// 2026. november 16., hétfő // Ödön

Pákei Lajos, egykori városi főépítész: Kolozsvár apró csodáinak átmentője

// HIRDETÉS

Fedezzük fel újra Kolozsvár Pákei Lajoshoz köthető épületeit - egy kis csavarral!

Kedves Olvasók, a Mit csinál a magamfajta ezredfordulós generációs, ha helytörténet, helyi építészet után érdeklődik a maga módján? című újabb fejezete (előzőt lásd itt) következik: Pákei Lajos (1853-1921) neve nem ismeretlen a kolozsváriak körében, és ezúttal ő – a 19. századi polgári Kolozsvár egykori főépítésze – áll a középpontban.

Március 6-án a Vallásszabadság házában került fókuszba Pákei Lajos építészeti öröksége, ugyanis a Holnap kiadó gondozásában, Az építészet mesterei sorozatban az ő életművével kapcsolatos összefoglaló jelent meg, amit be is mutatott a kötet szerzőinek jelenlétében Gy. Dávid Gyula szerkesztő. A Vallásszabadság háza mint otthont adó intézmény már csak azért is jelentéses ennek kapcsán, mert Pákei Lajos unitárius család sarja volt, és amint azt a kötet fülszövegében is olvashatjuk,

„Pákeit megannyi templomtervezése révén az unitárius liturgia által igényelt centrális térszervezés erdélyi úttörőjeként tartjuk számon, s Erdély nagyjait idézik az általa tervezett emlékhelyek, köztük több, a Házsongárdi temetőben található síremlék.”

(Mint például Brassai Sámuel vagy Berde Mózes síremlékei.)

Kovács András művészettörténész, aki a könyvet méltatta az eseményen, pár érdekességre is felhívta a figyelmet Pákeivel kapcsolatosan, elsősorban a műemlékvédelmi és épületmegőrzési törekvései nyomán. Ma már ritkán kapnánk fel a fejünket, ha csupán annyit említenének meg egy épületről, hogy középkori, netán reneszánsz alapokon nyugszik, de közben átépítették – millió ilyen épülettel találkozunk Európa-szerte, leszűkítve azt akár Kelet-Európára vagy Kolozsvárra. Mondhatnánk: hát majdnem minden ilyen impozáns épületnek van legalább egy köve jó pár századdal azelőttről.

Pákei egy olyan épület – a Wolphard–Kakas-ház – feltárásához és részleteinek megőrzéséhez járult hozzá, amely előtt jó esetben többször elmegyünk, ha a város központjában járkálunk. A Wolphard–Kakas-házban (Fő tér 31., rögtön a Szentegyház utca bejárata mellett) jelenleg a Művészeti és Formatervezési Egyetem működik, régebb bank volt az alsó szinten, most a Diverta könyvesbolt és egy építkezési állvány. Eszünkbe nem jutna, hogy ez az épület mit rejt, és bejutni sem egyszerű, csak az újabb építésű, szürkés-okkeres homlokzatát látjuk kívülről.

A ház azonban mindenféle kincset rejt, amelyek az egykori reneszánsz polgárház emlékét őrzik. Sosem tudnánk, hogyan nézhetett ki, ha Pákei Lajos nem készített volna róla rajzokat és nem szorgalmazta volna a feltárását.

A Wolphard–Kakas-ház reneszánsz titkai között említhetjük például a Zodiákustermet,

amely Wolphard István matematikus és asztrológus terve volt eredetileg: szeretett volna egy olyan termet létrehozni, amelyben a kőboltozatok díszítőkövein az állatövi jegyek vannak kifaragva. Sajnos Wolphard István időnek előtte távozott az élők soraiból, így a következő tulajdonos, Kakas István fejezte be a terveket, bár jól megrövidítette a termet.

A tizenkét zodiákus helyett azonban csak tíz maradt – itt pár közülük megtekinthető –, közöttük pedig a Holló-csillagkép, valamint a saját címere is helyet kapott.

A korabeli csillagkép-ábrázolások különlegessége, hogy a Szűz és a Mérleg egy képen van, a mérleget mint eszközt mintegy a szüzet ábrázoló nőalak lábainál helyezve el.

A Holló képe egyértelműen a Hunyadi Mátyás előtti tisztelgés lenyomata.

Pákei Lajos azonban nem állt meg ennél: a Wolphard-házból saját villájába is átmenekített egy díszes elemet, ahogy más reneszánsz polgárházakból is. A Majális (Republicii) utca 37. alatt található Pákei-villa jelenleg a Pszichológiai Intézetnek ad otthont – szerencsére látogatható az épület, a kapui nyitva állnak, noha értelemszerűen térfigyelő kamerák is vannak kihelyezve. Ettől függetlenül szép és eklektikus látványt nyújt a citromsárga tornyos ház, amely szinte teljes egészében körüljárható.

A Wolphard-házból a nyugati oldali ablaknál látható felirat származik: NIHIL VERITATE FIRMIVS 1581 (Semmi sem erősebb az igazságnál).

Ezen kívül az északi oldalon látható ablak a Henzler ezüstműves Híd (Regele Ferdinand) utcai egyik házából került ide: MEMENTO MORI 1586.

Ugyanebből a házból van az északi oldalon található díszes kapumaradvány is, amelynek felirata: FORTVNA VITREA (est) CVM SPLENDET FRANGITVR / HODIE MIHI CRAS TIBI DI IW X 1584.

A szintén nyugati oldalon található, ugyancsak reneszánsz ajtófelirat: DVM RECTE WIVAS NE / CVRA VERBA MALORVM / A(nno) D(omini) 1586.

A keleti oldalon pedig egy feliratmaradvány található: […] IVS HENCZEL WLINVS A. A déli oldalon látható BE betűjegyes címerpajzs a Bogner-Gelyén-házból való. A BE monogram Bogner Imre 16. század végén élt főbíróé.

A Pákey-villától lefele ereszkedvén, a Szamoson átkelve érdemes felkapaszkodni a Fellegvárra is. Építészünk a nagy középületek, templomok és síremlékek mellett szobortalapzatokat is tervezett, ilyen a Fadrusz János készítette Mátyás-szobor talapzata is, valamint az egykori Erzsébet királyné-büszt talapzata. A büsztöt már rég nem láthatjuk közszemlén, a talapzat azonban még a helyén áll, és erősen „beleolvad a tájba”.

A Fellegvárhoz köthető mindenféle urbánus legenda és furcsa történet közül az egyik személyes élményem egy régi ismerőstől származik, aki egyszer felhívta a figyelmem és elhívott, hogy menjünk fel „a Monuhoz”. Elmondása szerint a „Monu” afféle becenevévé vált az egykori műemléknek („monument”), és egy levedlett találkozó- és búvóhelyévé vált a városi fiatalság egy részének. Akkoriban még halmokban állt a napraforgómag-héj a talapzat előtt, jelenleg ilyen nincs, ellenben van rajta egy csomó falfirka és graffiti, a vízmosások és az odavezető töredezett lépcsők pedig eléggé nehezen megközelíthetővé teszik.

Miután a tavaszi sáros domboldalról lejöttünk, eltérünk a Malom (Gheorghe Barițiu) utcába, ahol a Pákei Lajos által tervezett nagy középületek sorát bővíti a jelenlegi Műszaki Egyetem épülete. Ez az Iparmúzeum és az Iparkamara egykori tanműhelyeinek adott otthont.

Ha jól megfigyeljük, visszaköszön a tipikus „pákeis” tetőzet formája – összhangban a Sétatér ikonikus épületeivel, a Kioszkkal és a Korcsolyapavilonnal.

Forrás: Wikipedia

Forrás: Wikimedia Commons

Pákei Lajos munkásságáról gazdagon számol be a fent említett kötet, mi pedig megmutattuk, milyen apróságokat lehet még felfedezni, ami hozzá kapcsolható.

Semmihez sem fogható, amikor az ember még mindig végigsimíthatja ujjbegyével a 16. századi kőoroszlánt, vagy nekitámaszkodhat a Szent Mihály templom kertjének kerítéséhez.

Az 1898-as tervezésű kerítés

Fotók: Sánta Miriám

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ki mondja, hogy Romániában nincs rend? Az államelnökhöz is bekopogott a végrehajtó!
Főtér

Ki mondja, hogy Romániában nincs rend? Az államelnökhöz is bekopogott a végrehajtó!

Továbbá: alig érkezett meg Ursula von der Leyen Romániába, a vérnackó George Simion máris elküldte a fenébe. És két szakszervezeti főnök háztartási gépeket vásárolt magának… a szindikátusi kasszából.

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében
Krónika

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében

Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.

Sokba került a SRI-alezredes és a chicagói orvos Instagramon fogant szerelme
Főtér

Sokba került a SRI-alezredes és a chicagói orvos Instagramon fogant szerelme

A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval
Székelyhon

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval

Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.

Fritz egyetért azzal, hogy megyéket kell összevonni, egy RMDSZ-es vezető alternatívát javasol a közigazgatási reformra
Krónika

Fritz egyetért azzal, hogy megyéket kell összevonni, egy RMDSZ-es vezető alternatívát javasol a közigazgatási reformra

Egyetért Dominic Fritz, az USR elnöke a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) javaslatával, miszerint a közigazgatási reform során nem csupán a kis települések számát kell összevonások révén csökkenteni, hanem a megyékét is.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS