// 2026. április 2., csütörtök // Áron
Dögök

Kalandozások a hátszegi sárkányok szigetein

Magyarosaurus dacus/ChatGPT

Magyarosaurus dacus/ChatGPT

Magyarosaurus dacus/ChatGPT

// HIRDETÉS

A dinoszauruszok világa nemcsak a gyerekeket, hanem a tudomány iránt érdeklődő felnőtteket is lenyűgözi. Dr. Silye Lóránd geológus kalauzolt végig az erdélyi Jurassic Parkon.

A nagyobbik kisfiam hónapok óta a dinókorszakát éli, így az utóbbi időszakban én is egy Triceratops és egy Brachiosaurus váltott társaságában alszom éjjelente. Együtt ismerkedünk az őslényekkel, amelyeknek a neveit negyedjére sem sikerül kimondanunk helyesen, persze a Tyrannosaurus kivételével. Neki a polgári nevét, és a művésznevét is sikerült elsőre memorizálni.

Beletelt egy kis időbe, amíg megérttettem vele, hogy dinók ma már nem élnek, de a csontjaikat megtalálhatjuk a föld alatt. Egyik este arról meséltem, hogy nem is annyira messze Kolozsvártól, a régmúlt időkben dinoszauruszok éltek. Ez még azelőtt történt, hogy értesültem volna a Bolyai Társaság témába vágó előadásáról, amelyet dr. Silye Lóránd geológus, egyetemi adjunktus, a BBTE Geológiai Intézetének munkatársa tartott március 11-én a sárkányok szigetein, azaz a kréta időszaki Hátszegi-szigetvilágban élő egykori óriásokról és törpékről.

// HIRDETÉS

A dinoszauruszok népszerű téma, meg is telt érdeklődővel a BBTE Történeti Intézetének Ferdinand-király díszterme. Az őslényekkel kapcsolatos tudománynépszerűsítés egyszerre ötvözi a tudományos felfedezés izgalmát, a képzeletet felcsigázó rejtélyességet, és a kérdéskörtől mára elválaszthatatlan popkulturális vonzerőt. Ha mindehhez adott egy lelkes, szenvedélyes előadó, aki percek alatt bevonja a közönséget, akkor garantált a lebilincselő előadás, ahol a hallgatóság nemcsak információval gazdagodik, hanem úgy is érezheti magát, hogy valódi felfedezés részese lehet, miközben a dinoszauruszok világa kézzelfogható közelségbe kerül.

Ezek jegyében Silye Lóránd hatásos felütéssel nyitott:

„A szívemhez közel állnak, de az az igazság, hogy dinoszauruszokkal nem foglalkozom. Annyi közöm van hozzájuk, hogy egyszer találtam egy csontdarabot, ami dinoszauruszcsont volt, és egy tojáshéjdarabot. Van egy olyan tanulmányunk, amelyben a hátszegi dinoszaurusz-lelőhelyen előkerült ősmaradványt írunk le (…)”

A szakember rögtön hozzá tette, hogy őt inkább Nopcsa Ferenc foglalkoztatja, aki először tanulmányozta alaposan és írta le az Erdélyben, főként a Hátszeg-medencében talált kréta időszaki dinoszauruszokat. Az előadó tudományos érdeklődése a paleontológia és a geológia egyik úttörőjeként is számontartott Nopcsa figurájához kapcsolódik, a rendkívül kalandos életet élt, hírszerzőként és politikai szereplőként is ismert tudós leleteinek máig tartó tudományos, kulturális hatása foglalkoztatja.

Így kapcsolódik valamilyen mértékben mégis a dinoszauruszokhoz, vagy ahogy a szakma nevezi őket: a „dögökhöz”.

A Hátszegi-medencében talált dinoszaurusz-maradványok geológiai és időbeli kontextusából kiderült, hogy a leletek a kréta időszakból származnak, nagyjából 70-75 millió évvel ezelőttről, ami geológiai szempontból mondhatni a tegnapnak számít a Föld 4,5 milliárd éves történetéhez képest. A szemléletes példa szerint, ha a földtörténetet egy napra zsugorítanánk, ez az időszak alig egy órával ezelőtt lenne. Az emberi időérzékelés számára ez a felfoghatatlanul távoli múltba vesző idősáv alig előzi meg a dinoszauruszok kihalása előtti időszakot, amely 66 millió évvel ezelőtt következett be egy nagy kihalási esemény következtében, ami egy nagy faunaváltást eredményezett.

A szóban forgó leletek rengeteg információt hordoznak: rekonstruálható belőlük a korabeli klíma, a tengerszint változása, az élővilág, sőt még az ökoszisztémák dinamikája is. Az előadó különösen izgalmasnak nevezte azt a kérdést, hogy hol és milyen folyamatok eredményeként kerültek oda ezek a maradványok, ahol ma megtalálhatók.

A Hátszegi-medence az Erdélyi Szigethegységtől délre és a Déli-Kárpátoktól északra fekszik, egyfajta köztes medenceként. Fontos tudni, hogy dinoszauruszmaradványok kereséséhez nem mélytengeri, hanem szárazföldi képződményekre van szükség, és a vizsgált terület ideális ilyen szempontból. Itt kontinentális üledékek – például folyók, tavak vagy mocsarak által lerakott vastag rétegek – bukkannak a felszínre.

Ezek a speciális körülmények között keletkezett kőzetek ideálisak az ősmaradványok megőrzéséhez.

Ez a szerencsés földrajzi helyzet tette lehetővé, hogy a terület paleontológiai jelentősége felértékelődjön. A kőzetek elemzése során a folyómedrek, az árterek és egykori élőhelyek is rekonstruálhatók. A csontok jellemzően szétszórva kerülnek elő, mert a folyók szétmosták és úgy szállították őket, de ritka esetekben épen maradt maradványok is fellelhetők.

A területen található üledékek kontinentális eredetűek, vagyis szárazföldi környezetben, például folyók, tavak vagy mocsarak révén alakultak ki. Itt említette meg Silye a Szentpéteri-formációt, ami egy késő kréta időszaki üledékes rétegsor a Hátszegi-medencében. Ez a geológiai képződmény kiemelten fontos, mert ebből kerültek elő a Nopcsa Ferenc által felfedezett törpe dinoszauruszok, köztük a Magyarosaurus dacus és más, az úgynevezett hátszegi fauna tagjai. A Szentpéteri-formáció fosszíliákat őrző kőzeteiből számos növényevő és ragadozó dinoszaurusz, krokodilfélék, halak, teknősök és más gerincesek maradványai kerültek elő. Az itteni leletek bizonyítják, hogy a késő kréta korban a Hátszeg-medence egy sziget volt, ahol az izolált környezethez és a korlátozott táplálékforráshoz való alkalmazkodás miatt kisebb méretűre nőttek a dinoszauruszok.

Ezt követően a dinoszauruszok anatómiájáról esett szó, de csak olyan mértékben, hogy a közönségnek is befogadható legyen. E szerint a dinoszauruszok két fő csoportra osztható: a madármedencéjűekre (Ornithischia) és a hüllőmedencéjűekre (Saurischia). A hüllőmedencéjűeknél a szeméremcsont előre, míg a madármedencéjűeknél hátrafelé mutat. Ez evolúciós szempontból fontos, mivel a madarak a dinoszauruszokból fejlődtek ki.

A két típus közötti különbséget érzékletesen szemléltette Silye egy csirke elméleti szétbontásával.

Ezután következett az a rész, ahol elvesztem a leletek és dinoszauruszcsoportok, -típusok neveinek tengerében, ezért a beszámolóban csak a legfontosabbakra szorítkozom, ami a területen élt fajtákat illeti. A Hátszegi-medencében három nagy dinoszauruszcsoport azonosítható: a Sauropoda (Tiranosaurus), az Ornithopoda és a Theropoda. Az első kategória legismertebb képviselője a Nopcsa Ferenc által felfedezett és elnevezett, mára celebsorba került Magyarosaurus dacus, amely klasszikus példája a szigeti törpenövésnek, hiszen a maga 5-6 méteres hosszával jóval kisebb volt, mint az akár 20–30 méteresre nőt kontinentális rokonai.

2025 elején két új titanoszaurusz fajt is azonosítottak a Hátszegi-medencében. A Petrustitan hungaricus méretében hasonló a Magyarosaurushoz, körülbelül 3-4 méter hosszú lehetett, míg az Uriash kadici kivételt képez a szigeti törpenövés szabálya alól, hiszen meglepően nagy méretű volt. Hossza elérhette a 9-11 métert, és 8-9 tonnát nyomott.

A Hátszegi-medencében talált ornithopoda dinoszauruszok közül kiemelkedik a Zalmoxes robustus és a Zalmoxes shqiperorum, amelyek a szigeti környezetben kisebb méretű növényevőkké fejlődtek.

A terület Theropoda-dinoszauruszainak egyik különleges képviselője a Balaur bondoc, amelyet 2010-ben írtak le. Ezt az egyedülálló módon specializálódott theropoda a Velociraptor izmosabb változataként jellemezhető.

Neve a román folklórból ismert sárkányra, a balaurra utal.

A Hátszegi-medence dinoszauruszainak kutatása folyamatosan zajlik. 2024-ben magyar kutatók új lelőhelyeket fedeztek fel, amelyek a medence legidősebb csonttartalmú rétegeinek tekinthetők, így ezek révén a szakemberek ráláthatnak a hátszegi dinoszauruszpopuláció kialakulásának kezdeteire.

A dinoszauruszok mellett más gerinces állatok, köztük ősi emlősök is éltek a területen. Silye Lóránd szerint az egyik legizgalmasabbak a repülők hüllők voltak, különösen a pteroszauruszok. A legismertebb közülük a Pteranodon volt, amelynek a szárnyfesztávolsága akár 10-12 méteres is lehetett. A szakember szerint a repülő hüllők esetében gyönyörűen kimutatható a hátszegi méretbeli rétegzettség.

Az előadás vége felé járva Nopcsa Ferenc élete és viselt dolgai kerültek a fókuszba. A regényes életű tudós korának egyik reneszánsz figurája volt, aki kapcsán könnyebb lenne azt megemlíteni, hogy mivel nem foglalkozott, mint azt, hogy mennyi minden érdekelte. A történelem első repülőgép-eltérítője címnél valószínűleg menőbbet úgysem találunk (1919-ben pisztollyal arra kényszerített egy pilótát, hogy Győr helyett Bécsbe vigye a repülőgépet), de azért mondjuk el, amellett, hogy kém is volt, magyar hazafi, paleontológus és geológus, számos nyelven beszélt, írt és olvasott.

Szoros kapcsolat fűzte Albániához, az országhoz nemcsak tudományos, hanem politikai és hírszerzői tevékenysége révén is kötődött. Az első között volt, aki részletesen feltérképezte Albánia földrajzát és leírta a geológiai viszonyait. Ő írta le elsőként az Albán-hegység tektonikai szerkezetét, amit a modern geológia később továbbfejlesztett. Az albán néprajz és történelem iránt is mély érdeklődést mutatott, több tanulmányt írt az albánok életmódjáról, törzsi szerkezetéről és politikai helyzetéről.

Az Osztrák-Magyar Monarchia érdekeit képviselve az albán függetlenségi mozgalmak támogatója lett. Albánia függetlenné válása után komolyan fontolgatta, hogy albán király lesz. Bár terve végül nem valósult meg, befolyása a helyi politikai elit körében jelentős volt.

Az irgalmatlanul információdús előadás végére szédültem kissé a rengeteg adattól, de afelől kétségem sem volt, hogy hamarosan ellátogatok a kisfiammal a kolozsvári Őslénytani és Rétegtani Múzeumba. Este röviden összefoglaltam neki a hátszegi őslények történetét. A Magyarosaurus név kimondása elsőre sikerült.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá
Főtér

És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá

Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel
Krónika

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel

A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?
Főtér

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?

Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.

Megtalálták a két eltűnt kislányt
Székelyhon

Megtalálták a két eltűnt kislányt

Egy erdész talált rá hétfő délután arra a két kislányra, akik vasárnap tűntek el dicsőszentmártoni otthonukból.

Rendőrségi pontosítások az eltűnt dicsőszentmártoni kislányok ügyében
Krónika

Rendőrségi pontosítások az eltűnt dicsőszentmártoni kislányok ügyében

Továbbra is folyamatban van annak a két kiskorúnak a felkutatása, akik vasárnap délután tűntek el Dicsőszentmártonból. A hatóságok hétfőre virradóra is megszakítás nélkül folytatták a keresést.

Három kilométert cipelte az erdész a kislányokat, miután megtalálta őket
Székelyhon

Három kilométert cipelte az erdész a kislányokat, miután megtalálta őket

Újabb részletek láttak napvilágot hétfő késő délután a Dicsőszentmártonból eltűnt és a várostól négy kilométerre, egy elszigetelt területen megtalált kislányok ügyében.

// még több főtér.ro
Ha szólítasz, rock a nevem
2026. március 23., hétfő

Ha szólítasz, rock a nevem

Megnéztük a Tankcsapdát a kolozsvári Euphoria Music Hallban, és elgondolkoztunk, honnan ennyi nosztalgia.

Ha szólítasz, rock a nevem
2026. március 23., hétfő

Ha szólítasz, rock a nevem

Megnéztük a Tankcsapdát a kolozsvári Euphoria Music Hallban, és elgondolkoztunk, honnan ennyi nosztalgia.

Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS