// 2025. június 3., kedd // Klotild
vegyesen

Örömteremtés 1880-ból származó recept szerint – mézeskalács-készítő műhelyben jártunk Kézdivásárhelyen (FOTÓK)

// HIRDETÉS

Hogyan készül nagyobb tételben ez a díszes sütemény, és mi lehet a titka annak, hogy évszázadok óta nem kopik a népszerűsége? A céhes városi Szántó József mézeskalács-készítő mestert látogattuk meg munka közben.

Az édes csemegefélék világában jártas emberfia hozzá van szokva az ízlésvitákhoz, a mézeskalács azonban amolyan közös nevezőnek számít: nyújtsa fel a kezét, aki találkozott olyannal, aki nem szereti ezt a több évszázados múltra visszatekintő édességet, vásárokat, meghitt ünnepeket, családi együttléteket, nagy találkozásokat felidéző illatát!

A kézdivásárhelyi Szántó családban a mézeskalács-készítés örökletes mesterség: házigazdánk, Szántó József negyedik generációs szakmabelinek számít, aki a hagyományhoz híven a szüleitől tanulta meg a tésztakavarás, a sütés és a díszítő íróka használatának a titkait. Szántóék nyitott műhelyt működtetnek a családi házuk mellett, ahová József vendégkönyves feljegyzései szerint csak az elmúlt évben több mint négyezren látogattak el, hogy megismerkedjenek a süteménykészítés folyamatával. A házigazda ottjártunkkor épp egy galaci turistacsoport érkezését várta – mint mondta, 99 százalékban román vidékről, a hegyen túlról jönnek a vendégei –, de azelőtt bőségesen volt időnk szétnézni a családi műhelyben.

Mifelénk úgy mondják, a süteménykészítés örömteremtés. De azonnal puhuló vagy kemény, ropogós legyen a finomság? A mézeskalácsos mesterek mindig is féltve őrizték a receptjeiket, nem volt ez másképp a vendéglátóink esetében sem. „Egy 1880-ban feljegyzett, receptből dolgozunk a mai napig – miért változtatnánk rajta, vagy az elkészítési folyamaton, ha tökéletesen működik? A tésztát fatekenőben kavarjuk, gyúrjuk – ebbe kerül a méz, az őrölt fahéj, a szegfűszeg és a hagyományos ánizs –, aztán 24 órára állni hagyjuk, másnap kerül a sodrófa alá, aztán formákra vágjuk, és mehet a felhevített kemencébe” – foglalja össze Szántó József azt, ami ránk tartozik.

Az igazi mézeskalács hagyományos agyagkemencében készül, és kizárólag bükkfával fűtenek be – ezen a formulán sem változtattak, pedig József szerint „a korszerűbb eszközök felgyorsítanák a folyamatot, attól a jól megszokott valódi mézeskalácsíztől viszont elbúcsúzhatnánk örökre, ezt pedig nem szeretnénk”.

A felhevített kemencében méretüktől függően 7-10 perc alatt elkészülnek a mézeskalácsok, aztán mehetnek kihűlni és száradni, a díszítésre csak a következő napon kerülhet sor.

A süteményszaggató formák közül Szántóék még ma is használnak párat, melyekkel még József dédmamája is dolgozott. Ezekből a formákból már legalább 300 gyűlt össze a műhelyben az idők során. A mézeskalácsos mesterségnek amúgy is jellemzője az örökös kísérletezés a formákkal és a díszítéssel, a vásárlók ízléséhez és igényéhez igazodva. „Gyakran járunk vásárokra, és rendszeresen meghallgatjuk a véleményeket, persze a gyerekekét is” – mondja a házigazda.

Díszítés írókával. Szántó Józsefet az édesanyja tanította meg a használatára: „Sokáig fogta a kezem, míg legalább egy egyenes vonalat tudtam húzni, aztán már rutinossá vált”, jegyzi meg mosolyogva, miközben épp egy tojás alakú süteményre rajzol.

Szántóék egyébként gyakran kapnak rendelést esküvőkre, keresztelőkre és egyéb eseményekre, s a műhelyben persze céges ajándékok is készülnek. A polcok most épp húsvéti megrendelésekkel vannak tele.

A díszítési motívumok mindig változnak, a nagy klasszikus, a szív alakú tükrös mézeskalács viszont még mindig helyet kap a vásári polcokon. A kézműves mester egy legendát is megosztott ezzel kapcsolatban. „A fiú elment a lánnyal a vásárba, és azért vásárolt tükrös mézeskalácsot a szíve választottjának, hogy kiderítse, a leány odavan-e érte. Ha nézegette magát a mézeskalács tükrében, akkor megvolt a válasz. Csak hát ezt észrevette a leány anyja is, aki elvette a tükrös süteményt, és csak akkor adta vissza a lányának, amikor esküvőre került sor”. Ma már egyébként nem szabad tükröt „beépíteni” a mézeskalácsba, műanyagot használnak helyette.

Múlt és jelen. Kezdetben vala a rozslisztből készült mézeskalács (balról), melyet nem díszítettek ki, hanem különböző mintákat nyomtak a tésztájába. Ma már nagyon ritkán – Szántóéknál évente kétszer – készül rozsos mézeskalács. „Régen ez volt az édesség, be sem csomagolták. Aztán ahogyan megjelentek az újabbnál újabb sütemények, édességek, a mézeskalács-készítőknek is lépést kellett tartani a piaci igényekkel, így lett egyre színesebb a kínálat”. Így jutottunk el például a traktor-mézeskalácsig.

Mézes álom a polcokon. Na de milyen a hangulat, mekkora a konkurencia a szakmában? Szántó József szerint „egy kicsit” megváltoztak a viszonyok az elmúlt években: míg régen a mézeskalácsosok közösen jártak vásárokra, és egymást segítették, most inkább a széthúzás, az egyénieskedés jellemzi ezt a mesterséget. S bár egyre kevesebben versengenek már a vásárlók kegyeiért, a díszes süteményféleség iránti érdeklődés nem lankadt az elmúlt időszakban sem.

„Örülök, hogy a világ minden tájáról érdeklődnek a portékáink iránt – voltak vendégeink, vásárlóink Japánból, Kínából, de még az Amerikai Egyesült Államokból is –, s mi bízunk abban, hogy munkánkkal öregbíteni tudjuk a Székelyföld hírnevét szerte a világban”, mondja a műhelylátogatás végén Szántó József, akitől egy személyre szabott ajándékot is átvehettünk:

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ki kérjen bocsánatot az erdélyi magyaroktól?

Fall Sándor

Az erdélyi magyarok nagy többsége abban az abszurd helyzetben is Nicușor Danra szavazott volna, ha Orbán és az RMDSZ is kifejezetten és erőteljesen George Simion támogatására buzdított volna.

A félelemtől nem kell félnetek

Sánta Miriám

A félelem, mint a politikai döntések mozgatórugója a valóságból táplálkozik.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A romániai magyar történészeknek többletfeladatuk van”

Sólyom István

A sokrétű tevékenysége mellett papnéi feladatokat is ellátó Rüsz-Fogarasi Enikővel, a BBTE Magyar Történeti Intézetének egyetemi tanárával nemcsak szakmai dolgokról beszélgettünk. A történész mögötti emberre is kíváncsiak voltunk.

Csúcsra ért a csíki foci

Sólyom István

Július közepétől új időszámítás kezdődik az FK Csíkszereda életében, ami a hargitai megyeszékhelyen is érezhető változásokkal fog járni.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Parajdi bányakatasztrófa: a régi bányarész tetején nem keletkeztek újabb beomlások, de a korábbiak növekedtek
Krónika

Parajdi bányakatasztrófa: a régi bányarész tetején nem keletkeztek újabb beomlások, de a korábbiak növekedtek

A parajdi sóbányánál a régi bányarész tetején nem keletkeztek újabb beomlások, de a korábbiak növekedtek – jelentette ki hétfő reggel az Agerpres hírügynökség megkeresésére Bíró Barna-Botond, a Hargita megyei közgyűlés elnöke.

A parajdi sóbánya, a világegyetem, meg minden
Főtér

A parajdi sóbánya, a világegyetem, meg minden

Egyszerre kell nekünk a fa, a só és a pénz. A természet adja is, hogyne. Csak közben beomlik a bánya.

A legrosszabb forgatókönyvre alapozva telepítették ki a lakókat Parajdon
Székelyhon

A legrosszabb forgatókönyvre alapozva telepítették ki a lakókat Parajdon

Negyvenöt háztartásból telepítették ki a lakókat vasárnap a parajdi sóbánya, pontosabban a wellnessközpont közelében, miután több helyen is kráterek keletkeztek a bánya tetején. Egy esetleges árhullám ellen próbálnak védekezni.

Sepsiszentgyörgyön, RMDSZ-es vezetőkkel teraszozva és a helyiekkel fényképezkedve vezette le árvízi „turnéját” Nicușor Dan
Krónika

Sepsiszentgyörgyön, RMDSZ-es vezetőkkel teraszozva és a helyiekkel fényképezkedve vezette le árvízi „turnéját” Nicușor Dan

RMDSZ-es vezetők társaságában, Sepsiszentgyörgyön teraszozva „vezette le” az árvíz sújtotta székelyföldi településeken tett látogatását Nicușor Dan államfő szombaton.

Süllyedéseket észleltek a Dózsa-bányánál, kitelepítik a környékbeli lakókat – frissítve
Székelyhon

Süllyedéseket észleltek a Dózsa-bányánál, kitelepítik a környékbeli lakókat – frissítve

Kitelepítik a parajdi Sóhát Dózsa-bánya környéki lakóit, ugyanis a szakemberek süllyedésekre figyeltek fel a bányánál – jelentette be Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Az intézkedést az emberek biztonsága érdekében hozták meg.

// még több főtér.ro
„A romániai magyar történészeknek többletfeladatuk van”
2025. május 23., péntek

„A romániai magyar történészeknek többletfeladatuk van”

A sokrétű tevékenysége mellett papnéi feladatokat is ellátó Rüsz-Fogarasi Enikővel, a BBTE Magyar Történeti Intézetének egyetemi tanárával nemcsak szakmai dolgokról beszélgettünk. A történész mögötti emberre is kíváncsiak voltunk.

„A romániai magyar történészeknek többletfeladatuk van”
2025. május 23., péntek

„A romániai magyar történészeknek többletfeladatuk van”

A sokrétű tevékenysége mellett papnéi feladatokat is ellátó Rüsz-Fogarasi Enikővel, a BBTE Magyar Történeti Intézetének egyetemi tanárával nemcsak szakmai dolgokról beszélgettünk. A történész mögötti emberre is kíváncsiak voltunk.

Csúcsra ért a csíki foci
2025. május 15., csütörtök

Csúcsra ért a csíki foci

Július közepétől új időszámítás kezdődik az FK Csíkszereda életében, ami a hargitai megyeszékhelyen is érezhető változásokkal fog járni.

Csúcsra ért a csíki foci
2025. május 15., csütörtök

Csúcsra ért a csíki foci

Július közepétől új időszámítás kezdődik az FK Csíkszereda életében, ami a hargitai megyeszékhelyen is érezhető változásokkal fog járni.

Különvélemény

Ki kérjen bocsánatot az erdélyi magyaroktól?

Fall Sándor

Az erdélyi magyarok nagy többsége abban az abszurd helyzetben is Nicușor Danra szavazott volna, ha Orbán és az RMDSZ is kifejezetten és erőteljesen George Simion támogatására buzdított volna.

A félelemtől nem kell félnetek

Sánta Miriám

A félelem, mint a politikai döntések mozgatórugója a valóságból táplálkozik.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A romániai magyar történészeknek többletfeladatuk van”

Sólyom István

A sokrétű tevékenysége mellett papnéi feladatokat is ellátó Rüsz-Fogarasi Enikővel, a BBTE Magyar Történeti Intézetének egyetemi tanárával nemcsak szakmai dolgokról beszélgettünk. A történész mögötti emberre is kíváncsiak voltunk.

Csúcsra ért a csíki foci

Sólyom István

Július közepétől új időszámítás kezdődik az FK Csíkszereda életében, ami a hargitai megyeszékhelyen is érezhető változásokkal fog járni.

// HIRDETÉS