// 2025. augusztus 20., szerda // Alkotmány Ünnepe, István

Kerülgetjük a témát, mint a forró kását, vagy változik is valami a #metoo után?

// HIRDETÉS

Mindenki tud munkahelyi zaklatásról, bántalmazásról, csak épp nem tudunk beszélni róla. Néha még az erre felkért meghívottak sem.

Nagyrészt a közönségnek köszönhető, hogy nem lett csupán mellébeszélés a Játéktér színházi folyóirat és a kolozsvári Planetarium kávézó és közösségi tér közös sorozatának első, szerda esti beszélgetése. Mely nem kevésbé kényes és érzékeny témát tűzött napirendre, mint a világszerte lezajlott és még mindig zajló #metoo jelenség – a sorozat Kultúra a #metoo után néven fut –, azaz a munkahelyi zaklatás, bántalmazás, legyen az szexuális indíttatású vagy fizikai agresszió.

Nos, a téma annyira kényesnek bizonyult, hogy az elején a meghívottak is többnyire csak kerülgették, mint a forró kását és ahelyett, hogy nevén nevezték volna a dolgokat, hol szakmai okfejtésekbe, hol esztétikai diskurzusokba bonyolódtak.

Pedig nem csak Hollywood okán voltak a meghívottak között színházcsinálók is, a színészek kitettsége miatt színházi berkekben gyakrabban előforduló zaklatásra, bántalmazásra Kolozsváron is akad példa, elég csak a magyar színházban tavaly történt Zholdak-ügyre gondolni.

Adorjáni Panna, Kelemen Kinga, László Éva és Sipos Zoltán a Planetariumban tartott beszélgetésen. Fotók: Serar Szabolcs

Melyre az elején csak nevek említése nélkül utalgattak a meghívottak, holott az, hogy a heves temperamentumáról híres ukrán rendező tettlegesen próbálta jobb teljesítményre sarkallni a fiatal színésznőt, a nyilvánossághoz is eljutott, bár a történteket csak részben sikerült feltárni.

Ezt már Sipos Zoltán oknyomozó újságíró, az Átlátszó Erdély főszerkesztője mondta, amikor a moderátor, Kelemen Kinga kulturális menedzser arra kereste a választ, hogy mi a nyilvánosság felelőssége ilyen kérdésekben.

Adorjáni Panna dramaturg, színházcsináló: Erdélyben, Romániában a #metoo jelenség nem kapott elég hangsúlyt, az itteni közösség nem kapcsolódott be a világszerte nagy port kavart és sok felívelő karriert tönkretevő mozgalomba. Nem kapott elég nyilvánosságot sem,

nem lettek hazai zaklatási történetek felgöngyölítve.

Ezért is fontos legalább a diskurzus szintjén foglalkozni a kérdéssel és preventívnek lenni: megváltoztatni azokat a struktúrákat, amelyek generálják az erőszakot, bántalmazást. Itt elsősorban a rendezői színházra gondolt, ahol a vízióval érkező és a munkacsapatot összeválogató direktor jóval nagyobb hatalommal bír, mint a végrehajtó színész.

Adorjáni Panna

László Éva pszichológus, egyetemi oktató: nyitott kapukat döngetünk, a nyilvánosság előtt ismert jelenségről van szó – húsz éve bántalmazási ügyekkel foglalkozó szakemberként ez a tapasztalata. Tudunk olyan munkahelyi helyzetekről, amikor a felettes visszaél a hatalmával, vagy az iskolákban is egyre gyakoribb bullying jelenségről, zaklatásról.

Tudni tudunk ugyan, csak nem tudunk beszélni róla,

nem tudjuk hogyan kell, nem tanítottak meg rá. Épp ezért van óriási szerepe a nyilvánosságnak ezen esetek leküzdésében, hiszen a közösség hozzáállása az egyéni szintre is kihat.

Sipos Zoltán oknyomozó újságíró: ideális esetben ezeknek a zaklatási, bántalmazási történeteknek a nyilvánosságra hozásával meg lehetne akadályozni újabbakat. Két kérdés releváns: történt-e bántalmazás? Ha az egyik fél annak érzi, igen. Másik: a nyilvánosságra tartozik-e? Ha az egyik fél közszereplő, igen.

A színház más közeg, hangzott el,

a színész jobban ki van téve a zaklatás veszélyének, mivel a teste a munkaeszköze,

jóval törékenyebb a határ a két mezsgye között és nehéz megmondani kívülről, hogy mikor van visszaéléshelyzet. Épp ezért lenne fontos, hogy a munkafolyamat során konszenzus legyen a rendező és színész között. A Zholdak-ügy kapcsán is felmerült például, hogy a kifogásolt rendezői viselkedés az alkotási folyamat részének tekinthető-e vagy sem.

László Éva: a #metoo munkaközösségben megnyilvánuló emberi viszonyulásról szól, nem az alkotási folyamatról. Nem csak a színházban van jelen, hanem bármilyen munkaközösségben – korábban rendőrnők, orvosnők, egyetemista lányok tettek szóvá zaklatási eseteket –

arra vonatkozik, hogy a hatalom visszaél a nemiséggel.

A színházi életben élesebben van jelen a testtel, intimitással való munka miatt. Igaz, az interaktív színház nemcsak a színészt, a nézőt is kellemetlen helyzetbe hozhatja: azáltal, hogy az előadás részévé, eszközévé teszi, ez is tekinthető a bántalmazás egy formájának. „Úgy tesz az alkotás részévé, hogy meg sem kérdez róla” – hangzott el a nézői szempont.

László Éva

Moscu Katalin hozzászóló: a #metoo nem csak a színházat, filmipart érinti, hanem egy társadalmi jelenség. Felmerül a kérdés, hogy a színházban hol húzzák meg a határt? Mert nem tanítanak meg arra, hogy nőként, gyerekként, alkalmazottként meghúzzuk a határt a hatalommal való viszonyban. Minden félnek tudni kellene, hol van a közös határ, mi az, amit már nem csinálunk. A színházban

épp a rendezőnek, igazgatónak kellene kezeskednie a „biztonságos térről”.

Selyem Zsuzsa hozzászóló: mellébeszélünk, ami érthető, mivel kisebbségi térben vagyunk, ahol függőségi viszonyok vannak. A Zholdak-ügyben elmaradt a felelősségre vonás, de felmerül a kérdés, hogy a színházban jogi, szervezési tekintetben történt-e előrelépés?

Nem történt, nem lett jogi útra terelve a kérdés, mivel az áldozat nem kívánt feljelentést tenni. A színházi emberek szerint nincsenek eszközök arra, hogy megelőzzék a hasonló eseteket, bármelyik színházigazgatónak fel lehetne tenni a kérdést: mit tett a biztonságos tér létrehozása érdekében? De kezelni, feldolgozni sem segítenek a megtörtént eseteket, a színházakban nincs pszichológus.

Sipos Zoltán: újságíróként is nehéz a nyilvánosság elé tárni az ilyen eseteket, sok az eltérés a sztori és a publikált anyag között. Csak azt lehet megírni, amit bíróság előtt is bizonyítani lehet, ugyanis a hatalommal bíró személyeknek az a módszere, hogy

megpróbálják hitelteleníteni a cikket és az újságírót.

Ehhez pedig keresnek egy gyenge láncszemet, egy rést, kis részletet, ami nem teljesen igaz. A Zholdak-sztori felgöngyölítésében a próbanapló volt a fő forrás, ahol le voltak írva a történtek.

Sipos Zoltán

László Éva: a törvénykezés sokat javult, de ennek ellenére sok olyan eset van, amikor nem lesz jogi következmény. Eleve kevesen mernek előállni azzal, hogy zaklatás, bántalmazás áldozatai, ezért is fontos a munkaközösség támogatása, viszonyulása. Színház kapcsán felmerül a kérdés:

hol a határ az alkotás és annak születési körülményei között?

És itt jön be a néző felelőssége: elmegyek és megnézem az inkriminált előadást, vagy nem? És ezzel jelzem a színház felé: ezt nem fogadom el. Mert lehet valaki fantasztikus alkotó, tanár stb., ha emberként nem elfogadható a viselkedése.

Adorjáni Panna:

ez a rendezői hagyomány toxikus,

és ezt éltetik a színházban és az egyetemen is. Nem valószínű, hogy ezek a rendezők meg fognak változni, épp ezért a rendszer kellene megváltozzon, ez ellen kell tenni.

Fotók: Serar Szabolcs | Planetarium

Sipos Zoltán: az áldozatok sem mernek kiállni, mivel az újságírók, a nyilvánosság alakítói sem tudták kialakítani azt a beszédmódot, ahogyan ezt a kényes témát tárgyalni lehet.

Moscu Katalin: olyan társadalomban élünk, mely eleve áldozathibáztató, ezért az áldozatnak mértéktelenül igazat kell adni az elkövetővel szemben. Egy egészséges társadalom eleve számol azzal, hogy az, aki hatalmon van, visszaélhet a hatalmával. Szolidaritás, összefogás kell: női, férfi, szülői, pedagógusi stb. koalíció. Ezt a fajta kezelési módot meg kell tanulni.

Amíg keresztbe tett kézzel hátradőlünk, semmi nem fog változni.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Hogyan kell kitiltani a nem baráti sajtót egy toleranciát hirdető erdélyi táborból. És főleg: miért…

Szántai János

Valaki azért kritizál valaki mást, mert az rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. A kritika után pedig, mint aki jól végezte dolgát, ő is rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. Ráadásul Erdélyben, ahol ilyesmi nemigen szokott történni.

Miért érdemes a sóbánya megsemmisülése után megállni Parajdon?

Fall Sándor

Tűnődés a székelyföldi, erdélyi, romániai turizmus állapotáról és buktatóiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A történészek utáltak, mert képviselő voltam. A képviselők utáltak, mert történész voltam.”

Sólyom István

A törvények megszületéséért vívott harc akkor eredményes, ha azokat érvényesíteni is sikerül. Nagyinterjú dr. Garda Dezső volt parlamenti képviselővel, történésszel.

A Maros megnyomorítása – a kavicsbányák és az emlékeikből élő horgászok

Fall Sándor

Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Bréking: újabb erdélyi város előzte meg Bukarestet ingatlanárak terén – hírek szombaton
Főtér

Bréking: újabb erdélyi város előzte meg Bukarestet ingatlanárak terén – hírek szombaton

További híreink: a román külügy is reagált Trump és Putyin alaszkai csúcstalálkozójára, a hétvégén pedig viharok, záporok váltják a kánikulát.

Több tízezer külföldi diák tanul romániai egyetemeken, Magyarország az élmezőnyben
Krónika

Több tízezer külföldi diák tanul romániai egyetemeken, Magyarország az élmezőnyben

Az elmúlt öt egyetemi évben (2019–2024) több mint 55 000 külföldi hallgató végzett alap-, mester- és doktori képzésen romániai egyetemeken – derül ki a Profit.ro által ismertetett hivatal

Az ANAF üzent Iohannis állampolgárnak: Ön tartozik az államnak egymillió euróval…
Főtér

Az ANAF üzent Iohannis állampolgárnak: Ön tartozik az államnak egymillió euróval…

… egy polgármesteri hivatal közpénzen nyaraltatja alkalmazottjait a tengerparton… és megvan az idei év eddigi legnagyobb kokainfogása.

Kigyúlt és a lángok martalékává vált a parajdi sóbánya melletti üzlet egy része
Székelyhon

Kigyúlt és a lángok martalékává vált a parajdi sóbánya melletti üzlet egy része

Kereskedelmi egység épülete gyulladt ki Parajdon hétfőn éjszaka, a helyszínre nagy erőkkel szálltak ki a tűzoltók.

Hogyan futottak versenyt Erdélyért a románok és a magyarok?
Krónika

Hogyan futottak versenyt Erdélyért a románok és a magyarok?

A második világháborút lezáró béketárgyalásokon a győztes nagyhatalmak többsége érzékelte, hogy a trianoni határok igazságtalanok voltak Magyarország számára, és valamilyen korrekcióra lenne szükség.

Schengeni övezet, s csak úgy surranunk ki az országból? Akiket visszafordítottak a határnál a hosszú hétvégén
Székelyhon

Schengeni övezet, s csak úgy surranunk ki az országból? Akiket visszafordítottak a határnál a hosszú hétvégén

Több mint 400 ezer román és külföldi állampolgár lépte át Románia államhatárát a hosszú hétvégén a be- és kilépőoldalon, közel 77 ezer járművel – tájékoztatott hétfőn a határrendészet. Voltak azonban, akiket visszafordítottak.

// még több főtér.ro
„Cseppenként tesz idegronccsá a Lyme-kór”
2025. július 15., kedd

„Cseppenként tesz idegronccsá a Lyme-kór”

A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.

„Cseppenként tesz idegronccsá a Lyme-kór”
2025. július 15., kedd

„Cseppenként tesz idegronccsá a Lyme-kór”

A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.

Különvélemény

Hogyan kell kitiltani a nem baráti sajtót egy toleranciát hirdető erdélyi táborból. És főleg: miért…

Szántai János

Valaki azért kritizál valaki mást, mert az rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. A kritika után pedig, mint aki jól végezte dolgát, ő is rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. Ráadásul Erdélyben, ahol ilyesmi nemigen szokott történni.

Miért érdemes a sóbánya megsemmisülése után megállni Parajdon?

Fall Sándor

Tűnődés a székelyföldi, erdélyi, romániai turizmus állapotáról és buktatóiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A történészek utáltak, mert képviselő voltam. A képviselők utáltak, mert történész voltam.”

Sólyom István

A törvények megszületéséért vívott harc akkor eredményes, ha azokat érvényesíteni is sikerül. Nagyinterjú dr. Garda Dezső volt parlamenti képviselővel, történésszel.

A Maros megnyomorítása – a kavicsbányák és az emlékeikből élő horgászok

Fall Sándor

Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?

// HIRDETÉS