// 2026. november 22., vasárnap // Cecília

Mindenki benne van az erdőbizniszben, még az államfő is

// HIRDETÉS

Az erdőirtások megelőzését hiába várjuk el a politikumtól, az ügyészektől, a rendőrségtől vagy az államfőtől. A környezetvédők szerint egyedül a lakosság tudja megmenteni az erdőket.

ERDő nélkül nincs ERDély! Környezetvédők vs. famaffia – ezt a sokat sejtető címet kapta az a tusványosi panelbeszélgetés, amely az erdélyi erdők helyzetére és a vadgazdálkodás sürgető kérdéseire fókuszált.

A meghívottak: Korodi Attila, az RMDSZ parlamenti képviselője, korábbi környezetvédelmi miniszter, Hans Hedrich civil aktivista, a segesvári Neuer Weg Egyesület alelnöke, Kovács Zoltán Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke, Szabó Antal vadász, a Vadgazdálkodók és Vadászok Szövetségének elnöke, valamint Fazakas Péter, az Erdélyi Magyar Néppárt színeiben megválasztott Kovászna megyei önkormányzati képviselő. A beszélgetést Toró Attila sepsiszentgyörgyi civil aktivista moderálta.

 

Korodi Attila szerint nem az erdőgazdálkodás mikéntje jelent veszélyt az erdőkre, hanem több emberi tényező. A vadak kikényszerülnek az erdőkből, de nem azért, mert több vad lenne, hanem mert kevesebb az erdő. A kormány képtelen kezelni a kérdést, pedig egy konkrét és koherens szabályrendszer kidolgozásával, illetve az Európai Uniótól lehívott pályázati pénzekkel megoldható lenne a vadállatok védelme, meg a medvekérdés. 

A volt környezetvédelmi államtitkár pesszimistán nyilatkozott ennek megvalósulási esélyeiről, mint mondta: az állam egyelőre nem vesz tudomást erről a problémáról, sok a végrehajtási hiba. Korodi az erdőradar kiépítéséről elmondta:

az intézmények nem érdekeltek abban, hogy működjön az ellenőrzőrendszer,

és társadalmi nyomás sincs, amely alapján intézkedhetnének. Ez az ország abba van belefáradva, hogy olyan törvényeket gyárt, amelyeket képtelen betartani. Két törvény jelentené a megoldást az erdők problémájára: az egyik megszabja, hogy egyetlen vállalat vagy cégcsoport nem vásárolhatja fel egy adott faipari nyersanyag több mint 30 százalékát, a másik pedig profitot rendel a termelés mellé.

A kerettörtvény betartatása fontos eszköz lehetne a környezetvédők kezében a famaffia ellen.

Hans Hedrich környezetvédő arra mutatott rá, hogy a famaffia kérdésében mindenki érdekelt, kezdve a rendőrségtől és az ügyészségtől a helyi közigazgatás, valamint a közbirtokosságok vezetőin át egészen az államfőig.

A gépezet része az a Klaus Iohannis is,

akinek kampányfinanszírozásába mintegy 7 millió euróval beszálltak az erdőirtásban érdekelt személyek is – jelentette ki Hans Hedrich, aki 2013-ban jelentést írt a problémáról. Úgy vélekedett, hogy az okok az Európai Unióig vezetnek azáltal, hogy Románia alárendelt szerepben lépett be az európai országok közösségébe.

Azt is elmondta a moderátor jövőre vonatkozó kérdésére, hogy az általa képviselt egyesület négy pert is indított, amelyekkel építkezési engedélyek felfüggesztését, illetve visszavonását szeretnék elérni, és további két pert készülnek indítani.

A famaffia kérdésében sokat árt az, hogy a lakosság nem érzi át a probléma súlyosságát. Ők azt látják, hogy elegendő fa van a hegyen – szállt be a beszélgetésbe Fazakas Péter. Fontos különbség, hogy míg régen lóval történt a kivágott fák elszállítása, addig a mai gépesített világban egész erdőket lehet eltüntetni nagyon rövid időn belül.

Meggyőződése, hogy a Székelyföld jövője az erdőkben és azok termékeiben rejlik, éppen ezért időszerű az erdőirtások témáját kimozdítani a tabutémák közül. Megerősítette Hedrich korábbi kijelentését, miszerint mindenki benne van az erdőbizniszben, és bármilyen eszközt bevetnek annak érdekében, hogy erdőhöz jussanak. Fazakas tud olyan esetről is, hogy idős erdőbirtokos embereket vertek át, és vették el erdeiket,

nem túlzás tehát a maffiához hasonlítani működésüket.

A beszélgetésen részt vett Szabó Antal vadász is, aki Zalaegerszegről érkezett, és a vadászok szempontjából közelítette meg az erdőkérdést. Bár sokan nem szeretik a vadászokat, fontos szerepet töltenek be az erdők vadállományának kezelésében. Közös cél az erdők megmentése, mert óriási kincs és érték – fogalmazott.  

Kovács Zoltán Csongor az erdőradarral és az online applikációval kapcsolatos aggályokat fogalmazott meg. Szerinte nincs kellő politikai akarat, hogy ezek működjenek, és ez nem csak a politikusok hibája, hanem a társadalomé is. Egy politikus sohasem lesz jobb, mint a társadalom maga  – fogalmazott. Hiába születnek törvények az erdők védelmében, ha ezeket nem sikerül betartani.

Kovács emlékeztetett: korábban törvény szabályozta, hogy 1 millió hektár erdőt kell telepíteni, de be sem tartották, és mára ki is vették ezt a passzust a jogszabályból.

Hogyan tovább? – adódott a kérdés. Az előadók egyetértettek abban, hogy nem másra kell várni, ha változást akarunk elérni, tudatosan kell vásárolni (például ne a Schweighofer termékeit vásároljuk meg a barkácsáruházakban vagy az Ikeában), használjuk azokat az eszközöket, amelyek rendelkezésünkre állnak (mobilos applikáció), és beszéljünk a problémáról. A politikusokat pedig rá kell kényszeríteni a munkára, mert csak az ő segítségükkel jöhet változás – hangzott el végkövetkeztetésként.

Úgy legyen!

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform
Főtér

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform

Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.

Kulákgyerekként megbélyegezték, de nem adta fel, egész életét isteni ajándéknak tekinti a százéves Balogh Gizella (1.)
Krónika

Kulákgyerekként megbélyegezték, de nem adta fel, egész életét isteni ajándéknak tekinti a százéves Balogh Gizella (1.)

Kézdivásárhelyen született 1926-ban, átélte a front borzalmait, kuláklányként kitették az egyetemről, de nem adta fel, tanár lett. Két évtizeden át vezette a kolozsvári katolikus nőszövetséget. A százéves Balogh Gizellával beszélgettünk.

Vége a többszörös időpontfoglalásoknak az orvosnál: a betegek számára a CNP váltja fel a beutalókat és az orvosi leveleket
Főtér

Vége a többszörös időpontfoglalásoknak az orvosnál: a betegek számára a CNP váltja fel a beutalókat és az orvosi leveleket

RMDSZ-es törvényjavaslat: ötvenezer eurós kártérítés a medvetámadások áldozatainak. Továbbá: megkéselt egy nő egy tizenegy éves kisfiút Kolozsváron, egy másik nyolcévest pedig megvert.

Ettől a hétvégétől már gazdag: bement a lottótársasághoz a csaknem egymillió eurós főnyereményért
Székelyhon

Ettől a hétvégétől már gazdag: bement a lottótársasághoz a csaknem egymillió eurós főnyereményért

Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén tegnap a november 12-i Loto 6/49-sorsolás 5 226 582,80 lej (mintegy 980 ezer euró) értékű főnyereményének nyertese.

Kiderült, milyen „kincsekre” bukkantak a régészek a magyar történelem fontos alakjához kötődő nagybányai házban
Krónika

Kiderült, milyen „kincsekre” bukkantak a régészek a magyar történelem fontos alakjához kötődő nagybányai házban

Számos, a 15.–20. századból származó leletet találtak a város legrégebbi polgári épületeként számon tartott nagybányai Hunyadi-házban végzett ásatások során – közölte a Máramaros Megyei Történelmi és Régészeti Múzeum

Száz méter széles vadátjárók épülnek az autópályán a barnamedvék számára
Székelyhon

Száz méter széles vadátjárók épülnek az autópályán a barnamedvék számára

Harmincöt éves a marosvásárhelyi Milvus Csoport, amely a helyi természetvédelmi kutatásoktól az országos és nemzetközi fajvédelemig jutott. A jubileumi sajtótájékoztatón az A8-as autópálya vadátjáróiról és a veszélyeztetett fajokról is beszéltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS