// 2026. március 28., szombat // Gedeon, Johanna

Az idegenek már Kolozsváron vannak

// HIRDETÉS

Egy partra sodort idegennel és az ördög számára családias Fausttal kezdődött az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál.

A jegyeladó honlapon teltházas, valójában félházas stúdióelőadással indult csütörtökön a Kolozsvári Állami Magyar Színház által szervezett 5. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál. A Stúdióteremben azoknak az ír, Brokentalkers néven futó alkotóknak a menekültes darabját játszották, akik négy éve már jártak Kolozsváron az ír katolikus intézményekben nevelkedett nők és férfiak traumáit feldolgozó előadásukkal, a Blue Boy-jal, akkor a Temps d'images fesztiválon.

 

Színházi nyelven, de más nyelvjárásban szeretnének beszélni, és azért választották még egyetemista korukban a Brokentalkers nevet, mert így, Romlottbeszédűnek neveztek egy őshonos amerikai törzset azok a szomszéd törzsek, amelyek más nyelvjárásban beszéltek – magyarázta Gary Keegan a mai rövid közönségtalálkozón. 

 

Feidlim Cannon alkotótársával most először írtak és rendeztek fikciós darabot, bár eredetileg a This Beach-et is dokumentarista előadásnak szánták. Etikai megfontolásból arra jutottak, nem vehetik el a menekültek történeteit (müncheni és berlini menekültközpontokban beszélgettek szírekkel, afgánokkal, pakisztániakkal – az egyik táborban menekülttársulat is működik), ahogy az egyik szereplőjük és sok nyugati művész, aki szerintük bevásárolni jár a táborokba szomorú sztorikból.

 

 

Feidlim Cannon, Gary Keegan és Tompa Gábor | Fotó: Szabó Tünde

 

Inkább megírták a saját történetüket Erről a partról, ahol a magát röhejesen konzerválni próbáló európai család válogatott módon megaláz és majdnem megöl egy idegen fiút, aki épp ott sodródott partra. A feltűnően művelt és jól nevelt idegen végül megszökik, a parodisztikusra sablonosított  családot végül elnyeli a tenger – Keegan szerint az emberiség egyébként is el fogja pusztítani önmagát. 

 

De addig ők legalább jól beszólnak az ír idegengyülölőknek – derült ki a darab háttérmotivációja: nagyon felháborította őket, hogy a masszív kivándorlásokat megélt ír társadalomban országos vita kerekedett abból, hogy befogadjanak-e 200, felnőtt kísérő nélkül érkezett szír gyereket.

 

A könnyen befogadhatónak szánt, de valójában sehova se vezető tézisdarab után ünnepélyesebben is elkezdődött a fesztivál az idén elhunyt szlovén rendező, Tomaž Pandur Faust-adaptációjával. Lehet, hogy Goethe valamikor tézisdarabnak szánta a Faustjait, Pandur viszont olyan előadást rendezett a nehéz, sűrű szövegből, amely egyszerre vonta bele a nézőt nyers színházi élménybe, és kényszerítette folyamatos gondolkodásra.

 

Hangulati ízelítő a ljubljanai Szlovén Nemzeti Drámai Színház és a 63. Ljubljanai Fesztivál közreműködésében elkészült Faustból. Az Interferenciákon minden darab eredeti nyelven látható magyar, román és angol nyelvű feliratozással.

 

A rendező vallomása szerint az előadásban „egy embert követünk nyomon, ég és föld között, aki megpróbálja megtalálni az igazságot és létezésének értelmét. És pontosan ez a színház célja – az emberi lét legsorsdöntőbb ügyeiről beszélni, ezekre rákérdezni. Goethe ki merte jelenteni, hogy a jó és a rossz küzdelme az emberiség hajtómotorja, és a jövőbe vetett tántoríthatatlan hitet biztosítja.”

 

Az előadásban nemcsak a jó és a rossz küzdött: az ünnepélyesség a legváratlanabb pillanatokban csapott át ironikus poénokba. A jó és a rossz sem különült el feltétlenül, Pandur rendezésében például Mefisztónak egész kis családja van. Egyrész azért, mert a gonoszság sosem csak úgy a semmiből jön, mondta az ördög feleségét alakító Livia Pandur, a rendező testvére, másrészt a család az egyik legnagyobb csábítás Faust számára. Aki persze elcsábul, de végig idegen marad.

 

 

A Mefisztót alakító Branko Šturbej, Livia Pandur és a Faustot alakító Igor Samobor

 

Az Interferenciák idei központi témája, az idegenség a paradicsomból való kiűzetés óta foglalkoztatja az emberiséget – mondta Tompa Gábor, a fesztivál igazgatója a megnyitón. A téma egyáltalán nem korlátozó jellegű, bárhol lehetünk idegenek: a Földön, egy másik országban, egy ismeretlen városban, saját családunkban vagy akár saját bőrünkben is idegennek érezhetjük magunkat. 

 

A fesztivál tíz napján látható előadások az egyéni és csoportos identitás kérdését is felvetik, amely Kelet-Európa számára különösen aktuális – jegyezte meg az igazgató, aki szerint az idegenség a színházi élménynek köszönhetően az otthonosság érzését is keltheti. Ezt az élményt ezen a hétvégén itt kereshetjük:

 

Péntek, november 25.

22.00 Ernelláék Farkaséknál

r.: Hajdu Szabolcs, Látókép Ensemble (Magyarország)

1h 40’ szünet nélkül, Tranzit Ház

 

19.00 G. E. Lessing: Bölcs Náthán 

r.: Armin Petras, Schauspiel Stuttgart (Németország) –  Radu Stanca Nemzeti Színház (Románia)

2h 30’ egy szünettel, Nagyszínpad

 

Szombat, november 26. 

10.00 TIFF Ház

Beszélgetés a Bölcs Náthán és az Ernelláék Farkaséknál című előadások alkotóival

 

13.00 TRANZIT Ház

Filmvetítés: Ernelláék Farkaséknál, 2016

r.: Hajdu Szabolcs (1h 20’)

 

16.00, 22.00 Az éjszaka szívében – Lear-epizód

Írta és rendezte: Gavriil Pinte, Mária Királyné Színház (Románia)

1h 30’ szünet nélkül, Remarul – 16 februarie gyárcsarnok

 

19.00 Jób

Joseph Roth regénye nyomán

r.: Lisa Nielebock, Schauspielhaus Bochum (Németország)

1h 40’ szünet nélkül, Nagyszínpad

 

20.30 Koncert:

Mr. Joy, a Celebration of Paul Bley – Lucian Ban, solo piano 

Erdélyi Néprajzi Múzeum, Reduta terem

 

23.00 TRANZIT Ház

Koncert: Suburbia 11

 

Vasárnap, november 27. 

10.00 TIFF Ház

Beszélgetés a Jób és Az éjszaka szívében – Lear-epizód című előadások alkotóival

 

12.30 TIFF Ház

Beszélgetés: Az idegen és az idegenek –  ma

Moderátor: George Banu

 

15.30 Kiállításmegnyitó

Részegh Botond: Káprázat és kárhozat

Stúdió előcsarnoka

 

16.00, 22.00 MEDEA on media

Euripidész nyomán írta és rendezte: Kim Hyuntak

Theatre Group Seongbukdong Beedoolkee (Dél-Korea)

1h 10’ szünet nélkül, Stúdióterem

 

19.00 Samuel Beckett: A játszma vége

r.: Tompa Gábor, Marosvásárhelyi Nemzeti Színház – Tompa Miklós Társulat

1h 40’ szünet nélkül, Nagyszínpadi stúdió

 

A további program a fesztivál honlapján, illetve a FestivApp telefonos applikációban böngészhető.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
„Ahogy a tetőfedőben bízunk, úgy kellene bíznunk a biológusban is!”
Főtér

„Ahogy a tetőfedőben bízunk, úgy kellene bíznunk a biológusban is!”

A 26. Kolozsvári Biológus Napok panelbeszélgetésének előadói a tudománynak az igazságon túli világban való helyéről beszélgettek. Spoiler: nem rózsás a helyzet.

Trágyaszag keseríti meg egy erdélyi és egy partiumi város lakóinak életét
Krónika

Trágyaszag keseríti meg egy erdélyi és egy partiumi város lakóinak életét

Erős trágyaszag miatt panaszkodtak csütörtökön a Kolozsváron és Aradon (illetve a két megyeszékhely vonzáskörzetében) élő lakosok. Az orrfacsaró bűz nem először okoz kellemetlenséget mindkét városban.

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?
Főtér

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?

Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.

Elfogadta a kormány, ennek megfelelően alakul az üzemanyag ára Romániában
Székelyhon

Elfogadta a kormány, ennek megfelelően alakul az üzemanyag ára Romániában

Elfogadta a kormány csütörtöki ülésén az üzemanyagpiaci válsághelyzettel kapcsolatos sürgősségi rendeletet.

Szakorvosi rendelés is lesz a Nagyváradon magyar állami támogatással tető alá hozott „református laborban”
Krónika

Szakorvosi rendelés is lesz a Nagyváradon magyar állami támogatással tető alá hozott „református laborban”

Alig fél évvel az ünnepélyes megnyitót követően máris szakorvosi rendelésekkel készül bővíteni szolgáltatásai sorát a Királyhágómelléki Református Egyházkerület orvosdiagnosztikai laboratóriuma.

Faforgáccsal teli raktár gyúlt ki Szentegyházán, vízhiány és a szél nehezítette az oltást – frissítve
Székelyhon

Faforgáccsal teli raktár gyúlt ki Szentegyházán, vízhiány és a szél nehezítette az oltást – frissítve

Tűz ütött ki egy raktárban Szentegyházán, az egykori vasgyár területén. Az épületben pelettet és brikettet gyártottak. A helyszínre nagy erőkkel vonultak ki a tűzoltók.

// még több főtér.ro
Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton
2026. március 21., szombat

Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton

Románia is azok között az országok között van, akik a Hormuz-szoros megnyitását szorgalmazzák. Egy román nő és egy iráni férfi megpróbált behatolni egy brit haditengerészeti bázisba.

Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton
2026. március 21., szombat

Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton

Románia is azok között az országok között van, akik a Hormuz-szoros megnyitását szorgalmazzák. Egy román nő és egy iráni férfi megpróbált behatolni egy brit haditengerészeti bázisba.

Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS