// 2026. március 26., csütörtök // Emánuel

Pákei Lajos, egykori városi főépítész: Kolozsvár apró csodáinak átmentője

// HIRDETÉS

Fedezzük fel újra Kolozsvár Pákei Lajoshoz köthető épületeit - egy kis csavarral!

Kedves Olvasók, a Mit csinál a magamfajta ezredfordulós generációs, ha helytörténet, helyi építészet után érdeklődik a maga módján? című újabb fejezete (előzőt lásd itt) következik: Pákei Lajos (1853-1921) neve nem ismeretlen a kolozsváriak körében, és ezúttal ő – a 19. századi polgári Kolozsvár egykori főépítésze – áll a középpontban.

Március 6-án a Vallásszabadság házában került fókuszba Pákei Lajos építészeti öröksége, ugyanis a Holnap kiadó gondozásában, Az építészet mesterei sorozatban az ő életművével kapcsolatos összefoglaló jelent meg, amit be is mutatott a kötet szerzőinek jelenlétében Gy. Dávid Gyula szerkesztő. A Vallásszabadság háza mint otthont adó intézmény már csak azért is jelentéses ennek kapcsán, mert Pákei Lajos unitárius család sarja volt, és amint azt a kötet fülszövegében is olvashatjuk,

„Pákeit megannyi templomtervezése révén az unitárius liturgia által igényelt centrális térszervezés erdélyi úttörőjeként tartjuk számon, s Erdély nagyjait idézik az általa tervezett emlékhelyek, köztük több, a Házsongárdi temetőben található síremlék.”

(Mint például Brassai Sámuel vagy Berde Mózes síremlékei.)

Kovács András művészettörténész, aki a könyvet méltatta az eseményen, pár érdekességre is felhívta a figyelmet Pákeivel kapcsolatosan, elsősorban a műemlékvédelmi és épületmegőrzési törekvései nyomán. Ma már ritkán kapnánk fel a fejünket, ha csupán annyit említenének meg egy épületről, hogy középkori, netán reneszánsz alapokon nyugszik, de közben átépítették – millió ilyen épülettel találkozunk Európa-szerte, leszűkítve azt akár Kelet-Európára vagy Kolozsvárra. Mondhatnánk: hát majdnem minden ilyen impozáns épületnek van legalább egy köve jó pár századdal azelőttről.

Pákei egy olyan épület – a Wolphard–Kakas-ház – feltárásához és részleteinek megőrzéséhez járult hozzá, amely előtt jó esetben többször elmegyünk, ha a város központjában járkálunk. A Wolphard–Kakas-házban (Fő tér 31., rögtön a Szentegyház utca bejárata mellett) jelenleg a Művészeti és Formatervezési Egyetem működik, régebb bank volt az alsó szinten, most a Diverta könyvesbolt és egy építkezési állvány. Eszünkbe nem jutna, hogy ez az épület mit rejt, és bejutni sem egyszerű, csak az újabb építésű, szürkés-okkeres homlokzatát látjuk kívülről.

A ház azonban mindenféle kincset rejt, amelyek az egykori reneszánsz polgárház emlékét őrzik. Sosem tudnánk, hogyan nézhetett ki, ha Pákei Lajos nem készített volna róla rajzokat és nem szorgalmazta volna a feltárását.

A Wolphard–Kakas-ház reneszánsz titkai között említhetjük például a Zodiákustermet,

amely Wolphard István matematikus és asztrológus terve volt eredetileg: szeretett volna egy olyan termet létrehozni, amelyben a kőboltozatok díszítőkövein az állatövi jegyek vannak kifaragva. Sajnos Wolphard István időnek előtte távozott az élők soraiból, így a következő tulajdonos, Kakas István fejezte be a terveket, bár jól megrövidítette a termet.

A tizenkét zodiákus helyett azonban csak tíz maradt – itt pár közülük megtekinthető –, közöttük pedig a Holló-csillagkép, valamint a saját címere is helyet kapott.

A korabeli csillagkép-ábrázolások különlegessége, hogy a Szűz és a Mérleg egy képen van, a mérleget mint eszközt mintegy a szüzet ábrázoló nőalak lábainál helyezve el.

A Holló képe egyértelműen a Hunyadi Mátyás előtti tisztelgés lenyomata.

Pákei Lajos azonban nem állt meg ennél: a Wolphard-házból saját villájába is átmenekített egy díszes elemet, ahogy más reneszánsz polgárházakból is. A Majális (Republicii) utca 37. alatt található Pákei-villa jelenleg a Pszichológiai Intézetnek ad otthont – szerencsére látogatható az épület, a kapui nyitva állnak, noha értelemszerűen térfigyelő kamerák is vannak kihelyezve. Ettől függetlenül szép és eklektikus látványt nyújt a citromsárga tornyos ház, amely szinte teljes egészében körüljárható.

A Wolphard-házból a nyugati oldali ablaknál látható felirat származik: NIHIL VERITATE FIRMIVS 1581 (Semmi sem erősebb az igazságnál).

Ezen kívül az északi oldalon látható ablak a Henzler ezüstműves Híd (Regele Ferdinand) utcai egyik házából került ide: MEMENTO MORI 1586.

Ugyanebből a házból van az északi oldalon található díszes kapumaradvány is, amelynek felirata: FORTVNA VITREA (est) CVM SPLENDET FRANGITVR / HODIE MIHI CRAS TIBI DI IW X 1584.

A szintén nyugati oldalon található, ugyancsak reneszánsz ajtófelirat: DVM RECTE WIVAS NE / CVRA VERBA MALORVM / A(nno) D(omini) 1586.

A keleti oldalon pedig egy feliratmaradvány található: […] IVS HENCZEL WLINVS A. A déli oldalon látható BE betűjegyes címerpajzs a Bogner-Gelyén-házból való. A BE monogram Bogner Imre 16. század végén élt főbíróé.

A Pákey-villától lefele ereszkedvén, a Szamoson átkelve érdemes felkapaszkodni a Fellegvárra is. Építészünk a nagy középületek, templomok és síremlékek mellett szobortalapzatokat is tervezett, ilyen a Fadrusz János készítette Mátyás-szobor talapzata is, valamint az egykori Erzsébet királyné-büszt talapzata. A büsztöt már rég nem láthatjuk közszemlén, a talapzat azonban még a helyén áll, és erősen „beleolvad a tájba”.

A Fellegvárhoz köthető mindenféle urbánus legenda és furcsa történet közül az egyik személyes élményem egy régi ismerőstől származik, aki egyszer felhívta a figyelmem és elhívott, hogy menjünk fel „a Monuhoz”. Elmondása szerint a „Monu” afféle becenevévé vált az egykori műemléknek („monument”), és egy levedlett találkozó- és búvóhelyévé vált a városi fiatalság egy részének. Akkoriban még halmokban állt a napraforgómag-héj a talapzat előtt, jelenleg ilyen nincs, ellenben van rajta egy csomó falfirka és graffiti, a vízmosások és az odavezető töredezett lépcsők pedig eléggé nehezen megközelíthetővé teszik.

Miután a tavaszi sáros domboldalról lejöttünk, eltérünk a Malom (Gheorghe Barițiu) utcába, ahol a Pákei Lajos által tervezett nagy középületek sorát bővíti a jelenlegi Műszaki Egyetem épülete. Ez az Iparmúzeum és az Iparkamara egykori tanműhelyeinek adott otthont.

Ha jól megfigyeljük, visszaköszön a tipikus „pákeis” tetőzet formája – összhangban a Sétatér ikonikus épületeivel, a Kioszkkal és a Korcsolyapavilonnal.

Forrás: Wikipedia

Forrás: Wikimedia Commons

Pákei Lajos munkásságáról gazdagon számol be a fent említett kötet, mi pedig megmutattuk, milyen apróságokat lehet még felfedezni, ami hozzá kapcsolható.

Semmihez sem fogható, amikor az ember még mindig végigsimíthatja ujjbegyével a 16. századi kőoroszlánt, vagy nekitámaszkodhat a Szent Mihály templom kertjének kerítéséhez.

Az 1898-as tervezésű kerítés

Fotók: Sánta Miriám

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Erdélyi parasztfelkelések: Nem minden magyar volt földesúr, és nem minden román volt jobbágy
Főtér

Erdélyi parasztfelkelések: Nem minden magyar volt földesúr, és nem minden román volt jobbágy

Ezúttal az elnyomott tömegekről és a hétköznapi hősökről értekeztek az MCC kolozsvári központjának történész meghívottjai.

Épülhet a méregdrága futballstadion: nincs óvás, bőven van rá közpénz
Krónika

Épülhet a méregdrága futballstadion: nincs óvás, bőven van rá közpénz

Elkezdődhet az ország második legdrágább és legnagyobb futballstadionjának építése Temesváron, miután nem érkezett óvás a versenykiírás győztesét kihirdető döntés ellen.

„Ahogy a tetőfedőben bízunk, úgy kellene bíznunk a biológusban is!”
Főtér

„Ahogy a tetőfedőben bízunk, úgy kellene bíznunk a biológusban is!”

A 26. Kolozsvári Biológus Napok panelbeszélgetésének előadói a tudománynak az igazságon túli világban való helyéről beszélgettek. Spoiler: nem rózsás a helyzet.

Elfogadta a kormány, ennek megfelelően alakul az üzemanyag ára Romániában
Székelyhon

Elfogadta a kormány, ennek megfelelően alakul az üzemanyag ára Romániában

Elfogadta a kormány csütörtöki ülésén az üzemanyagpiaci válsághelyzettel kapcsolatos sürgősségi rendeletet.

Bocsánatkérésre szólítja Zelenszkijt a székelyföldi parlamenti képviselő
Krónika

Bocsánatkérésre szólítja Zelenszkijt a székelyföldi parlamenti képviselő

Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Erő ügyvivő elnöke bocsánatkérést vár Zelenszkijtől, és felszólítja az Ukrajna területén élő kisebbségek jogainak biztosítására.

Történelmi nap a benzinkutaknál
Székelyhon

Történelmi nap a benzinkutaknál

Nagyon hamar beigazolódtak azok az előrejelzések – egyesek szerint akkor még spekulációk –, amelyek 9–10 lej fölé vizionálták az üzemanyagok literenkénti árát.

// még több főtér.ro
Ha szólítasz, rock a nevem
2026. március 23., hétfő

Ha szólítasz, rock a nevem

Megnéztük a Tankcsapdát a kolozsvári Euphoria Music Hallban, és elgondolkoztunk, honnan ennyi nosztalgia.

Ha szólítasz, rock a nevem
2026. március 23., hétfő

Ha szólítasz, rock a nevem

Megnéztük a Tankcsapdát a kolozsvári Euphoria Music Hallban, és elgondolkoztunk, honnan ennyi nosztalgia.

Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS