// 2025. április 26., szombat // Ervin

Jó-e a régiósítás az erdélyi magyaroknak?

// HIRDETÉS

Az alkotmánymódosítás és a közigazgatási reform került terítékre a Kulturális Autonómia Tanács legújabb Nemzetpolitikai kerekasztalán. Megtudtuk, hogy a román nemzetállam érinthetetlen, de azért fel a fejjel!

Talán nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, hogy az alkotmánymódosítás témája a választópolgárok többségét nem hozza lázba. Mindjárt más azonban a leányzó fekvése, ha Románia közigazgatási felosztásának kérdése felől közelítjük meg ezt az egész problémacsomagot: a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) legújabb – sorban a negyedik – Nemzetpolitikai kerekasztalának résztvevői pedig pont erre tettek kísérletet a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében.

Papp-Zakor András moderálása mellett két egyetem és két kutatóintézet képviselői járták körül a témát. Illyés Gergely (Nemzetpolitikai Kutatóintézet, Budapest), Magyari Tivadar (BBTE), Székely István Gergő (Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Kolozsvár) és Varga Attila (Sapientia EMTE) annak apropóján folytatott párbeszédet, hogy a román szakértői kormány bejelentése szerint három nagy kérdésben szeretne társadalmi vitát indítani:

az oktatási és a közigazgatási reform, valamint az alkotmánymódosítás

– amelyek közül az utóbbi kettő értelemszerűen összefügg.

Az alkotmányjogász Varga Attila ismerteti a tényeket. Romániában három irányból érkezhet alkotmánymódosítási kezdeményezés:

• kezdeményezheti a köztársasági elnök, a kormány javaslatára;

• a parlamenti képviselők és szenátorok legalább egynegyede;

• illetve legkevesebb 500 ezer szavazásra jogosult állampolgár, akik az ország megyéinek legalább feléből kell származzanak.

A módosító javaslatot kétharmadas többséggel kell elfogadnia a parlament mindkét házának, a végén pedig kötelezően népszavazásra kell bocsátani.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy jelenleg a politikai klíma teljesen alkalmatlan egy alkotmánymódosításról szóló közvitára, lévén választási évben vagyunk, és a politikai szereplőkből hiányzik a konszenzusteremtő törekvés, amely szükséges egy alkotmányreformhoz.

Annak ellenére így van, hogy – mint azt Székely István Gergő aláhúzza – a román pártrendszer nem annyira polarizált, mint a közép-kelet-európai régió más országaiban (elég Lengyel- vagy Magyarországra gondolnunk), mert a pártok minden látszat ellenére nem ideológiai különbségek mentén szerveződnek, hanem klientúra-, azaz érdekalapon, és sosem valami mellett, hanem valami ellen tömörülnek egy közös ügy köré (a Demokratikus Konvenció az Iliescu-rezsim legyőzése céljából jött létre, a DA szövetség a Năstase-féle kormányzás leváltására, az USL Băsescu ellen, a PNL és a PDL egyesülése szintén ilyen logika mentén történt).

Illyés Gergely és Magyari Tivadar|Fotók: Oborocea Mónika

Magyari Tivadar szerint

az alkotmánymódosítási közvita jószándékú pótcselekvésnek tekinthető,

amely a néhány hónap múlva hivatalából leköszönő szakértői kormány tehetetlenségét hivatott leplezni. Továbbá azzal a meglepő hírrel szolgált, hogy ha nem tudnánk, az oktatási reform vitája már zajlik is – igaz, hogy senki nem vette észre.

Varga Attila a végrehajtó hatalomnak nemcsak a tehetetlenséget rója fel, hanem a legitimitás hiányát is – hiszen egy olyan technokrata kormányzat, amelyet senki nem választott meg, és nincs mögötte parlamenti többség, aligha rendelkezik kellő felhatalmazással egy alkotmányreform levezényléséhez. Arról nem beszélve, hogy minden normális országban egy ilyen horderejű kérdést a parlamenti ciklus első felében vitatnak meg, nem a választási évben, amikor sem elegendő idő, sem szándék nincs erre a politikai elitben.

Apropó politikai szándék: eddig egyetlen érvényes népszavazást tartunk számon, azt, amelyet Traian Băsescu kezdeményezett 2009-ben az egykamarás parlamentről és a képviselők számának radikális csökkentéséről. A kezdeményezés elsöprő sikerrel győzött – de azóta sem ültették gyakorlatba, a parlament nem is vette napirendjére.

Illyés Gergely ezen a ponton teszi fel a (talán) legfontosabb kérdést: egyáltalán

mi szükség az alkotmánymódosításra? És mi haszna ebből a magyaroknak?

– hangzik el ezzel összefüggésben. A kérdés megválaszolásához tudnunk kell, hogy – amint Varga Attila leszögezi – a román alkotmány nem szerves fejlődés eredménye, hanem mindig külső elvárások, kényszerítő(nek tűnő) tényezők eredményeként változik. A közigazgatási reform esetében is uniós elvárásokról esik szó, miközben tudjuk, hogy az EU eddig egyetlen tagállamát sem kényszerítette regionális átszervezésre.

Sokkal fontosabb azonban az a kérdés, hogy a hőn óhajtott régiósítás milyen módon érinti a magyar közösséget. A közigazgatási reformot érdemes a hatáskörök problémája felől megragadni – mondja Varga. A régiósítás ugyanis azt jelenti – elvileg –, hogy a létrehozandó, megyénél nagyobb közigazgatási egységek javára vonnak el hatásköröket a központi kormányzattól, tehát a a decentralizáció lehet a kulcsfogalom.

A tervezett alkotmányreform azonban nem ebbe az irányba mutat: inkább az történne, hogy a megyéktől vonnának el hatásköröket a régiók javára, a központ hatáskörei megmaradnának – ez esetben viszont nem beszélhetünk decentralizációról, hanem épp ellenkezőleg: recentralizációról. A régiók ilyenformán megnövekedett és felduzzasztott megyék lennének.

A regionalizáció legfontosabb kerékkötői az ún. helyi bárók voltak eddig – jelenti ki Székely István Gergő –, de ennek a típusú politikai-gazdasági elitnek a befolyása egyre csökkenni látszik, részben a DNA „áldásos” tevékenységének köszönhetően.

Illyés Gergely szkeptikus: szerinte az ország közigazgatási átszabása

rosszabb lesz a magyaroknak, mint a status quo fenntartása.

Még a leginkább optimista forgatókönyv is balul sülhet el: ha Kovászna, Hargita és Maros megye egyetlen régióban egyesül, ebben a tartományban alacsonyabb lesz a magyar nemzetiségűek aránya, mint a jelenlegi két székely megyében külön-külön. Ez persze csak akkor áll, ha az átszervezéshez a jelenlegi megyehatárokat vesszük alapul – hangzik el később –, de jelen állás szerint minden bizonnyal erre kell számítani.

Annak pedig, hogy a mostani, mesterséges területi felosztás szerint létrehozott fejlesztési régiókat felruházzuk közigazgatási hatáskörökkel – ahogyan Vasile Dîncu közigazgatási és régiófejlesztési miniszter elképzeli –, végképp nincs semmi értelmes indoka. Az optimális megoldás jelen helyzetben az lenne, ha valódi decentralizált hatáskörökkel látnák el a létező települési önkormányzatokat.

Varga Attila és Székely István Gergő

A regionalizálás, ebben a formában, azért van sikertelenségre ítélve Varga szerint, mert a centralizáció eszméje mélyen gyökerezik a román mentalitásban: ennek jele, hogy a valós szubszidiaritás megteremtése helyett a közigazgatási térképek megrajzolásával kezdik a folyamatot, és személyi kérdésekről beszélnek.

A nemzetállam és az egyetlen hivatalos nyelv eszméje érinthetetlen,

még akkor is, ha valódi tartalmat nem tudnak rendelni mögéje, és apróbb engedményekbe akár az alkotmány szintjén is belemennek – elismerik például a nemzeti kisebbségek identitását, ami eleve összeférhetetlen az egységes nemzetállam gondolatával. Amikor azonban fajsúlyosabb követelések kerülnek szóba – mint az autonómia vagy a regionális nyelvek egyenrangúvá, hivatalossá tétele –, a rendszer zár.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az erdélyi magyar közösségnek fel kéne adnia az ezzel szembeni szimbolikus ellenállást, mert a problémát állandóan napirenden kell tartani. A mostani „származtatott alkotmányozó hatalmat” (amely a már meglévő alkotmányos keretekre épít), jelentősebb történelmi fordulat esetén ugyanis bármikor felválthatja egy „eredeti alkotmányozó hatalom” (amely az előző alaptörvény figyelembevétele nélkül hozhat új alkotmányt).

Nem csoda tehát, ha arra a moderátori kérdésre, miszerint „mi az alkotmánymódosítás legnagyobb kockázata”, Varga Attila ezzel a bonmot-val válaszol: „az, hogy elfogadják”.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kik ma az erősebb kutyák, avagy ki ért ma a politikához?

Varga László Edgár

A politika nyílt csatatérré változott, ahol az elveknek már nincs semmi keresnivalójuk. Jobb, ha ehhez hosszászokunk…

Erdély, a gyűlölet kertje

Fall Sándor

„De gyűlölni kell a népnek tetsző táposokat is. A pszichológust, a konteóterjesztőt, a szavalót. Az ő előadásaikat meg kell akadályozni, ez indokolt és jogos. A nekünk tetszőkét nem, a nekik tetszőkét igen.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek

Sólyom István

Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.

Az idei tavasz egyáltalán nem olyan, mint amit a mesterséges intelligencia ajánl (FOTÓK)

Szántai János

A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Több száz új radar kerül a romániai utakra – hírek hétfőn
Főtér

Több száz új radar kerül a romániai utakra – hírek hétfőn

Négynapos iskolahetet tesztelnek egy erdélyi elitiskolában. Azzal vádoltak egy férfit, hogy visszaélt a segélyhívóval, de most pert nyert.

Életét vesztette az anya, két gyermeke súlyosan megsérült, amikor nyergesvontatóval ütköztek
Krónika

Életét vesztette az anya, két gyermeke súlyosan megsérült, amikor nyergesvontatóval ütköztek

Súlyos közlekedési baleset történt péntek délután Arad megyében: egy személygépkocsi és egy kamion ütközött össze, előbbiben egy anya és két gyermek ült, mindannyian eszméletüket vesztették.

Megtisztelő-e, hogy Crin Antonescu Székelyföldre látogatott, és ha igen, akkor miért nem?
Főtér

Megtisztelő-e, hogy Crin Antonescu Székelyföldre látogatott, és ha igen, akkor miért nem?

Avagy miért ijesztő most picit az, aminek természetesnek kellene lennie, mégsem volt az soha?

18 éves lány fulladt a szépvízi víztározóba
Székelyhon

18 éves lány fulladt a szépvízi víztározóba

A Szépvízi víztározóba fulladt egy személy, erről érkezett a riasztás a hatóságokhoz pénteken délután. A tűzoltók kiérkezésekor a személyt már kiemelték a tóból, és a mentősök újraélesztési műveleteket végeztek rajta, ám az életét nem tudták megmenteni.

Fegyelmi eljárás indulhat az alkotmánybíróság döntését „felfüggesztő” bíró ellen
Krónika

Fegyelmi eljárás indulhat az alkotmánybíróság döntését „felfüggesztő” bíró ellen

A CSM az Igazságügyi Felügyelethez fordul annak a bírónak az ügyében, aki egy, a jogi szakértők által keményen bírált döntéssel felfüggesztette a tavalyi elnökválasztás első fordulójának eredményét megsemmisítő alkotmánybírósági döntést.

Életét vesztette a Bodzaforduló közelében balesetet szenvedett motoros
Székelyhon

Életét vesztette a Bodzaforduló közelében balesetet szenvedett motoros

Elhunyt a háromszéki Bodzafordulóhoz tartozó Bredét település közelében balesetet szenvedett motoros – adja hírül a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

// még több főtér.ro
A vers által egyre mélyebben ismerünk önmagunkra
2025. április 15., kedd

A vers által egyre mélyebben ismerünk önmagunkra

Sajátos Erdély-tapasztalat, közösségi felelősség, angol romantika és Balassi-kard. József Attila nyelvi öröksége, mágikus ritmusok. Hogyan aránylik Kolozsvárhoz a mindenség? László Noémi költővel Visky András beszélgetett a magyar költészet napján.

A vers által egyre mélyebben ismerünk önmagunkra
2025. április 15., kedd

A vers által egyre mélyebben ismerünk önmagunkra

Sajátos Erdély-tapasztalat, közösségi felelősség, angol romantika és Balassi-kard. József Attila nyelvi öröksége, mágikus ritmusok. Hogyan aránylik Kolozsvárhoz a mindenség? László Noémi költővel Visky András beszélgetett a magyar költészet napján.

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek
2025. április 07., hétfő

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek

Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek
2025. április 07., hétfő

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek

Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.

A magyarok Hitler oldalán – kényszer vagy önkéntesség?
2025. március 27., csütörtök

A magyarok Hitler oldalán – kényszer vagy önkéntesség?

Magyarország (a szomszédos országokkal ellentétben) egészen 1941. június 27-ikéig kimaradt lényegében a második világháborúból. Aztán történt valami, ami mindent megváltoztatott. De mi volt a valós oka a hadba szállásnak?

A magyarok Hitler oldalán – kényszer vagy önkéntesség?
2025. március 27., csütörtök

A magyarok Hitler oldalán – kényszer vagy önkéntesség?

Magyarország (a szomszédos országokkal ellentétben) egészen 1941. június 27-ikéig kimaradt lényegében a második világháborúból. Aztán történt valami, ami mindent megváltoztatott. De mi volt a valós oka a hadba szállásnak?

Különvélemény

Kik ma az erősebb kutyák, avagy ki ért ma a politikához?

Varga László Edgár

A politika nyílt csatatérré változott, ahol az elveknek már nincs semmi keresnivalójuk. Jobb, ha ehhez hosszászokunk…

Erdély, a gyűlölet kertje

Fall Sándor

„De gyűlölni kell a népnek tetsző táposokat is. A pszichológust, a konteóterjesztőt, a szavalót. Az ő előadásaikat meg kell akadályozni, ez indokolt és jogos. A nekünk tetszőkét nem, a nekik tetszőkét igen.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek

Sólyom István

Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.

Az idei tavasz egyáltalán nem olyan, mint amit a mesterséges intelligencia ajánl (FOTÓK)

Szántai János

A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.

// HIRDETÉS