetünk, pedig hát magunkat látjuk, barátainkat és hozzátartozóinkat, mindannyian így élünk: titkokat, félelmeket rejtegetünk, de a külvilág csak azt láthatja, amit meg akarunk mutatni neki.

 

(Izgalmas, műfajok közötti összehasonlításként a fesztivál off-progamjában szerepelt Hajdú Szabolcsék azonos című filmje is, amivel Karlovy Varyban fődíjat nyertek.)

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Miért akarunk kifesteni egy égő házat? Gondolatok az iskolai egyenruhák kérdéséről
Főtér

Miért akarunk kifesteni egy égő házat? Gondolatok az iskolai egyenruhák kérdéséről

Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma
2026. augusztus 31., hétfő

Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma

A fiatal román állam, ha tetszik, történelmi pillanat előtt áll. Szembe tud-e nézni önmagával? Fel tudja-e dolgozni rövid életének egyik legsötétebb szakaszának sötét ügyeit? Fel tud-e nőni a feladathoz?

Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma
2026. augusztus 31., hétfő

Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma

A fiatal román állam, ha tetszik, történelmi pillanat előtt áll. Szembe tud-e nézni önmagával? Fel tudja-e dolgozni rövid életének egyik legsötétebb szakaszának sötét ügyeit? Fel tud-e nőni a feladathoz?

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
2026. augusztus 21., péntek

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
2026. augusztus 21., péntek

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

Untold, avagy Kolozsvár feladása
2026. augusztus 10., hétfő

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

Untold, avagy Kolozsvár feladása
2026. augusztus 10., hétfő

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS