Mindenki tud munkahelyi zaklatásról, bántalmazásról, csak épp nem tudunk beszélni róla. Néha még az erre felkért meghívottak sem.
Nagyrészt a közönségnek köszönhető, hogy nem lett csupán mellébeszélés a Játéktér színházi folyóirat és a kolozsvári Planetarium kávézó és közösségi tér közös sorozatának első, szerda esti beszélgetése. Mely nem kevésbé kényes és érzékeny témát tűzött napirendre, mint a világszerte lezajlott és még mindig zajló #metoo jelenség – a sorozat Kultúra a #metoo után néven fut –, azaz a munkahelyi zaklatás, bántalmazás, legyen az szexuális indíttatású vagy fizikai agresszió.
Nos, a téma annyira kényesnek bizonyult, hogy az elején a meghívottak is többnyire csak kerülgették, mint a forró kását és ahelyett, hogy nevén nevezték volna a dolgokat, hol szakmai okfejtésekbe, hol esztétikai diskurzusokba bonyolódtak.
Pedig nem csak Hollywood okán voltak a meghívottak között színházcsinálók is, a színészek kitettsége miatt színházi berkekben gyakrabban előforduló zaklatásra, bántalmazásra Kolozsváron is akad példa, elég csak a magyar színházban tavaly történt Zholdak-ügyre gondolni.

Adorjáni Panna, Kelemen Kinga, László Éva és Sipos Zoltán a Planetariumban tartott beszélgetésen. Fotók: Serar Szabolcs
Melyre az elején csak nevek említése nélkül utalgattak a meghívottak, holott az, hogy a heves temperamentumáról híres ukrán rendező tettlegesen próbálta jobb teljesítményre sarkallni a fiatal színésznőt, a nyilvánossághoz is eljutott, bár a történteket csak részben sikerült feltárni.
Ezt már Sipos Zoltán oknyomozó újságíró, az Átlátszó Erdély főszerkesztője mondta, amikor a moderátor, Kelemen Kinga kulturális menedzser arra kereste a választ, hogy mi a nyilvánosság felelőssége ilyen kérdésekben.
Adorjáni Panna dramaturg, színházcsináló: Erdélyben, Romániában a #metoo jelenség nem kapott elég hangsúlyt, az itteni közösség nem kapcsolódott be a világszerte nagy port kavart és sok felívelő karriert tönkretevő mozgalomba. Nem kapott elég nyilvánosságot sem,
Ezért is fontos legalább a diskurzus szintjén foglalkozni a kérdéssel és preventívnek lenni: megváltoztatni azokat a struktúrákat, amelyek generálják az erőszakot, bántalmazást. Itt elsősorban a rendezői színházra gondolt, ahol a vízióval érkező és a munkacsapatot összeválogató direktor jóval nagyobb hatalommal bír, mint a végrehajtó színész.
.jpg)
Adorjáni Panna
László Éva pszichológus, egyetemi oktató: nyitott kapukat döngetünk, a nyilvánosság előtt ismert jelenségről van szó – húsz éve bántalmazási ügyekkel foglalkozó szakemberként ez a tapasztalata. Tudunk olyan munkahelyi helyzetekről, amikor a felettes visszaél a hatalmával, vagy az iskolákban is egyre gyakoribb bullying jelenségről, zaklatásról.
nem tudjuk hogyan kell, nem tanítottak meg rá. Épp ezért van óriási szerepe a nyilvánosságnak ezen esetek leküzdésében, hiszen a közösség hozzáállása az egyéni szintre is kihat.
Sipos Zoltán oknyomozó újságíró: ideális esetben ezeknek a zaklatási, bántalmazási történeteknek a nyilvánosságra hozásával meg lehetne akadályozni újabbakat. Két kérdés releváns: történt-e bántalmazás? Ha az egyik fél annak érzi, igen. Másik: a nyilvánosságra tartozik-e? Ha az egyik fél közszereplő, igen.
A színház más közeg, hangzott el,
jóval törékenyebb a határ a két mezsgye között és nehéz megmondani kívülről, hogy mikor van visszaéléshelyzet. Épp ezért lenne fontos, hogy a munkafolyamat során konszenzus legyen a rendező és színész között. A Zholdak-ügy kapcsán is felmerült például, hogy a kifogásolt rendezői viselkedés az alkotási folyamat részének tekinthető-e vagy sem.
László Éva: a #metoo munkaközösségben megnyilvánuló emberi viszonyulásról szól, nem az alkotási folyamatról. Nem csak a színházban van jelen, hanem bármilyen munkaközösségben – korábban rendőrnők, orvosnők, egyetemista lányok tettek szóvá zaklatási eseteket –
A színházi életben élesebben van jelen a testtel, intimitással való munka miatt. Igaz, az interaktív színház nemcsak a színészt, a nézőt is kellemetlen helyzetbe hozhatja: azáltal, hogy az előadás részévé, eszközévé teszi, ez is tekinthető a bántalmazás egy formájának. „Úgy tesz az alkotás részévé, hogy meg sem kérdez róla” – hangzott el a nézői szempont.
.jpg)
László Éva
Moscu Katalin hozzászóló: a #metoo nem csak a színházat, filmipart érinti, hanem egy társadalmi jelenség. Felmerül a kérdés, hogy a színházban hol húzzák meg a határt? Mert nem tanítanak meg arra, hogy nőként, gyerekként, alkalmazottként meghúzzuk a határt a hatalommal való viszonyban. Minden félnek tudni kellene, hol van a közös határ, mi az, amit már nem csinálunk. A színházban
Selyem Zsuzsa hozzászóló: mellébeszélünk, ami érthető, mivel kisebbségi térben vagyunk, ahol függőségi viszonyok vannak. A Zholdak-ügyben elmaradt a felelősségre vonás, de felmerül a kérdés, hogy a színházban jogi, szervezési tekintetben történt-e előrelépés?
Nem történt, nem lett jogi útra terelve a kérdés, mivel az áldozat nem kívánt feljelentést tenni. A színházi emberek szerint nincsenek eszközök arra, hogy megelőzzék a hasonló eseteket, bármelyik színházigazgatónak fel lehetne tenni a kérdést: mit tett a biztonságos tér létrehozása érdekében? De kezelni, feldolgozni sem segítenek a megtörtént eseteket, a színházakban nincs pszichológus.
Sipos Zoltán: újságíróként is nehéz a nyilvánosság elé tárni az ilyen eseteket, sok az eltérés a sztori és a publikált anyag között. Csak azt lehet megírni, amit bíróság előtt is bizonyítani lehet, ugyanis a hatalommal bíró személyeknek az a módszere, hogy
Ehhez pedig keresnek egy gyenge láncszemet, egy rést, kis részletet, ami nem teljesen igaz. A Zholdak-sztori felgöngyölítésében a próbanapló volt a fő forrás, ahol le voltak írva a történtek.
.jpg)
Sipos Zoltán
László Éva: a törvénykezés sokat javult, de ennek ellenére sok olyan eset van, amikor nem lesz jogi következmény. Eleve kevesen mernek előállni azzal, hogy zaklatás, bántalmazás áldozatai, ezért is fontos a munkaközösség támogatása, viszonyulása. Színház kapcsán felmerül a kérdés:
És itt jön be a néző felelőssége: elmegyek és megnézem az inkriminált előadást, vagy nem? És ezzel jelzem a színház felé: ezt nem fogadom el. Mert lehet valaki fantasztikus alkotó, tanár stb., ha emberként nem elfogadható a viselkedése.
Adorjáni Panna:
és ezt éltetik a színházban és az egyetemen is. Nem valószínű, hogy ezek a rendezők meg fognak változni, épp ezért a rendszer kellene megváltozzon, ez ellen kell tenni.

Fotók: Serar Szabolcs | Planetarium
Sipos Zoltán: az áldozatok sem mernek kiállni, mivel az újságírók, a nyilvánosság alakítói sem tudták kialakítani azt a beszédmódot, ahogyan ezt a kényes témát tárgyalni lehet.
Moscu Katalin: olyan társadalomban élünk, mely eleve áldozathibáztató, ezért az áldozatnak mértéktelenül igazat kell adni az elkövetővel szemben. Egy egészséges társadalom eleve számol azzal, hogy az, aki hatalmon van, visszaélhet a hatalmával. Szolidaritás, összefogás kell: női, férfi, szülői, pedagógusi stb. koalíció. Ezt a fajta kezelési módot meg kell tanulni.
Amíg keresztbe tett kézzel hátradőlünk, semmi nem fog változni.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Uniós forrásból vásárolt napelemekből építettek támfalat a földcsuszamlás ellen. Kitoloncolják Romániából Omar Hayssamot.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.
Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.
Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.
Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.
Alexandru Crișan felemelkedése és bukása a sakktörténelem legkirívóbb csalása, egyben a romániai átmenet vegytiszta lenyomata.
Alexandru Crișan felemelkedése és bukása a sakktörténelem legkirívóbb csalása, egyben a romániai átmenet vegytiszta lenyomata.
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.
A fiatal román állam, ha tetszik, történelmi pillanat előtt áll. Szembe tud-e nézni önmagával? Fel tudja-e dolgozni rövid életének egyik legsötétebb szakaszának sötét ügyeit? Fel tud-e nőni a feladathoz?
A fiatal román állam, ha tetszik, történelmi pillanat előtt áll. Szembe tud-e nézni önmagával? Fel tudja-e dolgozni rövid életének egyik legsötétebb szakaszának sötét ügyeit? Fel tud-e nőni a feladathoz?
Az orosz–ukrán háború árnyékában a román állam bízik Istenben és szárazon tartja a puskaport.
Az orosz–ukrán háború árnyékában a román állam bízik Istenben és szárazon tartja a puskaport.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.
Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.
Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.
A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.
A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.