// 2026. június 29., hétfő // Péter, Pál

Ritka teljesítményre készül a nagyváradi Varga Csaba a Mount Everesten

// HIRDETÉS

Nem sok embernek sikerült járulékos oxigén nélkül feljutni a világ tetejére, a partiumi hegymászó éppen ezt próbálja teljesíteni.

Jó hírek érkeznek Nepálból, a Mount Everest tövéből, ahol Varga Csaba arra készül, hogy megmássza a világ legmagasabb hegycsúcsát. A magyarországi Kalifa Alpin Csapat nagyváradi hegymászója jó erőben van, akklimatizációja jól halad, máris 7000 méterig jutott – de az igazi megpróbáltatások csak ezután jönnek.

Varga Csaba Everest-mászásáról a legfrissebb hírek a Kalifa Facebook-oldalán követhetők.

Varga ugyanis azt tervezi, hogy a nyolcezres csúcsokra nem nagyon jellemző, különösen az Everestre mászók világában meglehetősen ritka stílusban, önerőből,

serpák vagy egyéb segítség nélkül jut fel a csúcsra, ráadásul járulékos oxigént sem használ.

A Mount Everestre eddig mintegy ötezren jutottak fel, de palackozott oxigén nélkül kétszáznál is kevesebben.

A nagyváradi hegymászó eddig négy nyolcezres tetején állt (legutóbb 2019-ben a Hidden Peak-en), ennél több csak a nyolc évvel ezelőtt a Kancsendzöngán eltűnt, gyergyószentmiklósi származású Erőss Zsolt sikertáblázatában szerepel. Megjegyzendő, hogy Varga Csaba mind a négy nyolcezresét pótlólagos oxigén és teherhordók nélkül mászta meg.

Az Everest 8849 méter magas, a világ legmagasabb hegye, és éppen a magassága az, ami nehézzé és bonyolulttá teszi a megmászását. Gyakorlott magashegyi mászók számára sem a hegy tibeti oldalán húzódó északi mászóút, sem pedig a nepáli oldal déli útvonala nem jelent különösebb technikai kihívást.

A probléma az, hogy ebben a magasságban a levegő oxigéntartalma csak fele-harmada

annak, amit mi idelent, kényelmes tengerszint fölötti pár száz méteres magasságban belélegzünk. Egy olyan ember, aki nem szoktatta hozzá a szervezetét az oxigénszegény légkörhöz, az Everest csúcsán csak pár percig bírná ki, utána eszméletét veszítené és valószínűleg meghalna. A 7900-8000 méter fölötti részeket Halálzónának nevezik, éppen ezért. A Halálzónában, az oxigénhiány miatt az emberi test elkezdi lekapcsolni magát, különösen a végtagok és perifériák keringését, hogy minden oxigént az agyba juttathasson. Ebben a hipoxiás állapotban a vérkeringés gyengülése miatt a végtagi fagyások is sokkal hamarabb következnek be – sok mászónak elfagy a lábujja, a lábfeje, a keze, az ujjai, vagy az orra. Ezen a magasságon az ember legfeljebb egy-két napig bírja. Emiatt a mászásokat úgy szervezik, hogy a Halálzónában a lehető legkevesebb időt kelljen eltölteni és mielőbb lehessen leereszkedni oxigéndúsabb szintekre.

A mászók túlnyomó többsége (a legtöbb serpa is) palackozott oxigént lélegez be egy arcmaszkon keresztül, már 6000 méter körül is, különben nem tudna továbbmenni. Még így is minden évben – az Everesten április végén, május elején van a mászószezon – elég sok hegymászó terveit húzza keresztül a magashegyi betegség valamelyik formája, az oxigénhiányos állapot miatt kialakuló tüdő- vagy agyödéma. Vannak emberek, akik a genetikai adottságaik miatt jobban bírják ezeket a szélsőséges állapotokat, egyesek annyira, hogy oxigénpalack nélkül is képesek feljutni a csúcsra. (Az Everestet először Reinhold Messner dél-diroli és Peter Habeler osztrák alpinisták mászták meg kisegítő oxigén nélkül 1978-ban.)

Az oxigénhiányos légkör miatt

a magashegyi mászás nem úgy történik, hogy az alpinista megérkezik reggel a hegy lábához, délutánig megmássza a csúcsot, majd lejön és hazamegy.

Ehelyett hosszú, több hetes expedíciók szükségesek, hogy a mászók elegendő időt tölthessenek a nagy magasságban és adaptálódjanak az oxigénhiányos környezethez.

Az Everesten az akklimatizáció során a hegymászó pár napig a mintegy 5350 méteren fekvő alaptáborban időzik, majd felmászik egy bizonyos magasságba (ez általában 6000-6200 méter), az egyes és a kettes táborba, ahol eltölt egy-két éjszakát, majd visszaereszkedik az alaptáborba, hogy a szervezete elkezdhesse a jobb oxigénellátást biztosító extra vörösvértest-termelést. Utána megint elindul a hegyre, de ezúttal magasabbra mászik, majd újra lejön és csak ezután, néhány akklimatizációs túra és megfelelő pihenés után indul a csúcstámadásra (és ekkor sem egyhuzamban mászik, hanem pihenőkkel a köztes táborokban).

Az Everest-mászás az utóbbi évtizedekben a turizmusipar része lett, nagy kereskedelmi expedíciókkal, amelyek – szép összegekért, 50-60 ezer dollárért – mindent biztosítanak a klienseknek: segítő személyzetet, a serpákat, akik kötelet feszítenek a hegyen, felhurcolják a felszerelést, sátrakat, élelmet, oxigénpalackokat, és még mászni is segítenek a kedves fizetővendégnek. Az alaptábor a tavaszi szezonban kisebb várossá alakul, van áram, internet, meleg víz, konyha szakáccsal, napozóággyal és egyéb luxussal.

Nos, e hosszú mesélés célja az volt, hogy

érthetőbbé tegyük, miért annyira ritka és nehéz az, mire Varga Csaba készül.

A váradi mászó április 8-án indult Budapestről Nepálba, 18-án érkezett meg az alaptáborba (ide a hegymászók gyalogosan, több napos túra után jutnak el). Néhány havazós nap után elindult, és a szakadékokkal szabdalt, jégtornyokkal tarkított Khumbu-jégesésen átkelve a Hallgatás-völgyén keresztül eljutott 6000 méterig, az első táborig, ahol eltöltött egy éjszakát. Másnap a 6400 méteren fekvő kettes tábor következett, ott három éjszakát töltött, majd tovább mászott közel 7000 méterig. Ezután visszafordult az alaptáborba. Egyes és kettes táborát önerőből építette fel, a sátrat, hálózsákot, élelmet és egyéb felszerelését is ő maga cipelte.

A következő akklimatizációs túrán már tovább mászik, 7200 méterre, a hármas táborig, majd megy tovább 7950 méterre, a negyedik táborba, a Déli-nyeregbe (ez már a Halálzóna). Innen is visszafordul majd pihenni, regenerálódni az alaptáborba. A csúcstámadás csak ezután következik, amikor Varga Csaba ismét nekivág a hegynek és a táborokat útba ejtve megpróbálja elérni az Everest csúcsát. A szervezete eddig várhatóan megfelelően akklimatizálódik.

A csúcstámadás során a legnagyobb nehézséget az oxigénszegény levegő, a hideg és a szél mellett a zsúfoltság jelentheti. Ha ugyanis a kereskedelmi expedíciók egyszerre indulnak a csúcsra (és ez általában így szokott lenni, mivel május első-második hetében van egy pár napos kedvező időjárás-ablak), akkor a rögzített kötelek mentén hatalmas sorok alakulhatnak ki, ez pedig nagyon  megnehezíti, de akár meg is hiúsíthatja a csúcstámadást). Ezeken a fotókon megnézhetjük, hogyan is néz ki a forgalmi dugó az Everesten.

Varga Csabára igen nehéz, embert próbáló hetek várnak,

ezeknek a fénypontja nem is az lesz, amikor a csúcson felmutatja a Nagyvárad feliratú magyar zászlót, ahogy szokta, hanem az, amikor épségben lejut a hegyről és megérkezik az alaptábor biztonságába.

[caption id="attachment_321896" align="aligncenter" width="750"]

Varga Csaba a Manaszlun 2017-ben.[/caption]

// HIRDETÉS
Különvélemény

Hogyan tájékozódunk, mihez kezdünk az okostelefonunk nélkül?

Varga László Edgár

A technológia adta kényelem meglehetősen sok előnnyel jár. De mi van akkor, ha a hiba egyre inkább a felhasználóban van?

Nicușor Dan, a projektország hasznos idiótája

Szántai János

Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A romániai kommunizmus egyáltalán nem jelentette az itt élő népek testvériségét

Sólyom István

Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.

A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo

Sólyom István

Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Miért szeretik jelenleg jobban az RMDSZ-t a románok, mint a magyarok?
Főtér

Miért szeretik jelenleg jobban az RMDSZ-t a románok, mint a magyarok?

És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?

Șoșoacă anyázva támadta ki Kolozsvár polgármesterét Moszkvában
Krónika

Șoșoacă anyázva támadta ki Kolozsvár polgármesterét Moszkvában

A szélsőséges kirohanásairól ismert Diana Șoșoacă EP-képviselő élesen kikelt Emil Boc ellen egy közösségi médiás bejegyzésében.

Nem engedhetjük meg magunknak, hogy kirúgjuk egymást verőfényes csütörtöki napokon
Főtér

Nem engedhetjük meg magunknak, hogy kirúgjuk egymást verőfényes csütörtöki napokon

Szántai János kollégánk – aki egyben az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke is – beszéde a 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét megnyitóján.

Megvan, hogy mikor jöhet a zivatar a vörös hőségriasztás idején
Székelyhon

Megvan, hogy mikor jöhet a zivatar a vörös hőségriasztás idején

Vörös hőségriasztás van érvényben szerda reggelig az ország területének háromnegyed részén; fokozott hőterhelés és helyenként 41 Celsius-fokos maximumok várhatók.

Nyugdíjkifizetések: szép összeg érkezik az állami juttatás mellé
Krónika

Nyugdíjkifizetések: szép összeg érkezik az állami juttatás mellé

Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.

Részleteket közölt a meteorológiai szolgálat a holnapra várható viharról
Székelyhon

Részleteket közölt a meteorológiai szolgálat a holnapra várható viharról

Két sárga jelzésű figyelmeztetést adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) viharos időjárás, erős szél és jelentős mennyiségű csapadék miatt az ország több megyéjére. A riasztások kedden és szerdán lesznek érvényben.

// még több főtér.ro
Ezért nem lesznek előrehozott választások Romániában
2026. június 25., csütörtök

Ezért nem lesznek előrehozott választások Romániában

Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.

Ezért nem lesznek előrehozott választások Romániában
2026. június 25., csütörtök

Ezért nem lesznek előrehozott választások Romániában

Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.

Különvélemény

Hogyan tájékozódunk, mihez kezdünk az okostelefonunk nélkül?

Varga László Edgár

A technológia adta kényelem meglehetősen sok előnnyel jár. De mi van akkor, ha a hiba egyre inkább a felhasználóban van?

Nicușor Dan, a projektország hasznos idiótája

Szántai János

Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A romániai kommunizmus egyáltalán nem jelentette az itt élő népek testvériségét

Sólyom István

Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.

A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo

Sólyom István

Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.

// HIRDETÉS